Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-11-24 / 94. szám
t országba is elvándorolnak az ellenkező bebizonyítására a „magyarázatok“ iroi erősségért, állitván, a Voigt által megirt Geschichte Preussens nyomán, hogy a „lovagrend területe, összes népségé jogi helyzete átalános egyenlősége, a német lovagoknak Poroszországban követett eljárásával szemben egyátalában tarthatlannak tűnik fel.“ Hanem ez aztán csakugyan burkus erősség is. Mert azt megint megírta II. Endre magyar király a német lovagrendnek adott kiváltság levelében „homines nunc quoque terrain inhabitantes prae- dictam ad eorundem fratrum s e r v i t i u m, et domus eorum utilitatem sine requisitio- ne liberos dimisimus.“ Ezen szavak a Barcza lakóiról általában szóllanak, s nem tesznek közöttük leggkisebb kiilömbséget is. lia a német lovagrend természete azt kivánta volna, hogy a közöttük lakó nép neki paraszt jobbágya legyen : úgy a fennidézett szavak szerint ilyenek első sorban épen- a szászok ősei kellett hogy legyenek ; mert hogy a lovagok szolgálatára rendelt népen főként az ál ta lók telepitett német jövevények értet-! nek, kitetszik az idézett oklevél folytatatá- sából, hol a király kiköti, hogy a ki- r á lyr földi szászok közül ide, talán át telepedni kívánók, a lovagok szolgáló emberei közé ne fogadtassanak be. És igy lévén a lovagoknak saját kül- földrőli német telepitvényeseikben szolgáló embereik, semmi szükség, hogy a felhozott poroszországi analógiáért a csángók ősei is jobbágyokká erőszakoltassanak. — Azonban sokkalta valószínűbb, hogy ezen szolgálat határőri katonai szolgálat volt. Erre mutat maga a lovagok rendeltetési czélja is, mint a kik az ország szélének a kunok elleni ■ őrizésére és igy nem földes uraknak, hanem határőrüknek hivattak ide, honnan az ő szolgálatukra rendelt földnépe is nem jobbágy, hanem határ és várőr kellett már eleinte hogy legyen, Hogy a lovagok ezentúl terjeszkedtek, és Poroszországban követett eljárásukhoz hasonló tulajdonságokat tüntettek fel, az meglehet ; de aztán az is hihető , hogy ezen tulajdonoságukat itt nem érvényesíthették, mert alig 14 évi ittlétük után innen elüzettek. — (Folytatása következik.) Magyar képviselőház. A képviselöház nov. 16-iki ülésében gróf Ló nyai Menyhért bemutatta magár a háznak, miniszterelnöki minőségében. Elmondta programra beszédét, mely egy hangzik : T. képviselőház. (Halljuk halljuk !) Miután ő felsége az eddig viselt közös pénzügyminiszteri állástól felmenteni és magyar miniszterelnöknek legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott, van szerencsém a felség által újonnan megerősített minisztériummal együtt magamat a t. háznak bemutatni, (Éljenzés a Majd ha ezen jeles hazai vegytani intézetünkben ifjú honfiainknak több százai nyernek alapos és gyakorlati irányú kiképezést, - átalános elismerésben részesülő derék vegytanárunk Than Károly lelkes vezetése alatt, melylyel kapcsolatban a minden szükséges^ kellékekkel ellátott intézet varázs erővel kelti föl ifjúságunkban a vonzo vegytan mivelésérei ösztönt s a buvárlati vágyat ; — majd ha ezen intézetből évenként százai lépnek ki a szakférfiaknak alapos vegytani ismeretekkel e haza minden tájaira, s az eddig hasztalanul ott hevert és hasztalannak tartott anyagot a haza iparának gyümölcsözőjévé teen- dik: akkor fogja huzni e hon ez intézetbe fektetett kamatjának 1000 szeres kamatját, akkor fogjuk áldani Eötvösünk magas szellemét, s méltányolni az intézet létrejötte körül fáradozott houfitársaink érdemeit. — Dr. Otrobán N á ndor. jobboldalon), és mindazt i fontos teendőkben, melyek hivatalos állásunknál foi -a reánk nézuek, szives támogatásukat tisztelettel likerni. Midőn ezt teszenj mélyen érzem azon nagy felelősséget, melyet elválótam, a feladatok fontosságát, melyeknek megfeleli minden időmet és erőmet szentelni kívánom. I A páriámén taris élt természeténél fogva, midőn egy újonnan kinevez ;t miniszterelnök és minisz- | terium magát a törvéuyli zásnak bemutatja, úgy hiszem kötelessége jelezni zon irányt, melyet követni kíván, és azon elveket, ] lelyekhez ragaszkodni fog; i azonban miután a jelenle i miniszterek ö felsége által megerösittettek és vál )zás csak annyiban történt, hogy azon férfiú, ki törté etünk ezen annyira nevezetes üt éve alatt fény s sikerrel vezette