Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-11-24 / 94. szám

és azok ollen, kik cselekvő részt vevén az állam- csinyban, annak bűntársai gyanánt tekintendők, a megkezdett bűnügyi nyomozás ismét fölvétessék és egész az itólethozásig folytattassék.“

Ily körülmények között a helyzet bizonytalansága hozza magával, hogy a franczia radikális párt tömörülni kezd a kormány köré. Gambetta lapja, a „République française“, mely nehány nap előtt még igen hevesen támadta meg Thierst, most kijelenti, hogy a radikális pártnak alkalma van bizni Thiers urban, valamint hinni lehet abban, hogy a franczia lcormányelnöknek komoly szándéka megszilárdítani a köztársaságot. Párisból távirják, hogy a „Pays“ és a „Avenir liberal“ czimii lapok fölfüggesztettek, a miért az ajacciói eseményekről oly czikket közöltek, mely megsértette a kormány és a hadsereg becsületét. —

A franczia hadsereg a szervezés végleges befejezésével 150 gyalog, 50 lovas és 30 tüzér-ezredet fog számlálni.

NÉMET ÜGYEK.

Berlinből e hó 17-ről jelentik, hogy miután 16-án több mint 52 millió tallérnyi rumaniai vasúti kötelezvények jelentettek be az átalában létező 65 milliónyi kötelezvényekből Bleichrödernél, s a leszá- mitolási társulatnál végbement az uj részvénytársulat megalakítása s a felügyeleti tanács megválasztása, melynek elnökévé Hauseman jelöltetett ki. A ruinai) iái kormány a megalakításról táviratilag érte- sittetett. —

Münchenben. N. Hirschenwälder, ki az ottani érsek által az ó-katholikusok congressusában való részvétel miatt már felfüggesztetett, a boroszlói hg.- piispök által, kinek törvényhatósága alatt áll, a Ga- steig templomban az ó-katholikus isteni tisztelet megtartása miatt excommunikáltatott.

OLASZ ÜGYEK.

Rómából nevezetes hirt közölnek : IX. Pilis elakarja hagyni az ős Rómát és székhelyét franczia területre szándékozik tenni. — Párisi tudósítások azt mondják, hogy a pápa csakugyan értesítette bizalmas utón a franczia kormányt, hogy Rómát az olasz parlament ottani megnyitása előtt elhagyni szándékoznék s Francziaországban keresne vendégszeretetet. Thiers késznek nyilatkozott őt fogadni, a nélkül, hogy bátorította volna tervében.

Távirati tudósítások.

Bécs, nov. 19. Andrássy gróf tegnap délben fogadta a külügyminisztérium hivatalnok testületének bemutatását.

Bécs, nov. 19. Bécs városának küldöttsége, a polgármesterrel élén e lió 18- ikán látogatta meg Beustot átnyújtván neki a feliratot.

A küldöttség a legszivéiyesb fogadtatásban részesült.

Bécs, nov. 19. A „Fremdenblatt“ egy távirata szerint Chambord gróf a pápához levelet intézett, melyben kéri őt, hogy még az olasz parlament megnyitása előtt hagyja el Rómát, s menjen Franczia- országba.

Berlin, nov. 19, Az elssassi papság felirata a császárhoz panaszkodik a hivatalnoknak a katholikusok elleni bánásmódja miatt és kéri a papi osztály védelmét s a felekezeti iskolák fenntartását. -—

Berlin, nov. 17. A Francziaországban lakó, kiutasított németeknek a kárpótlások a párisi német követség által fognak kifizettetni.

Róma, nov. 19. A most kinevezett Vigevano püspök főpásztori levelében kifejezi a királyi család iránti élénk ragaszkodását, és ajánlja a királyi üdvéért tartandó imákat.

London, nov. 19. A franczia-angol kereskedelmi szerződés tárgyában folyamatban volt tárgyalások a „Standardi( szerint félbeszakadtak.

A „Times“ szerint Francziaorszag már fel is mondota a kereskedelmi szerződést.

V Prága, nov. 19. A „Politik“ lefoglaltatott, mivel egyik czikkében a császárt , Beustot és Andrássyt a legdurvább módon gyalázta.

V c g y c s.

(Adieu.) A „Kronstädtei Ztg.“ rault szombati számában az „Antinemere“ ur elbucsuztatja ma gát. Igen sajuálnok, ba В u ri dán szamara visz- szalépne a csatatérről, hisz oly sok élvezetes olvas rnányt nyújtott a közönségnek! Vagy mégis restelli ö kelme a sok mocskot, melyei megtagadott nemzetére szórt.

Vannak példák rá, hogy Buridán szamarai is olykor olykor kezdik magokat szégyelni, — ba t. i. érdekök így parancsolja. De asért belőle mégiscsak

bajjal lesz.................stb. stb. Vagy nem burkolodott

j

ól be az oroszlán bőrbe s fülét künn találván felejteni, ráismertek saját táborában?

Mi részünkről régen ismerjük őkéimét, s örvendünk, hogy tisztult távozása állal a levegő, s reméljük, hogy a szász atyafiak is a legrövidebb idő alatt ráfognak ismerni a legújabb ivadékra.

