Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-11-24 / 94. szám
Brassó, 1871. Első évi folyam 94. szám. Péntek, november 24. Megjelenik ez a lap heten- • kint kétszer kedden és pénteken. • Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre . . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Llümer és Kainner nyomdájában. Helyre igazítása a „Hajdani törcsvári uradalom jogi állapotához* czimii, brassai városi közönség neve alatt kiadott magyarázatoknak. (Folytatás.) A „magyarázatok“ irói, hogy később czéljukra felhasználhassák, a csángó-székely falvakról azt állítják a 6-dik lapon, hogy „h a e' községek 1212-ben csakugyan léteztek, úgy a lakósok — akkor még csupa romá n о к alkalmasint a várbirtokosnak már paraszt jobbágyai volta k.“ Ezen állitás az előbbiekhez hasonlólag valótalan és hamis. Hogy a községek lakói románok is voltak íennebb mondottuk, és ez ellen nincsen is semmi kifogásunk. De a ■ „magyarázatok“ Íróinak arra van szükségük, hogy csupa románokat találjanak, s ezt egyenesen tagadnunk kell. Mert ha nem emlitjük is a csiki krónika erre mutató fenntebbi adatját, minden más egyéb körülmények és oklevelek is egyenesen azon tényt támogatják , hogy ezen községek túlnyomó többségben magyar ajkú, — magyar, székely és besenyő lakókkal bírtak. Már magok a fenn említett helynevek, és ezen helységeknek nevei, csak nem általánosan magyar hangzásnak ; székely népek 1211 előtt itteni lakását a csiki krónikán kívül a Wilhelm püspök 1213-beli levele is bizonyítja, mert annak egyik aláírója olyan egyén, a ki épen a Barczától kapta nevét: Filius Borcy (de Bortza dictus) ; ugyan ezen levélben a püspök kiköti, hogy a Barczára települő magyarok és székelyek dézmáját magának tartja fenn, a mit bizonyosan nem tesz vala, ha ezen bételepülések dézmája már akkor figyelemre méltó nem lett volna; a Barcza szomszédságában az 1211 és A pesti egyetem uj vegytani intézete. Kinek alkalma volt hazánk legmagasb tudományos képző intézetét 1848 előtt és után ismerni, s egyszersmind a külföld egyetemeit is látogatni, lehetetlen volt fájdalmas érzettől el nem telnie, midőn látta, hogy áldozatkész honfiak bőkezűsége által századoktól fogva oly gazdag alappal ellátott pesti és egyetlen egyetemünk: mily mostoha állapotban tengődött tanhelyiség, taneszközök és többnyire tanerők tekintetében is. Nem szólunk itt annyira az egyetem bölcsészeti, theologiai és jogi karáról, melyeknek tárgyai nem lévén annyira objectivek, kormányi befolyáson kivül csaknem egyedül a tanerők minőségétől függött állapotuk. De szólunk az orvosi karról, melynél a jó eredmény lehetősége nem csak a tanerők jóságától, hanem egyszermind az alkalmas helyiségekben czélszeriien elhelyezett taneszközök czélszerü voltától is függ nagy mértékben, mert ezek nélkül a legjobb képességű és legjobb akaratú tanár sem képes a tudományt előadni. Mióta az orvosi tudomány a természettudományok segélyével az empíria kétes homályából kifejlődve rationalis alapra fektetett positiv tudományá vált: az összes természettudományok legszélesebb és legalaposabb ösmeretét többé nem nélkülözheti. Xm- do mindezen disciplinák merőben tárgyilagosak lévén, megszerezhetésök csak szemléleti és kísérleti utón lehetséges. Fő és legfőbb szerepet játszik ezen nélkülöz- hetlen tanok között a vegytan-chemia — melynek mind hallgató terme, mind pedig dolgozdája az uj világutszai orvosi épületnek egyik szögletébe, volt beszorítva, a hallgatóság és tanárok, nem csak szellemi de testi hátrányára is. Évtizedek óta mindig sürgette az orvosi kar (az egyetemi hatóság által) az egymást váltott kormányokot az egyetemi hiányok megszüntetésére. Jöttek is időnkint vizsgáló bizottságok, igértetett többször egy uj és czélszerü épület létrehozása az orvosi kar disciplináinak elhelyezésére ; de az ígéret mind addig eredménytelen volt, inig 1867-ben feledhetlen vallás és oktatásügyi miniszterünk b. Eötvös József a haza érdekeit magasabb szempontból fogva föl, az ügyet kezébe vette és lehetővé tette, hogy az országúton a régifüvész kertben 1868-bnn az egyetem uj vegytani intézete építtetni kezdetett éá f. évben tökéletesen felszerelve bevégeztetett — és a tudományszomjas egyetemi polgároknak megnyitátott. Hazánk cultural történetében korszakot képez ezen a tudomány mai igéiyének minden tekintetben megfelelő és tökéletesnek mondható tudományos intézet, mely 300 hallgatón ik és 70 gyakornoknak ad alkalmat, a vegytanban, ezen minden létező tudományok közt elvitázhatlanul a legfontosabban magukat annyira képezhetni , mennyire eddig csak a külföld intézeteiben volt lebe;séges. Az intézet épületének és belső felszerelésének tervét — egyetemi vegytanár Than Károly a lipcsei bonni és berlini egyetemek laboratorainak, mint e nemben legtökéletesebbiknek — beható tanulmányozása után készíttetve, "Wagner János pesti építész hozta létre az itt egészen ujnemü szilárd épületet, s a belső