Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-10-03 / 79. szám

A törvényjavaslat harmadszor felolvastatván a többség által végleg elfogadtatik. •— Szabályszerű tárgyalás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Szeptember 25-ikén. Napirend : az igazságügyminiszter által beter­jesztett póthitelről szóló törvény-javaslat tárgyalása ; a szavazatok beadása az ipartörvény-javaslat átvizs­gálására kiküldendö 15. tagú bizottságra. Benedek Gyula határozati javaslatot nyújt be a királyföld kapcsolt részei, Selistye, Talmács szé­kek és a hétfalu községei birtok viszonyainak ren­dezésére vonatkozólag, és utasittatni kivánja az igazságügyminisztert, hogy ezen birtok viszonyok rendezése iránt még ezen ülésszak alatt törvényja­vaslatot terjesszen elő. A ház napirendre tér: Széli Kálmán közp.-bizottsági előadó rövi­den indokolja a törvényjavaslatot és elfogadásra ajánlja. — A ház a részletekben is elfogadja a tövény- javaslatot, mely szerint az igazságügyminiszternek az igazságügyi számvevőszék szervezetének szaporí­tására és az 1871-ki 31. 32. és 33. t. czikkek vég reliajtási költségeinek fedezésére 434.900 fortnyi póthitel volna megszavazandó. Szeptember 26-ikán. Napirend: a póthitelröl szóló törvényjavaslat végmegszavazása. Csernátony Lajos interpellatiót intéz a közok­tatási miniszterhez, ha vájjon van-e tudomása arról, hogy öt Schwarz Gyula és Simonyi Ernő interpel­lálták. — Paule r Tivadar felel az interpellatióra. Elő­adja miszerint 0 felsége, szóló előterjesztésére meg­rendelni méltóztatott, hogy a székesfehérvári püs­pöknek azért, hogy királyi engedély nélkül a plaká tűm mellőzésével a vatikáni zsinat határozatait ki­hirdette: legfelsőbb rosszalása, megfeddése és visz- szatetszése nyilvánitassék. Ennek alkalmazása, végrehajtása a miniszter elnök urra bízatván azt a miniszteri teljes tanács előtt szept. 11-kén teljesítette. A mi az ó-aradi és karánsebesi püspökök ese tét illeti kijelenti, hogy a póttanfolyamra való be­gyülését a görög keleti tanítóknak, a karánsebesi püspök autonomikus hatásköre megsértésének vette, miért is szóló sajnálatát fejezte ki, s a felelőséget reá hárítja. Hogy az ó-aradi püspök isigy tett volna, arról nincs tudomása. Szóló kijelenti, miszerint a kormány minden alkalmat megragad arra, hogy a tanítók érdemeinek elismerése és kitüntetése által nehéz állásukat emelje és igy ezáltal a népoktatás virágzására hasson. A mi az egyetemek és középiskolák reformját illeti, azokra szóló azt feleli, hogy azé nemű tárgyak­ra vonatkozó törvényjavaslatokat még boldogult elő­de tette le az ház asztalára. Hogy fog-e tárgyalás alá vétetni mindez, azt nem tudja, de alig hiszi, ha­nem kéri a házat, hogy a kolozsvári egyetemről szó lót még ez évben tárgyalja. Schwarz Gyula a karánsebesi-püspök ügyére vonatkozólag kapott válaszszal toljesen meg­van elégedve. A válasz többi részére megjegyezéseket tesz, s kijelenti, hogy attól tart, miszerint a miniszter sokkal nagyobb nehézséget lát az ultramontán tényezőkben, mint a menyi azokban valóban létezik. Paul er Tivadar miniszter felel Simonyi Er­nőnek, melylyel interpelláló sehogy sincs megeléged­ve. 0 az interpelláczióra adott választ külön kiván­ja tárgyalni. Csernátony Lajos azon óhaját fejezi ki, hogy ha kormány élni kívánt a placzetum jogával, akkor tartsa is fenn annak tekintélyét, mert különben minden ebben érdekelt tényező a törvény, a fejede­lem személye és a kormány kompromittáltatik. Végül Ran ich er Jakab kérvényt nyújtott be a szász egyetem részéről, melyben az kérelmez- tetik, hogy Benedek