Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-02-21 / 15. szám

— 58 — bogy is beszélnek pontozatokról, hisz meg van mondva: hogy szász nemzeti önkormányzatot akarnak. A szász nemzeti önkormányzat tudatunk szerint megalapult a legközelebbi időben Szebenben, még pedig a legcen- tralisáltabb modorban, superintendens dr. Teutsch prae- sidiuma alatt; mire czéloz tehát e mostani törekvés? megmondom : a szász faj uralma biztosítására a fun­dus regiuson a többi népek felett. Ily czélzatok közt alkunak nincs helye. És to „Hochwohlgeborner Herr „Nemere“, ki ily czimre viradál fel m. hó 25-én a „Kronstädter Zeitung“ hasábjain, nem csapsz-e fel a fundus regius szász nemzeti önkormányzata védelmére? hogy veled is, mint tekiutélylyel takaródzhassanak, hisz léteznek váradalmak, melyek ily hiszemben is ringatják ma­gukat. Nem, te hü maradsz e kevés szókba foglalható programmhoz : Legyen szabadság, annak vértje alatt legyen egyenlőség s igy meg fog szülemleni majd a testvériség. Amen. lg az fi. Bi ■assó, febr. közepe. A „Nemere“ 13-dik szá­ma M. aláírással e lap 9-dik számában hozott panasz­hangomra az igazságérdek szine alatt megtámadó jegy­zeteket tesz, mire legelébb is vegye M. ur köszöne­téin, hogy alkalmat szolgáltatott e sajgó ügyben vég­szavaim hangoztatására. A sajtó ostoroz, s elavult ügyeket is napfényre hoz. On engem ferdittéssel vádol, végül meglátjuk alaposan vagy nem. On (Dotations-Quellének) nevezi az oly forrást, melyből kibuzog ugyan a pénz, de oly helyre bu­zog be, hol megpeshedve semmi hasznát nem veszik, hanem mir nichts dir nichts egy, még nem tud­ható czélra tőkésitik, s a szegény tanítónak nagy erőfeszítéssel alig juttatnak 300 frtot a várban, a fili- ákban alig 200 frt. o. é. Hogy mily téves ferdítéseket hozok épen a „Nemerében“ a magyar olv. köz. félrevezetési szán- dokból, erre itt alább a „Kronstädter Ztg.“ és tör­vényes okmányaink felelnek. Az év. ágost. hitv. szász, magyar, és év. ref. egyházi hatóságok, hogy karöltve jártak el ez ügyben erre csak azt jegyzem meg, hogy a gyermek szereti a nagyobbakat utánozni; s még is maradnak egyházi hatóságok, mert hogy a g. keleti egyházhatóság helye­sen járt el, az oly bizonyrs mint hogy ön állítja, hogy nem. Annak idejében ön szemeiben tévesnek látszó egyetlen egyházi hatóság hibás eljárása, ma már minden igaz ügybaráttól dicsértetik, s a három hoppra nem jött kopp, mert akkor, az itt alább „Krönst. Ztg.“ olvasottat az illető hatóság szivére véve tani- tójok kárpótoltatának; s igy gondolom nem ezek, ha­nem a karöltve járó 3 egyházi barát tanítói koppoz- nak folytonosan mert hisz ön is hibáztatja azon egy­házi hatóságokat, melyek legalább a kamatokat tani­tójoknak ki nem adák. Czikkiró M. ur félre van na­gyon vezetve, ha azt állítja, hogy én drágasági pót­lékot kaptam volna, mert én mint elébbi czikkem- ben mondán egy fillért sem kaptam. Mit gondol M. ur, méltányos volna-e, ha e do- tátió most 10 év múlva eredeti rendeltetése helyére t i. a mi zsebünkbe kamatóstól együtt vissza bu­zogna s szegény sorsunkon enyhítene; na engedjen s mondja — igen — hogy mi is 10 évi böjtölés után egyszer hoppozliassunk; s ha netalán mind ez nem engesztelné szivét M. urnák, jer elé te 10 év él ta rejtegetett papirrongy s szólj: „Kronstädter Ztg.