Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-06-23 / 50. szám

Brassó, 1871. Megjelenik ez a lap helen- kint kétszer kedden és pénteken. Ara: Egész évre . • 6 It. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . , 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Első évi folyam .10. szart. félitek, junius 23. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Römer és Kainner nyom­dájában. Brassó, 1871. Junius 22. (O) A mi mai nap a birodalmi, de ki­vált a magyar hirlapiro.dalmat főkép fog­lalkoztatja, az alkotmányosságra nézve bi­zonyosan nagy fontossággal bird azon tény, mely szerint a határőrvidéknek eddigi ka­tonai szervezése megszüntetésében és pol­gári njraszervezésében egy nagy horderejű lépés történt, midőn f. hó 17-én a hivata­los lapban megjelent csász. k. nyiltparancs által határozottan és helyesen indokolva ki- mondatik és megrendeltetik az eddigi rend­szer megszüntetése és a polgári szervezet behozatala. A legmagasb nyilt parancs igy szól : Nyilt-Parancs a varasdi (szentgyörgyi és körösi) két ez­red, Zengg és Belovár városa, Ivanic erőd és^ Sziszek községbeli határőreimhez. Áthatva azon óhajtól, hogy a monar­chia jólétét és hatalmi állását lehetőleg emeljem, annak mindkét részében a közjogi alkotmányos életet megszilárdítottam és új­ból megalapítottam. Akarom immár, hogy hü és vitéz ha­tárnépem se maradjon tovább kirekesztve azon alkotmányos jogok telyes élvezetéből, melyek azon országoknak, hová államjo- gilag tartozik, törvényesen biztosítva van­nak. — Ezt most már annyival inkább meg­követeli az igazság, minthogy az átalános hadkötelezettségnek az összes monarchiában történt behozatala folytán azon nyomasztó kivételes állásnak alapföltételei megszűn­nek, mely eddigelő a határőrvidéknek aránytalanul súlyos terheltetésére a mo­narchia többi országaihoz képest okot szol­gáltatott. Határőrvidékem eddigi szervezete hosz- szu múltban gyökerezik és ^ határnép er­kölcseivel, nézeteivel és szokásaival a leg­bensőbben össze van kapcsolva. A rögtöni átmenet egy uj kormány­zati rendszerbe a határőrvidék egész nagy területén azért nehéz, alig legyőzhető fela­dat volna. Ez okból 1869. augusztus 19-én és 1871. január 31-én kelt elhatározásaimmal egyelőre csak a ti általatok lakott kerüle­teknek a liorvát és szlavón királyság pol­gári kormányzatához való áttételét rendel­tem el, s ezzel egyszersmind azt is, hogy amaz áthelyezés fokonkint és elhatnarkodás nélkül vitessék keresztül. A ti elődeitek voltak azok, kik három évszázaddal ezelőtt elsők a monarchia foly­tonos megvédésének szentelték magukat és a határőrvidéki intézményt megalapí­tották. Ti legyetek ismét, kiknek a többi ha­tárőrök élén haladni jutott az alkotmányos közélet, a törvényesen szabályozott szabad­sági fejlődés pályáján. Soha a határőr a törvény és rend iránti erős érzetében, a trón és haza iránti hűségében sem ingadozott. Ti a szent érzelmeket megfogjátok őrizni uj viszonyaitok között is ; — ti ugyanoly hűséges, az álkim iránt ugyanoly odaadó polgárok lesztek, a mily odaadó, vitéz katonák voltatok eddig. Császártok és Királytok egész bizalom­mal várja ezt tőletek ! 1871-dik évi junius 8-án kelt rendele­téin, valamint 1871-dik évi junius 8-án kelt leiratom félre nem érthétő módon meg­jelölte mindazon jogokat és külön-kedvez- ményeket, a melyek számotokra a határőr­vidéki kapocsból való kilépés után bizto­sítva nyaradnak. És most fogadjátok még Császártok és Királytok köszönetét azon rendithetlen hű­ségért és ragaszkodásért, a melylyel ti, va­lamint elődeitek mindig érdemeket szereze­tek a trón és haza körül. Kelt fő és szék-városunkban, Bécs- ben, ezer nyolczszáz hetvenegyedül évi ju­nius hó 8-án uralkodásunk huszonliarma- dik évében. Ferencz J ó z s e f s. k. ❖ Ugyancsak a hiv. lap jelenti : // O cs. és Apostoli királyi Felsége, a közös hadügyminiszter, a m. kir. minister- elnök és a horvát-szlavon miniszter együt­tes előterjesztése folytán, 1871. évi junius 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával, drau- weliri lovag Rosenzweig Ferdinand, altábor­nagyot, a károlyvárosi 22-dik csapatosz­tály parancsnokságában való meghagyása mellett, a polgári kormányzatba átmenendő határőrvidéki kerületek átadásának és kor­mányzatának vezetésére cs. és kir. biztossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ezt követi két legfelsőbb perancs. melynek egyike a horvát-szlavon határőr- vidéknek horvátországliozi csatolását, mint melyhez államjogilag is tartozik, — a má­sik pedig a péterváradi hadparancsnokság- nak újjá szervezését és Temesvárrai áttéte­lét rendeli meg. Ezekkel kapcsolatban sok más cs. k. rendelet is jelent meg, melyek ezen átalakulási nagy mű egyes módozatait