Vajon hová fog azután reterálni ? alkalmasint Szerecsánernek áll be !

(Túlságos (ÜCSvágy.) A Brassóvárosi iparkamarának elnöke csak nem rég beszélte el — ő vagy más — saját neve alatt, hogy a közbizalom öt széliében hosszában egyaránt környezi ; minden képzelhető jótékonysági egyletnek,' vagy tagja vagy elnöke ; és mindazoknak a legnagyobb lelkiismérétesség- gel megfelel. Nekünk pedig/úgy tetszik, hogy azon képzelt közbizalom által annyira tenyéren hordozott elnök és X, — y, — z. — stb. egyleti tag ur nem tudja mi az a lelkiisméretes ég.

Például az iparkama áimk alapszabályai arra kötelezik az elnököt, hogy minden hónapban egyszer gyűlést tartson ; de az n férfi, ki nemének halhatatlan dísze, az igazság, — haza, — és emberiség szeretetének hőse, az ij nemzedék lelkesitője, a brassói iparkamarának elnöke : nyolez hónapon át nem tartott egyetlen — e ;y gyűlést sem. Továbbá, a nagyméltóságu ipar és kereskedelmi miniszter ur ezelőtt hónapokkal szólitafta fel azon elnök urat, hogy kimutatást adjon a város és vidék iparviszonyairól , de az mitsem használt, arról hallgat az irás ; tudja azt más ha szükség; van rá, egy iparkamara elnökének kit a közbizalmi annyira környez, nem szükséges ilyesmiket tudni

így már nem csodálkozunk, ha saját neve alatt dicsérte vagy dicsértette meg magát az elnök ur.

(Bukarest) is rá unt az éjjeli sötétségre és nehány főutezában megkezdette a gázzal való világítást. —

(CllL’ioSUUl ) A brassói kalapos ezéh egy ukázt bocsátott ki, a melyben tudtára akarja adni a vidéki kalapos ezéboknak, bogy a kalapokkal való házalás tiltva van. De mint mondók csak akarja, mert az ukáznak értelme oda négy ki, hogy Brassóban senki vidéki kalapos ne merészeljen itten a privilégiumok Kánaánján saját gyártmányából árulni. Szép az elővigyázat és a jóakaró törvéuyszabás.

(Gróf Lóuyay Menyhért miüi.szterctuököl) a

„Reform“ ekkép jellemzi : ■

„Lónyayról csakugyan leghelyesebb fogalmat alkothatunk, ha valami merész tábornoknak kép • zeljiik a cselekvési módorbm. Nem hiszem, hogy Bem tábornok utazásai végérejárhatlanabbak lettek volna, mint a békés idők Lőnyay-jaéi. Mozgékonyságban egy Bem ő, hatványozva a vasúti közlekedés gyorsvonatai által.

Két három nap alatt a monarchia egyik széléről a másikig rohan. Mindenütt gyakorlati fontos czélból, nagy föladatok megoldására. Bécsből megérkezett estve, hogy másnap a hitelintézet gyűlésén elnököljön ; ülés előtt aláirt vagy ötszáz darab okmányt, ülés után mindjárt útban volt Békés- vagy Hunyadmegyébe. Harmadnap Bécsben. És utazása alatt a vaggonba olvassa és intézi el a hivatalos iratok legnagyobb részét.

Mikor alszik ez az ember, nem lehet tudni Jaj annak, a ki titkára. Ha száz titkára volna, egynek sem lenne nyugta, sem éjjel, sem nappal.

(Fogadás gr. AndrássyuáH) A „Pester Loyd“- nak Bécsböl 17-ről Írják: A külügyminisztériumban ma reggel nagy fényes fogadás volt, Nowikoff az elsők egyike volt, ki a minisztenum nagy elfogadási salonjában megjelent és gróí Andrássynál huza- mosb ideig mulatott. Az itt lakó nogyar nemesi családok képviselői, b. Kulin, Holzpethan, Scholl, Gro- cholsky miniszterek, Wchli, Fi idler, és Porsiuger minisztériumi vezetők összesen majdnem 100 személy tisztelkedett gr. Andrássyrál. Délutáni 1 órakor gr. Andrássy kellemesen lepüett meg, Albrecht fhg. látogatása által.

Gr. Andrássy a legbarátságisabb s legszivélye- sebb fogadtatást élvezi, melyre csak valaha egy miniszter Bécsben talált.

(Gróf Mikó Imre) az erdúlyi muzeum-egylet gyűjteményeit igen becses adomínnyal szaporította u. m, a Benkö József collektáriajáriak a nemes gr. által még a 40-es években vett násolalával.

A Benkő-féle gyűjtemény, mint tudjuk, N.- Enyeddol együtt elpusztult, de a jróf által vett másolatnak legalább egy részét megmentették a történet számára.

(Az erdélyi) vasút építési munkálatok állása. A n.-várad-kolozsvári vonalon csakis javítási munkálatok vannak folyamatban. A kolozsvártordai 10 mrtfd. hosszuvonalon, melynek bevégzési határideje 1872. oct. 1-je, a munkálatok kezdetőket vették. A kfebérvár:mvásárhelyi 15 mrtfd, hosszú vonal elkészült, s a még szükségelt munkát kettőzött erővel teljesitik.