“ 36-dik száma 1860-ban. Brassó, febr. hó 14. A népiskolaügy oly | A kézi munkás alsóbb néposztálya? Az többet vesztett talán, mint a mennyit nyert! Kapott ugyan a régihez mérve, nagyon jó, két—háromszoros nap­számot, de még sem annyit, mint ilyen viszonyok közt valódi munkás kéz kereshet; mert hol ember kellett a gátra, ott azt mondják nem lehet a mi mun­kásainkat alkalmazni ; Erdély munkásainak csak a pária szerepe jutott; a napi bér, a mint jött el is ment ; nyerészkedők, korcsmárosok tették zsebre. A műveletlen tömegre nézve a könnyű keresetmód olyan mint az egypmtomi husosfazakak : legbiztosabb ut a demoralisatióra. A tavaszon, nyáron, őszön füt.yött hánytak a földesuraknak, saját földjeiket is hanyagul művelték meg: most a silány törökbuza termés miatt, kölcsönbe veszik a máiét. Fájdalom, hogy ez sok helyt igy van: ^biztos forrásból tudom. Hát a birtokos osztály. Az angolok pazarul, Erdélyben hallottam mesés árakon fizettek némely áruezikkeket, némely termé­nyeket ; ugvszólva eszeveszetséget idéztek elő termé­nyeink piaczán ; de ez olyanforma jelenség, mint Ш. idegek lázas túlfeszültsége, melyet bizonyosan nagyobb bádgyatság szokott követni. Erdély zsíros földjének egy része műveletlen maradt a múlt évben, vagy félbe-szerbe van meg­művelve. Most is elég van, — de ha egy terméketlen nagy horderejű, hogy mindenfelé, hol a jövő nemze- j dék boldogságát óhajtják, erre fordituak legnagyobb ! figyelmet. Városunk népiskola tanítói fizetése, a kü- ■ lönböző felekezeti iskoláknál oly csekély volt, hogy egy közönséges napszámos az utóbbi időkben jobban állott, mint sok nemzedék képző. Hogy a néptanítók fizetése jobbittassék, már régebb idő ólta kérelmezték a különböző egyházközségek a városi Gomunitásnál mire az csak is ezen czélra (zu diesem Zwecke) 3 évig, évenkénti 525 0 for. szavaza meg. Ezen nagy áldozat, melyet a város a különböző felekezetű egy­házközségek helyett hozott, annál is inkább köszö­netét s elismerést érdemel, minthogy a város pénztára már sok kiadásokkal terhelve lévén, s főleg iskola- czélokra, háziszegények, kór- és szegényházak inté­zetére tetemes összegeket ad ki évenként. — Ezen megszavazott összeget más szükségletek s városi épít­ményeknél kívánja a Comunitás megtakaritui, s mi­helyt az árendák s városi jövedelmek befolynak rész­letenként jelen s a követő két évre ezen összeget folyóvá teendi. Ezen idő elteltével minden illető egy­házközségeknek legyen főgondja ezen általunk utal­ványozott tanitófizetési pótlékot tanitójoknak éven­ként továbbra is fizetni, ezért már jó előre figyelmez­tetik a különböző egyházközség, módokat s utakat feltalálni, a melyből a fennirt összeget tanitójoknak ezután is fizethessék. Ha néptanítóink ily móddal dijjaztatnak, hogy minden anyagi hiány tőllök távol leend, akkor az serdülő ifjakban a legjobb ösztönt költjük, s oly férfierök szentelendik tanítói állásra magukat, kikben a megkívánt benső vonzalom s te­hetség egy ily nagy fontosságú hivatalra nem hiány zandik. Ezt mindenhol fontolják meg, dijjazzák ta- nitójokat illően és már az első évtized a legszebb gyümölcsöket terrnendi. Hogy a barcza területén legdíszesebb falvák vannak; f'dkép abban rejlik, mivel már századok óta a nép tanítására a legnagyobb figyelem fordittatott de itt is az mondatik „Előre“ s nem megállni; itten is a tanítókat jobban kell fizetni, úgy, hogy barcza to­vábbra a népnevelés terén az első sorban áljon és a korszellemmel tovább haladjon. Továbbá a „Kronstädter Ztg.