hazánk kormányát, a felség legmagasabb bizalma által a közös kiilügyek vezetésére hivatott, és helyét én foglalom el, ki a kezdet nqfbéz idején, a kiegyenlítés ; és az alkotmányos élet újabb megalapításának első korszakában közel harmadfel évig neki hü segédtársa [ és minisztériumának egyik munkás tagja voltam ; úgy vélem felesleges azou irányt vagy azon elveket fejtegetnem , melyek eigem és társaimat vezetni fognak. Közel öt évi tapasztalás fényesen igazolá, hogy azon irány üdvös és sikert biztositó volt, melyet hazánk és pártunk legkitűnőbb férfia kijelölt, és az akkori képviselőház legjelesbjeiböl alkotott bizottság formulázott, mely iránt az előleges értekező sek Andrássy gróf vezetése ts az én csekély közreműködésem mellett még 1865-ban megkezdettek és az 1867. év első napjaiban az egész haza mély fájdalmára korán elhunyt báró Eötvös Józseffel együtt folytattunk, és mely a felelős minisztérium kinevez- tetése és (J felsége ünnepélyes megkoronáztatása után a törvényhozás által mint biztos alap a törvényekbe igtattatott. Ez azon alap, melyen tovább építve, kell ezentúl is kettöztetett munkássággal fejlesztenünk mindazon üdvös reformokat, melyek a magyar korona országai épségének megőrzésére, alkotmányos önállásának biztosítására és nemzetünk szellemi és anyagi erejének növelésére vezetnek. T. ház ! Ezen iránynak leszünk mi, ö felsége jelenlegi kormányának tagjai, ezentúl is hű és ernye- detlen munkásai (Éljenzés a jobboldalon), hogy azonban ezen szándékunknak eleget is tehessünk, mindenek fellett szükséges, hogy a ház többsége bennünket bizalmában részesítsen és nehéz feladatunk teljesítésében hathatósan támogasson: nem személyeinkért, de azon ügyért, melyet szolgálunk (Felkiáltások a jobboldalon : Fogjuk is !) és szükséges, hogy ezen többség erős, együtttartó és a jövö választások által is megedzett legyen (Helyeslés a jobboldalon. Balról felkiáltások : majd ba fagy ! Vederemo !) De legyen szabad reménylenünk, hogy azon tisztelt hazafiak is, kik velünk szemközt foglalnak helyet, a haza javát egyaráut szivükön hordva, a reform-kérdések megoldásánál velünk egyesülten közreműködni fognak. Legyünk egyek a király iránti hűségben, a haza iránti szeretetben, a töi/vények iránti tiszteletben, hozzunk mielőbb bölcs törvényeket, melyek megszilárdítsák és biztosítsák Szent István koronáját, erősítsék az alkotmányt és erőt adjanak azon kormányzati rendszernek, melynek alapja: a fejedelem bizalma és a nemzet többségének támogatása. (Elénk éljenzés a jobboldalon.) A november 17-ikén tartott ülésen napirenden volt a telepitvényes községekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Simonyi Ernő módosityányt nyújtott be a tele- pitvéuyesek magváltására vonatkozólag. A módosit- vány többek részéröl kedvezőtlenül fogadtatott, és csaknem elejtetett, de gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök egy uj inditványnyal megmentette. Gróf Lónyay azt ajánlja, hogy a birtokosnak hitelmüve létéi az állam által pártfogásban részesitessenek. A nov. 18-ik ülésen napirendre került az any- nyira várt ipartörvény javaslat tárgyalása. A tárgy természeténél fogva, — ípint a melytől oly fontos nemzetgazdászati és cultural érdekek előmozdítását remélhetjük, a pártok közt nem okozott elvi különbséget. Ezen törvényjavaslatról, — mely már a törvényé vállás küszöbén áll, azt jegyezte meg Horn, hogy az, Europa többi országaiban is mintatörvényül fog szolgálni. Az átalános vitát Üikövy Adolf kezdette meg. Szóló egyebek közt említi a ezéhrendszert, és azt mondja róla, hogy a mai időben, midőn tulajdonképen a verseny van hivatva arra, hogy az ipar előmenetelét eszközölje, a ezéhek abban az eddigi mi voltukban fenn лет tarthatók mert a versenyt korlátozzák. Kanicber Jakab hosszabban szól a t. javaslathoz, abból indulván ki, begy a nemzetgazdasági fejlődés legelső kellékeinek egyike, a munkaszabadság. A ház a törvényjavaslatot elfogadja a 26 §-ig vita nélkül. 