A tövis-segesvári 13y4 mrtfd. vonal bevégzéshez közel áll. A kapus-szebeni 6 mrtfd. bosszú vonal részben elkészült. A segesvár-brassai 19 mrlfd. hosszú vonalon, mely 1872. oct. 1-re kell, hogy elkészüljön, a munka foly. A vasútépítési munka elő- haladás tehát kedvezőnek mondható.

Ezeken kívül tervben van még a szatlnnár-ko- lozsvári, és m.-vásárhely-brassói vonal. Első a nagy j Szamos mellett Deézsig. azután a kis Szamos mellett Kolozsvárig ; utóbbi a Maros mellett Sz.-Rége- nen át Gy.-Szt.-Miklósig, azután az Olt folyó mellett Cs.-Szereda, S.-Szt.-Gyöigyön át Brassóig. A „Herrn. Ztg.“ szükségesnek tartana még egy mellékvonali Déestől Beszterczéig, és egy összekötő vonalt Szamosujvártól a Mezöségen át M.-Vásárhelyig,

I mert csak akkor lenne az erdélyi vasúthálózat az ország belsejében némileg kiegészítve.

Még nyerne is valamit Erdély, ha a szomszéd fejedelemségekkel a vasúti összeköttetések léttre jönnének.

Közgazdászati rovat.

Erdély jelen állapota az 1870- és 71- ik évi termések következtében.

Azt hiszem mindnyájunknak szomorú tudomása azon anyagi szorult helyzet, melyben a birtok nélküli és biztos kereset forással nem biró osztálya társadalmunknak : jelenleg sinlődik. A sok esőzés, árvizek és egyéb elemi csapások következtében úgy a mult mint a jelen évben, igen kedvezőtlen gabonatermés volt ; mely inig egyfelől a rendes kivitelt csökkenté, addig másfelől a szegényebb sorsú mun kás osztály helyzetét tette nyomasztóbbá.

A múlt és jelen évi termés alig képezi 8/6-át a hazánkban szokásos közönséges termésnek. Nevezetesen egyik főtermelési czikke a tengeri az idén nem érhetvén meg, annak árát tetemesen emelte, és ez által a munkás népnek — annak főtápszere épen a tengeri lévén — élelmezési módját sújtotta. Mig a búza köblének (64 kupának) ára a brassói piaczon 8 frt. 80 kr., addig a tengerié 6 — 7 írtig emelkedett ; Szeben és Fogararvidékén, valamint a székely helységekben annál még magasabbra ment.

Ez által ut nyílott hazánkban anagy „bevitelnek; elannyira, hogy a rendes beliozás, jelenben bizonyosan megtizszereztetett. En ki minden héten több napot vagyok az Oláh-vámon, egész biztonsággal állíthatom, hogy ottan átlag véve naponta 250 gab- na — és különösen tengeri — szállító szekér megfordul. Erdélyi és romániai szekeresek egyaránt szállítják hazánkba — a képzelt Kanaánba — az idegen gabna terményt.

Alaposan utánnézve a gabna menyiségnek, mit a fennebb említett számú szekerek beszállítanak : úgy találtam, hogy naponta behoznak azok 875 kilát ; egy kilában — erdélyi mértékünk szerint 7'/2 köblöt számíthatunk ; és igy a 875 kilában 6862 köblöt, vagy mázsa szerint, — mázsáját 120 fonttal számítva, 7874 mázsát és 80 ft.-ot.

Jól megjegyezzük, hogy ezt naponta hozzák, nem évenként, sem hónaponként. Természetes az is, hogy mindezt ingyen nem adják, hanem drága pénzért.

Ha hozzá adjuk azt is, hogy egy kila tengeri ára ára benn Plojesten 4Y2 arany : igen könnyen rájöhetünk, hogy naponta mi pénzt küldünk ki hazánkból. Igen de azt a nagy mennyiségű gabonát még ingyen sem szállítják hanem taligán, és pénzért; például egy kila gabonának szállítása Brassóig 34 — 35 ezüst huszas.

De még itt se álljunk meg, mert úgy is meg- állitnak és vámot kérnek ; és pedig minden kilátói az oláh vámon egy húszast, a miénken 7-et. E szerint egy kila tengeri vevés, — fuvar és vámdíjakkal belekerül 40 bis 42 frtba. A naponta behozott meunyiség pedig átlag véve 35,367 frt. 50 krba. Még egyszer jegyezzük meg, hogy ez a szép ösz- szeg nem be — hanem kifelé megy hazánkból.

Már most ha rágondondolunk arra, hogy iparunk fejletlen, kereskedésünk sem sokkal jobb amannál, és hogy hazánk nagy részben ép a gabna termelésre vau utalva, és azt is más országból hozzukt bizony nagyot kellene erre sóhajtanunk, de az mi: sem használ, hanem a helyett valami okosabbat gondolunk, és azt a szerkesztő m eugedelmével elmondjuk a jövő számban.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: KenyCPCS Adolf.