tapintatosan jelölik ki. Ezek szerint tellát valósult a kiegye­zés óta táplált reményünk és sokszor oly nyugtalanul nyilvánult kivánatunk, s nem mondhatunk elég hálát annyit zaklatott és sok oldalról megtámadott kormányunknak ezen eris almáját magában rejtő kérdés ovatos de annál sikeresb és biztosb meg­oldásáért. E kérdés volt az, mely alkotmá­nyunk elleneiben mindeddig még némi re­» Bármily gyakran emlegetik is társas köreink­ben a chinai mandarint, chinai falakat, chinai Írást és ezredeket számláló megállapodottságot, őszintén beismerve, alig terjeszkedett eddigelé a nagy közön­ség tudomása a felsorolt szavak jelentőségén túl s e- zek is a legigaztalanabb kicsinylést erösiték megben- nünk a mennyei birodalom és környéke iránt. Igen, elvagyunk azért kötelezve fáradhatatlan tudósunk Xanthus János urnák, hogy majdnem két évi ernye- detlen gyűjtésének eredményével nemcsak a nem­zeti muzeum népismei osztályát gazdagitá, hanem módot és alkalmat is nyujta, egy távoli világról kö- nyü szerével tudomást szerezni. Ki f. hó 7-dikén elég szerencsés volt a nagy tolongás közepette ez újonnan berendezett gyűjte­ményt közelebbről megtekinteni, be fogja ismerni azt is, hogy kimerítő ismertetést az ott felhalmozott tár­gyakról kisérleni merő képtelenség : e sorok czélja azért a „Nemere“ tisztelt olvasói előtt méltánylatot szerezni oly nemzetek iránt, kiket a csökönyösség, maradiság példányain emlegetnek minálunk csaknem lépten nyomon. Hogy a téves nézet mennyire álta­lános volt még tudományos körökben is, elég bizony­ság az osztrák magyar expeditió azon ténye, misze­rint papir árukkal terhelte megindulásakor legkivált hajóit, holott a „Japan“ feliratos szekrény egyes- egyedűl ámulatba ejthet ama népek ebbeli iparának roppant tökélye felöl. A nyomdapapirtól egész a csomagolásra szánt durva változatig találni itt minden alakok pók­háló finomságban s mégis hihetetlen tartóssággal, s bambusz, kokoricza alapanyagból idomítva. Kü­lönösen példát vehetünk kárpit mustráiktól, főleg ha meggondoljuk, hogy ama ritka finomságú rajzo­latok kitörülhetetlen színekben ragyognak elénk. Ezüstözés, aranyozás, bronz és ólombevonat mind csodásnál csodásabb alakban képviselvék itt. A chinai tus különben is általános elismerés­nek örvend : nem lep meg azért, ha Japán is szám­talan „tuschmásolás és nyomtatvány példány által van képviselve, csakhogy a rajzok mellet mégis jól esik a fény és árny beosztásának kezdetlegességéből sa­ját előrehaladottságunkra reflectálni. A tudomány minden ága jeleseu látszik náluk mivelve ; a termé- sze^rajzi buvárlatolc pedig egész a specialitásig van­nak nemely szépen illustrált könyvek példája sze­rint vive. A mezőgazdaságról, lmgy többet ne is mond­jak, gyönyörű két kötetes munkát láthatunk ; az pe­dig valóban meglepő, hogy a japáni birodalom tér­képe a „greenwichi“ meridiánra alapított mérésekkel van eszközölve. Még inkább kell ismerésünknek fokozódni a kézműipar olyatén remekeinél , minők kosarak, tálczák , butor és ruhadarabok alak­jában egymásmellé en grosso, en detail sorokoznak. Különösen a Katáng-nád szerepel e készítmények­nél, mely vékony lemezekre hasitottan 3 -—4 napig áztatva telyesen hajlítható, noha a drót keménységét és tartósságát mutatja. A mi nőink sem Monastelej és Kuzmik sem Alter és Kiss divattárában nem vá­logathat ily elegáns és nagy tartósságot Ígérő kalap­minták közt, minők itt Talipot pálmalevélből fel vannak mutatva. A kautsuk esököppeny csinossá­gával ha nem versenyezhet is a Nabong pálma rost­ból készült, de mesterséges reczés bólletével, bizouy- nyára kiérdemli uracsaink figyelmét. A virágok iránt ott is nagy kedvelet viselte­tik, mert virágtartók és állványokban kifogyhatatlan leleményességet árulnak el iparosaik. Pedig eszközeik miben se különböznek a mieinktől : az ár, kés, bárd, reszelő, a gyalult mind ott láthatók s legfeljebb anya­guk tér el, a legtöbb — fából lévén. Igaz, hogy náluk nem fedi a városokat rósz lelkiismeretként az örökké működő géptelepek köszónfiist felhője ; de az egyesek kitűnő szorgalmával eléállitott porczellan és selyem készítmények még is a világ legkeresettebb árui s készítésük módja a vegytan csodás vívmányai után is rejtélynek mondható reánk. A nehéz, gazdag aranyozásu porczellán dísztárgyak Satzuma kerczeg kagosimai gyárából kerültek ki a ritkító színekben villogó könnyű bronczozott darabokat Nagasaki adja; a jeddoi gyár pedig csupán egyszerű aranyozással látja el darabjait, mig Kioto és Makó igen finom vé­kony és kék festósüeket bocsátnak a kereskedésbe minden aranyozás nélkül. Utóbbiakból nagy napo­kon nálunk is látni hellyel közzel egy-egy példányt. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents