Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-10-10 / 81. szám
— 322 — az evangélikus szászé; de ez megfordítva is áll. Hogy mást ne emlitsek: magyar iskola növendéke kétségtelenül többet fog tudni Magyarország egyetemes történetéből, a szászé' ellenben az erdélyi szászokéból. Vagy még egy példát. Erdélyi magyar reformált iskoláinkban tudtunkkal az első gymnasialis osztályban 6 óra esik hetenkint a latin nyelvre, szászoknál 10. Kétségtelenül különbségnek kell lenni az eredményben. Es még egészen egyenlő tárgy-beosztással, a lehetőleg egyenlő tanári erőkkel biró intézetek közt is, ha egyik intézet tanársága szabadságot vesz magának, felülvizsgálni a másikét, átalá- nos szabályul ki lehet mondani, hogy bebizonyítja, miszerint .sokkal elébb áll az ő növendéke. Ez épen olyan igaz, mint az emberi önzés átalánossága ; és ennek' kivitelére nem kell sem nagy bölcseség, sem nagy vitézség. De épen ott van a bibi, az tűnik fel előttem igen nagy felfuvalkodottságnak, magyarokkal szemben példátlan lenézésnek, hogy az erdélyi német protestáns intézet az erdélyi magyar protestáns intézet bizo- ny it vány át nem respektálja. Az' erdélyi magyar prot. intézetek bizonyítványait jóba veszik az egészen más fejlődési! rom. kath. intézetek, jóba az ország minden egyeteme és törvényes hatósága, sőt a németországi egyetemek is. Csak a brassai szász intézet, a mely ugyanazon jogi, történelmi és társadalmi alapon áll, — csak a nem veszi semmibe. Nemde nyílt és vérig sértő kihívás ez? Ilyen emberek beszélnek aztán barátságos hajlamokról, méltányosságról ? Ha az erdélyi magyar protestánsok megtorlással akarnának élni, bizony kapnának alkalmat és elég erősek hozzá. A helyett azonban a legnagyobb előzékenységet és gyöngédséget tanusitják ; a mi nem is válik sem szégyenükre, sem károkra. Ha szász ifjú magyar tanintézetbe megy, bizonyítványát minden szó nélkül jóba veszik; őt magát gyöngéden buzdítják, bátorítják; a tanárok gondosan óvják magyar növendékeiket, nehogy a sérelemre fogékony idegent valamivel sértsék ; tanulmányainál nyelvbeli nehézségéire tekintettel vannak: ha az ifjú nem tudja magát magyarul jól kifejezni, a tanár külön időt szakit és kihallgatja németül. Kérdezzék meg önök testvéreiket, aljáikat, a kik magyar intézeteket látogatták ; azok gyöngéd hálával fognak emlékezni az illető intézetekről. Az önök intézeteiből jövő magyar növendék azonban emlékezhetik az intézetre hálával, mert ismereteket szerzett benne, de gyöngédséggel aligha. Ha ezt tennék önök is ; ha fölvennék bizonyítványa szerint,- aztán engednék küzdeni nyelvvel, tanulmányokkal és gyöngéd figyelem után sem. érné az utol társait : akkor, utólagosan, volna joguk rá mutatni a tényre; de előre törni el a pálczát és oly kihivólag ignoralni a testvér intézet bizo- nyitványát: ez kiáltó jele az önök önteltségének és zárkozásának. Helyi, ügyek. A brassói magyar kaszinó szervező gyűlést tartott folyó hó 8-ikán. Megtörtént a tisztujitás, melynek eredménye következő : Elnök Rétlii Lajos, tanfelügyelő ; igazgató Dr. Otrobán Nándor; pénztárnok Szele István, kit már a közbizalom e minőségben 11 -szer tisztelt meg; jegyző Jakó Pál ; gazda Gyertyánffy József levéltárnok Köpe Sándor. - , Bizottmánya tagok : m. k. honvéd őrnagy Kakor Károly, Kászoni István, Vasadi József, Molnár János, Werzár Gergely, Lázár Gorö, Csukli Gusztáv, Bogdán János, Gencsi András, Varga András, Rödiger Rezső, m. k. honvédszázados, Pánczél Joachim, Kenyeres Adolf, Száva Gerő, Fischer Frigyes Az egyházi reformegylet közgyűlése. Az egyházi reformegylet tagjai folyó hó 3-ikán gyűltek össze a pesti megyeház nagy termében, hogy ezen első köz — vagyis inkább alakuló gyűlésen megrakják azon alapot, melyen egy országos egyházi reformegylet épületét lesznek emelendők. A nagyszámn közönség megjelenésé bizonyára a legszebb érdeklődést mutatja az egylet iránt. A jelen voltak nagyszámát nagyobbára prote- stantans egyházi férfiak képezték; Erdélyből Szász Domokos, Szász Gero, Dr. Kovács Ödön, Basa Mihály s több lelkész, Pestről, Kecskemétről, Nagy- Enyedröl, Sárospatakról hittanárok, lelkészek vettek részt a gyűlésen. Ballagi Mór felszólította a gyűlést korelnök választására , mire közfelkiáltással megválasztatott Basa Mihály n. enyedi esperes, ki éljenzések által kisérve elis foglalta a korelnöki széket, s egy rövid beszédet tartott, melyben megköszöni a gyűlésnek nem személyébe, hanem korába helyezett bizalmát, s reményét fejezi ki, miszerint áldást fog teremni a hazának ez egylet erélyes működése. A korelnök felliivja ezután a gyűlést a rendes elnök választására. Közfelkiáltás utján megválaszta- tik reudes elnöknek Eördös Lajos kecskeméti esperes, ki elfogadván az elnökséget, a gyűlést megnyitottunk nyilvánítja, s kéri a tárgyalásokat a megalapított programra szerint foganatba venni. Erre Ballagi Mór olvas fél értekezést. Értekezletében a kereszténység eredetére a vallási fogalmak keletkezésérevet visszapillantást, azután fordul egész erejével a naponta mindinkább növekedő közönbös- ség ellen, mely vallási dolgokban uralkodik. Emelkedett hangulatú értekez)éteben kimutatja szükségét annak, hogy az egyházterén gyökeres reformokat kell előidézni, ha a közönbösséget állandósítani nem kívánjuk. Erőteljes beszédét azzal végzi, hogy fogadja, miszerint minden erőből azon lesz Ö és az egylet, hogy a reform terén mentői nagyobb haladásokat tehessenek, „Isten őt úgy segélje“. Ballaginak kor szerű és emelkedett hangulatú értekezletét gyakran kitörő éljenzések és helyeslések jutalmazták. Ezután az elnök ajánlatára Bernáth Zsigmond volt képviselőt megválasszák jegyzőnek. Jegyző javasolja, hogy Ballagi értekezlete nyo- inattassék ki, nagyobb körökben való elterjedés vé gett; főleg tekintettel az erdélyi protestáns szászokra német nyelven is. Az ajánlatot elfogadják azon hozzátétellel, hogy az értekezlet szláv nyelven is kinyomatassék. Elírod ^előterjeszti azon négy javaslatot, mely az .országos reform egylet alakítási módjára vonatkozólag, a pesti, az erdélyi protestáns, a sárospati reformegylet és Litkey Péter által nyujtatott be. A pesti reformegylet javaslatának készítője Kovács Albert pesti hittanár. E javaslat általánosságra törekszik s minden hitfelekezetet keblébe fogad. Az erdélyi javaslat, viszont átalánosságot óhajt. A sárospataki „ vallásfcudományi társulatot“ tervez évi közgyűlésekkel, a természettudományi társulatok mintájára. Litkey javaslatát a nevelésügyre fekteti. Az egyes javaslatok indokolására szerzőik lép nek fel. Szász Domokos az erdélyi javaslat indokolásában, kiemeli, hogy a mozgalom, ha sikerdus akar lenni,' szükségkép egy szervezett egyházból kell hogy kiinduljon, s e czélra a protestáns egyház legalkalmasabb. Ö a létező állapotot nem kívánja lerontani, hanem azon ópiteni törekszik s nem szeretné, ha e tekintetben az erdélyiek által tervezett társulat, czi- méu a „protestáns“ néven megütköznék valaki. A társulat csak azon szellemet fogná követni, mely a protestantismusban küldetésénél fogva rejlik. A négy javaslat összeegyeztetésére egy bizottság küldetett ki, és ezzel a gyűlés bezáratott délutánig. Délután a kiküldött bizottság előadója Szász Gero felolvassa a 'készített javaslatot, melyben nagy feltűnést, okozott a leendő egylet nevének. „protestáns egylet“ névre való ajánlata. A javaslat hosszas vitára adott alkalmat. A tárgyhoz^ szállottak Nagy Lajos, Nagy Gusztáv, Dr. Kováts Ödön, Ferencz Józs. és Ballagi, kinyelvészeti szempontból szól a kérdéshez; kiemeli hogy a „protestáns^ név a czimben jelenti az összes hitfeleke- zetek protestálását Róma túlkapásai elle-n. Még . többen szóllanak a „protestáns“ czim mellett, és ellen Szavazás fejezte be a vitát ; ered mény az. hogy a „protestáns“ czim nagy többséggel elfogadtatik. - . _ , Az alapszabályok egyes .pontjait a, gyűlés egyhangúlag elfogadja a bizottság /módősitas4r szennt. Elnök ajánlja a tisztviselők megválasztását, mely 4-ikén megtörtént. A béke és szabadság liga congressusa. A szabadság földjén, Svajcz Lausanne nevű városában végezte be működését a „béke és szabadság liga“ ötödig congressusa, A liga alakult ezelőtt о évvel czelja volt : örök beke és szabadság létre hozása. — Azon időben az eszme elhatott a világ legtávolabb zugába is, és midenütt rokonszenvvel fogadtatott ; az eszme megtestesítésére az akkor ismert szabadsághösök legjelesebbjei álltak. A legközelebbi congrossus is czélul tűzte ki, az európai népek köztársasági fedoratiójának alakítását, vagyis : az európai federatio köztársaság alapján a béke mikép volna örök időkre megköthető. Bármenyire méltányoljuk e szép törekvést, a mennyiben a béke s népek boldogsága érdekében működni kiváu, de nem lehet, hogy kételyünket ne fejezzük ki a siker iránt, azon nagy feladat meg- válósitásánál fogva, mely oly intózményket akar teremteni, melyek jövőre a népek közti háborút lehetetlenné tegyék. A hatalom, mely a liga törekvéseivel szemben áll oly nagy, hogy csak jó akarat megtörni nem képes. — Mindaddig, mig a népek összessége a szabadság érzettől át nem lesz hatva; mig a haszonlesés és önzésből eredő viszályok nem lesznek kiegyenlítve : addig az örökbékére gondolni sem lehet. К ii 1 f ö I (!. FRANCZIA ÜGYEK. A franczia hadsereg szelleméről — a „Daily Telegraf“ párisi levelezője, egy jelenleg is szolgálatban levő franczia tábornok adatai nyomán, kinek társaságában a levez erő már báron hadjáratban vett részt, s kiről úgy nyilatkozik, mint a katonák egyik leg- becsületescbbikéröl, — részletes közleményeket hoz. A levelező indíttatva érezte magát, hogy tudakozódjék az iránt, hogy mennyire igaz azon hir, mely a hadseregben alakult császári, orleansi és köztársasági pártokról szól. Erre vonatkozólag az illető tábornok a következő felvilágosításokat adta. „A külföldiek és még a francziák közül is sokan,“ mondja a tábornok „igaztalanok a mi hadseregünk iránt, és pedig egyszerűen azon alapon, mert hadseregünk viszonyait, s annak gondolat és eszme menetét nem ismerik eléggé : önnek levelező ur, ki sokat forgolódott franczia tisztek között, tudnia kellene, hogy a császárság napjaiban is, a midőn a tisztek 9 tizedrésze az uralkodó kormánynak köszönhette előléptetését, bevett jelszavunk volt, bogy mi a hazát és nem az uralkodó házat szolgáljuk. Most ismét ezen esett állott be. Mi a nemzetgyűlést mind Francziaország képviselőtestének tartjuk, s azon nézetben vagyunk, hogy kötelességünk annak, kit a testület feljebb volónkká tett, engedelmeskedni. Sok tábornok felöl igen sokat beszélnek. Trocbu mint legitimista iameretes. Ducrot-ról ugyanazt állítják Villot quand meme re- publicanus, mig mások azt hiszik, hogy öt császárpártinak nevezhetik. Ez u,rak mindenesetre bírhatnak személyes előszeretettel és ellenszenvvel, de tökéletes és biztos meggyőződésem az, hogy magán nézeteiknek a kötelesség teljesítésére semmiféle befolyása nincs, s hogy ők, egyik úgy mint másik ellent fogna állani azon kísérletnek, mely Francziaország jelenlegi törvényes kormánya ellen forradalmat szándékolna. Clinchant republicánus, még pedig igen elö- baladott mértékben, de ez nem tartotta öt vissza attól, hogy együtt működjék velünk, épen oly elhatározottságot ne fejtsen ki, mint bár ki más közülünk a commune ellen. Mac Maiion egyátalában nem köztársaságpárti, de ki képes a köztársaságnak bivebben szolgálni mint ő ? En magam orleanista vagyok, de lia valamelyik orleansi herezeg lépne fel, Thiers mint elnök ellen parancsára én lennék az első, ki öt elfognám. Egy szóval, mi franczia katonák soha nem a személyt, hanem az ügyet, a haza szentügyét szolgáltuk és fogjuk szolgálni. NÉMET ÜGYEK. . г Mint München-böl 3-ról jelentik, a stuttgarti bajor követ egyszersmind Darmstadtaan, s a bern-i bajor miniszter-residens egyszersmind Karlőruheben is meghiteleztetett. — A londoni állomásnak szándék lőtt újra betöltéséről, mint azt egy bécsi lap jelenti, hiteles hir szerint, egyelőre szó sincs. Bonnban 2-án Boltzer tanár, s kanonok Boroszlóból, rövid ideig tartott szenvedés után meghalt.