174 — Osztrák ügyek. Bécsben alig végződött be egy válság, és már újabb állott elő. A hazai és külföldi sajtó még be sem végezte a Beust személyével való foglalkozást, még el sem zenghette nagy része búcsú dalát, és már uj búcsuzatatóra van szükség: Kellersperg báró távozik. О úgy látszik végleg visszavonult, hogy megszabaduljon a minisztérium alkotás gondjától. Távozásának oka: „Kiegyezés a lengyelekkel“ czimii programúi. E programra, melyet Kellersperg báró előterjesztett, tizennégy napi értekezlet után nem nyerte meg a császár helybenhagyását. Kellersperg báró nem volt képes Andrássy gróf nézeteihez csatlakozni, melyeket ez az alkotmánykérdésben és különösen a lengyel követelésekkel szemben érvényre emelni akar, ennélfogva megbízatásáról, hogy minisztériumot alkosson, lemondván , Bécsböl távozott. Kellersperg báróuak nem akar tetszeni az a befolyás, melyet a külügyminiszter programmjára gyakorolt. Most újból az a kérdés, hogy kibuktatta meg Ivellersperget. A bécsi centralista lapok természetesen Andrássy grófot rántják elő ; mig ellenben jó forrásból merítő lapok és levelezők azt állítják, hogy abban Andrássynak semmi része sem volt. így nyilatkozik a „P. Lloyd“, igy a „Presse“ és „Wanderer“. Ez utóbbi lap egy helyütt constatálja, hogy Andrássy és Kellersperg között conflictusről szó sincs, bár egy másik czikkében megengedi, hogy Kellersperg bukásához Andrássy befolyása is hozzájárulhatott. Határozottabban ir a „Presse“ és pedig a következőleg: „Az elemek, melyek a Hohemvartkormányt létrehozták, s melyek Beust bukását rögtönözték, ugyanez elemek dolgoztak Kellersperg missiójának megbuktatásán. Minthogy Kellersperg Beust bukása által sem hagyta magát elirasztatni, más tényezőket hoztak mozgásba, s úgy látszik, Andrássynak vagy nem volt hatalma azok ellensúlyozására, vagy nem akarta ezt. E tény újabb szomorú bizonyítéka annak , hogy Ausztriában nemcsak alkotmányosság nincs, hanem az osztrákok még oly kormánynyal sem birnak, mely látható lenne. “ Ez kétségkívül végtelenül leverőn hangzik, de alkalmasint csak a pillanatnyi lebangollság sugalmazta, az a lehangoltság, mely néhány bécsi lapokkal már egy reactionarius kormány bekövetkeztét láttatja, tehát olyasmit, a mi ez idő szerint minden-képen lehetetlenség. Kellersperg helyett Auersperg- Adolf lett kiszemelve, hogy a tárczák kiosztását elvállalja. Iíolz- getban is meg kináltatott e szép szereppel, de neki nem tetszett. E hó 20-ikán nagy értekezlet volt tartandó a lengyel képviselők által a tárgyban, bogy a cseh kiegyezkedés meghiúsulása után ők milyen állást foglaljanak el. Hírlik, hogy Andrássy a német alkotmányiul párt jelentékenyebb tagjait a közelebbi napokra értekezletre hivta össze. A csehek a morva képviselőkkel tanácskoznak, vájjon a morva államjogi párt szándékozik-e a reichs- ratliba képviselőket küldeni s ba igen, mily újabb tiltakozási forma mellett teszi azt. К fi í f ö I (!. FRANCZIA ÜGYEK. Francziaország politikai életébau nincs nyugalom, hanem örökös tevékenység. A közvéleményt ma plebiscitum, lionap Ittmapartismns foglalkoztatja. Közelebbről a bouapartisták újból nagy tevékenységhez kezdettek. Jelenleg a nemzetgyűlés és köztársaság elnökéhez intézendő felirattal foglalkoznak, melyben az alulírott választók, párisi polgárok, gyárosok és kereskedők, kik külömbözö politikai nézethez taztoz- nak azt kívánják, hogy a nép plebiscitumban nyilatkozzék azon kérdés felett „mit akar, köztársaságot-e vagy monarchiát. A szavazatjegyek az elnökké választandó polgár vagy az uralkodó nevét viseljék. “ Ezen jó urak ügynökei Bonaparte Lajos titkárja által aláirt bankjegyeket terjesztenek, melyek a császárság visszaállítása napján beállandók. De valamint annak a banknótának, úgy a bona- partismus ügynek is két oldala van. Mig egy rész még nem ébredt fel mámorából, addig a másik erélyesen lép föl. Közelebbről Drome megye főtanácsa azon kiváuságát fejezte ki, bogy a seminitőszék részéről 1851. deczember 2-án Napoleon Lajos ellen kimondott vád alá helyezés ismét fölvétessék. 1851. decz. 2-án a törvényszék egybegyült volt és az alkotmány 68. czikke értelmében maga elé idezte az összeesküvőket. Könnyen érthető okoknál fogva a törvényszéki nyomozásnak akkor abban kelleti maradnia. Drome megye határozata a következő : „Tekintve, bogy a Napoleon Lajos és czinkos társai előnyére fenntartott statusquo nemcsak nyílt jogmegtagadás, hanem a franczia polgárok az alkot- ! mányban biztosított törvény előtti egyenlőségének I még nyíltabb és biinösebb megsértése, Drome megye I tanácsa azon kívánságának ad határozott kifejezést, hogy az 1851. decz. 2-án Bonaparte Lajos Napoleon