“ 94. száma 1860. jelenti a magas cs. k. helytartósági abbeli engedélyét, miszerint ezen összeg a tanítók száma szerint osz­tassák fel ily módon: 1. a r. k. népiskolánál 12 tanító kap 1465 ft. 12 kr. 2. az ág. német » 17 n „ 2075 „ 477* n 3. a g. kelet Ti 12 Ti „ 1465 „ 22 Ti 4. a m. á. hitv. n 1 n n 1 22 „ 9-У2 n 5. az év. ref. Ti 1 n » 122 „ 9 7a n Végre a helytartóság azon óhajtásának ad ki­fejezést, miszerint a brassói comunitás tegye lehetővé ezen segélyt a népnevelés érdekében nem csak három évre, hanem örökre adhatni. Isten áldja önt tisztelt M. ur, szíveskedjen jö­vőre a szegény néplanitók iránt több jó indulattal lenni, és ne sajnáljan tőllük 10 évi kopp után bár egy egyetlen hoppot. Egy szász tanító. Elsass és Lotharingia. Tehát Elsass és Lotharingia, mert valaha német tartományok voltak, ismét a megújuló német biroda­lomhoz annectáltatnak ; — nem lesz érdektelen a tör­ténelem fátyolét szellőztetni, hogy lássuk miként ke­rültek franczia uralom alá? s mily jogkövetkezetes­ségből csatoltathatnak vissza német országhoz ezen, fejedelmeik által áruba bocsáttatott tartományok? Kér­esztendő fog bekövetkezni, mit baljóslatú jelek mu­tatnak előre, nagyon sok „eladó birtok“ lesz Er­délyben. Hát a mi kis kereskedőink, iparosaink? No ezeket, leginkább utói fogja érni a nemezis. Ha nem szövetkeznek, hazai kereskedőink, iparosaink, ha nem szedik össze szétforgácsolt erőiket, ha nem al­kalmazzák magukat az uj viszonyokhoz; csak alá­rendelt szolgai szerep, sokakra nézve bizonyos bukás várakozik a külföldi ipar és kereskedéssel szemben. Vajmi kevesen vannak honfitársaink közül, kik okosan feltudnák használni az uj változást ! Mindezeknek átlátására nem kell valami mély nemzetgazdászati bölcsesség. Tudja, ismeri azt min­denki, a ki a társadalom sorsát szivén hordozza ; a felszínen tátongnak a fájó sebek. De mire való e jeremiad? A hol ezen tapasz­talatokat szereztem — ott tán nem is olvassák e lapokat — azokra nézve sok tekintetben : eső után köpenyeg, a mit irtain. Én e sorokat azolí érdekében Írtam főként, a kik e lapokat érdekeltségűkkel fentartják, székely és barczasági atyámfiáit akarom óvni, kérni, figyelmez­tetni : legyenek eszélyesebbek, mint az ország más részeiben volt a nép; a nép vezetői figyelmeztessék előre a népet az uj változás előnyeire és hátrányaira, nehogy a legnagyobb áldás átokká fajuljon. eztetett-e valaha az elsassi és lotharingiai nép a jл ásái kötéskor? kérdeztetik-e most a vissza csatoláskor? Elsass csakugyan német herczegsóg volt, és miután utolsó örökös nélküli uralkodója Hohenstaufen Conradin, IV. Kelemen pápa beleegyezése folytán Anjou Károly által —- 1268. oct. 29-én a nápolyi főtéren lefejeztetett, nagyobb része Austria birtokába kerülvén, több német fejedelem közt osztatott szét. , Minekutánna Wallenstein 1634. febr. 25-én Egerben meggyilkoltatott, Ferdinand király — később mint császár azon névén III. — személyesen vette át a hadsereg fölötti parancsnokságot, s midőn a csá­száriak uj erőre kapván Regensburgot elfoglalták és Nördlingent ostromzárolták, 1634. év septemb. 6-án Bernhard szász -weimari fejedelmet, ki utóbbi erőd felszabadítására közeledett, keményen megverték, inelv diadal folytán a protestánsok ellen újabb szigorral léptek fel. Ennek következtében az 1635. május 30-án Szászország es Brandenburggal, valamint több apróbb fejedelemséggel kötött béke, némely protestáns feje­delmek által el nem fogadtatott, — a Schwédek pe- dig, kik a beállott szakadás folytán eddigi frigy- és fegyver társai к közül többet láttak önmaguk ellen sikra szállva, Pomeraniába vonultak vissza s a vallássza­badság érdekében dicsőén kifejtett hatalmuk megtör­ve látszott lenni. — Ekkor izent hadat Francziaor- szág Austriának és Spanyolországnak. Eleinte Bernhard fejedelmet csak pénzzel és ha­di anyagokkal támogatta a franczia kormány, minek nyomán Bernhard ujan táborzott seregével 1636. év­ben Elsasst elfoglalta a császáriak illetőleg catholi- kusoktól. — Ugyanazon időben győzött Bauer Witt- stocknál is az osztrákok irányában és helyreállította a német vallás szabadságért küzdő Scliwéd fegyve­rek dicsőségét, — továbbá Thuringia és Hessen, hol Görtz gróf császári tábornok keményen garázdálko­dott, ugyanazon évben takarittatván meg a császári­aktól, minden protestáns tartomány fel lett szabadítva. Bernhard 1639-ben bekövetkezett halála után a francziák is közvetlen vettek részt a harmincz éves háborúban; — nevezetesen Turenne (ki 1611-ben született Sedanban) és Coudé a franczia protestánsok egyik feje, Flandria, Lotharingia és Elsass területeiről a császáriakat végkép kitakarítván a Rajnán átkeltek és a német protestánsok érdekében különösen Fran­koméban többször győzedelmeskedtek. A béke-előzmények 1641-ben kezdettek meg Münsterben és Osnabrückben, (ezen korszakba esik a mi 1645-diki Linczi békénk is,) mig a tulajdonkép­pen úgynevezett Westphali béke, mely akkor (per­sze örök időkre) Európa újabb politikai systhemájának a német, illetőleg római szentbirodalom és német nem­zet sarkalatos törvényét képezi, 1648. oct. 24-én jött létre Münsterben. A szerződő felek és képviselőik voltak: Sclwvéd- hon részéről Oxenstjerna caneellár és a könnyen meg­vesztegethető Salvius, — Francziaország részéről Lon­gueville herczeg, d’Avoux és Servion, a legkitűnőbb német protestáns képviselők voltak: Lampadius Jakab Braunschweig részéről, Varbühler József Conrad Wür- temberg részéről és többen, III. Ferdinand részéről Nassaui János Lajos gróf, gróf Lamberg, továbbá Vollmar és Drane doktorok, végtere Austria részéről különösen gróf Trautmannsdorf Miksa volt jelen. Ekkor kapta Francziaország az osztrák Elsasst hadikárpotlása fejében s toldásul még három millió livrest fizetett Austriának vásárösszegül, — továbbá átadatott Francziaországnak Sundgau területe, — Breisack és Philippsburgy, valamint több rajnamel­Ma holnap vidékünkön is elkezdődnek az elő­munkálatok ; maholnap vidékünk is megnyílik a világ forgalmának: legyünk készen észszel és kézzél! Kis gyermek koromban tanultam : „Munkás kéz és müveit ész Olyan kincs, mely el nem vész!“ Fünf Minuten Szászváros ! A mozdony egyet sóhajtott — én is! Kiszál­lottam « waggonból; a hüs hajnali lég felébresztett merengésemből. Most nem megyek tovább; majd máskor! Ki­pihenem magam itt lakó székely atyámfiai vendég- szeretö házánál, aztán vissza, vissza! Háromszék szép rónáira; oda, hol tisztán, szűzen él egy csomóban a legtömörebben, a még el nem korcsosult keleti faj ! Mert bizony a székely földet elhagyva, nehány magyar városon kívül : ..............a magyar szó Rit ka, mint a fehér holló ! Székely kocsisom, ki szülötte földétől 2 méit- földnyi távolságra utazott mostanig, nehány napi uta­zás után egyszer, boldog együgyüségében azt kérdezi tflem: „hát instálom, miféle országban járunk mi most, hogy itt istenért sem hall egy magyar szót az ember!“ ,

Next

/
Thumbnails
Contents