felszerelés létrehozásában Zastran Frigyes berlini építész mükj^lött közre. Ezen intézetnek kiváló sajátságai közé tartozik, hogy egyes részei a megoldandó tanítási és tudományos czéloknak megfelelöleg könnyen áttekint- hetöleg vannak elhelyezve. Az egyes helyiségek világosak és könnyen szellőztethetek. Az egész intézet minden részeinek fűtése nagyon előnyösen és gazdaságosan a központi gőz viz által történik, melynek még azon előnye is van, bogy a gőzt a vegyi műtétekhez czélszeriien fel lehet használni. — Az európai vegytani intézetek közt még csak a bécsi lesz 300 hallgatóra berendezve, a többiek mind kisebbek. A mi az építési és belső felszerelési költségeket illeti, ezek mintegy 280.000 írtra mennek, midőn a bécsi intézeté a fél milliót jóval megfogja haladni. Ezen tetemes meggazdálkodást, a Pesten jelenleg dívó drága építkezések közepette, nagy részt derék egyetemi tanárunknak Than Károlynak köszönhetjük, ki nem csak az intézet felszerelését vezette, de az épités folyamára nagy befolyással volt. Németbonnak még ellenei is bevallják, hogy tudományos intézetei, egyetemei kitűnőek. Ue a mi népe iparáuak minden ágára oly gyors gyarapodást hozott, a mi a mivelődést nagy mértékben elősegítette, az bizonyosan a német egyetemek vegytani intézeteinek hatása. Atalában véve a vegytannak számosak áltati mivelése az illető ország iparára, állam gazdászatára, anyagi és szellemi fejlődésére a leg- iidvösebb vissza hatással van, s alig van tudomány és művészet, melynek gyakoriatisága a vegytan segélyét nélkülözhetné. űzettek el. Kell-e világosabb bizonyság ezen helységek ös csángó magyar voltok kiderítésére, mint épen azon eset, bogy midőn a törcsvári várnagyok a 10-det elfoglalják, ezt csak is az említett négy községben teszik, a többire nézve pedig nem használhatják fel ürügyül, hogy ott valaha románok laktak volna? Mert valóban, ha azokban is laktak volna, a józan következtetés kívánja, hogy ugyan azon okért, —miért a más négy faluból, ezekből is elkellett volna üzetniök, s minthogy azokból nem űzettek el, tehát nem is voltak ott. De továbbá ezen négy falut is, ha szinte a magyarok mellett egykor „quidam vala chi schismatici“ is lakták volt, igy nem lehetetlen, hogy azok ennyiben Sza- niszló ispánnak eladományoztathattak ; de ő később onnan elüzetvén , azok magyarok birtokába kerültek, s épen ezen említett levél értelme szerint ezen birtoklás természetével bírtak. Hogy mimódon történt pedig ezen magyar kezekközé kerülés, arra a legvilágosabb példát szolgáltatnak magok a „magyarázatok“ irói, midőn a 9-dik lapon előadják, hogy II. Ulászló király 1492- ben a törcsvári várhoz tartozó Türkös községben Zewreny Balázsnak malma mellett egy telket ad. Midőn az ezt előadó okiratban a telket kapó Zewreny Balázs nyilván „nobilisének mondatik, eléggé világos, hogy ő fiskalisvárlioz tartozó türkösi létére is szabad, és igy nem mint úrbéres, hanem mint vár őr, miles castrensis nyerte ott az adományozott telket. E példa kulcsul szolgál a többiek oda településére is. Hogy a Zewreny Balázs ivadékai s több türkösi és hétfalusi társaié idővel jobbágyi állapotra síilyesztettek: aztot tudjuk; de hogy ők már kezdetben paraszt jobbágyok nem voltak aztot csak ez I okmány és eléggé mutatja. — De Porosz1222-beli adomány Évelek szerint Kunok vannak; 1224-ben a szomszéd erdők épen oláhok és Besenyő к erdejének neveztetnek. Mind ezen magyar, székely, kun és besenyő nyomok bizony nem c s u p a románokat jelentenek. A mit a „magyarázatok“ irói ezen tekintetben állításuk támogatásául tel hoznak, László királyi 1456-beli okiratát, — megint olyan, hogy/ épen egyenesen ellenök bizonyít. Az mondatik ugyanis azon okiratban, hogy 1456 Körül a törcsvári várnagyok a csernátfalusi, hosszufalusi, türkösi és bácsfalusi 10-eüet a csernátfalusi egyháztól erőszakosoii elfoglalták azon ürügy alatt, hogy ott híjdon némely keleti szer- tartásu oláhok laktak légyen, a kik mint ilyenek a nyűgöt szertartási! csernátfalusi egyháznak a hajdani törvény értelmében nem tartoztak vojt 10-ed fizetéssel. Most a király ezen 10-det vissza rendeli az egyháznak azon okon, hogy az oláhok onnan elüzetvén, ezen birtokok nyugoti szertartási! keresztyénekre szállottak volt, s ezeknek birtoklásuk természete szerint kell a 10-edet rendezni. Ezen okmány szerint tehát világos, hogy az említett különben is tiszta magyar nevű községekben magyar egyház állott. Vájjon a kovotfee*5Ík-o már ebből, hogy ott tehát a lakósok csupa románok voltak ? — Vagy ha megtekintjük, hogy a Barcza vidékén az elpusztult Komlóssal együtt 11 közönség volt a melyben csángó magyarok laktak és laknak : nem nevetséges logikai következtetés-e az, hogy a románokat a hol voltak, onnan elűzték; tehát a honnan nem űztek el ott is csupán csak ők laktak, és igy a nevezetteken kivüli 7 községben azért laktak később csángó magyarok, mert eredetileg ott csupa románok voltak és nem