Gyula határozati javaslata ne tárgyaltassék. Már ugyan miért félnek úgy jó szász urak e javaslattól. Ne aggódjanak mitse, hisz oly fórum előtt áll az ügy hol a feleket megszokták hallgatni. Vidé к. Felső-Fejérmcgyéböl, 1S71 September 28-án. Tisztelt szerkesztő ur ! Tetszett hallani, úgy gondolom, hogy a Lázár Mihály ur főispánná létele alkalmával megürült képviselőségre minálunk ketten léptek fel, u. m. gr. Bethlen Gábor baloldali és gr. Nemes János Deák­párti jelölt. Az előleges toborzás most is foly, habár nem is épen oly nagy mértékben, mint a múltkor Lázár Mihály, Maurer Viktor és Bethlen Gábor közt. A választás, a mint hallom, oktob. 15-én lesz Hidvégen, meglátjuk melyik győz. Eddigelé úgy áll a dolog, hogy mindenik a maga pártjának jövendöl szereucsét. Nem hagyhatom emlités nélkül, hogy M. B- hires kortes azzal ájánlja némely helyt Bethlen Gá­bor gr. urat, hogy ez baloldali ugyan, de mindig a jobboldallal szavaz; Fülem hallatára mondotta. Már várjuk gr. Nemes kortesét, hogy az nem fordítja e meg vajon a fogást ilyeténképen : ajánlottam jobbol­dali ugyan, de mindig a ballal szavaz? Ilyen ajánlást aztán ha készpénz gyanánt vesz a választó, akkor okos ember ugyan, de elment az esze. — R. 1. — 314 — к ti I f « 1 d. FRANCZ1A ÜGYEK. A versaillesi haditörvényszék előtt e hó 23. a „commune kiskorúi“, mintegy tizenöt, 11 — 1G éves párisi gamin állott mindannyian azzal vádolva, hogy a kormány csapatai ellen fegyvert emeltek Es való­ban e suhanezok — egynek, a 11 éves Lebergnek kivételével — önként bevallották, hogy a torlaszok mögött fegyvert használtak a rendes katonaság ellen. E „kiskorúak“ mindnyájan a legegykedvübb arcz- czal jelentek meg a törvényszék előtt s csak egy pár legifjabb sirt közöttük. Vallomásaik szét int a nyo­mor hajtotta őket a kommune karjaiba. — A hadi- törvényszék kimondotta, miszerint tettük fiatal ko­ruknál és mttveletlenségüknél fogva beszámítás alá nem jöhet s elhatározta, hogy a kiket szüleik visz- szakövetelnek, szabadon bocsátja, a többieket pedig 21 éves korukig valamely javitó intézetben helyezi el. Az ítéletet mindnyájan megelégedetten, de min­den megindulás nélkül hallgatták ; ötöt a szülék visz- sza követeltek, a többi dologházba adatott. A bonapartista agitatiók valóban komoly ala­kot kezdenek ölteni s ez idő szerint főleg oda irá­nyulnak, hogy a közelebbi departementális tanácsokba minél több pártkivet jutassanak be s csakugyan az eddig föllépett jelöltek már szép contingenst szolgál­tatnak ; igy Rouher, Puyben, Maupas Aubeben, 01 li- vier E. Varban, Persigny felső Loireban, Bouchart senator Aisneben, Mouchy hg. Oiseban, Jérome Dá­vid és Főrendé Girondeban és Chesnelong Orthezben léptek fel jelöltekül. A departementalis tanácsok ké­pezik. reájok nézve azon kaput, melyen át a politikai cselekvés terére igyekeznek behatolni. Mint Parisból 26-ról jelentik, az összes franczia lapok azon tanácsot adják, hogy a néme­tekkel szemben minden erőszakosságtól, vagy inger­léstől tartózkodni kell, s csupán arra kell szorítkoz­ni, hogy német termékek ne vásároltassanak meg és semmiféle németeknek se adassék foglalkozás. ANGOL ÜGYEK. Angliában a gyári munkások tömegesen fel­hagynak a munkával s egy „Kilencz-óra-ligá“-t ké­peznek, melynek czélja a napi munkaidőt kilencz órára szállítani le. Az iparosok úgy akartak magu­kon segíteni, hogy dán, belga, norvég munkásokat hívtak be Angliába, ezzel azonban csak szították a tüzet, mert mig egyrészt az angol munkásokat ez által végkép elkeserítették, másrészt a behozottak kaszárnyaszerü épületekben szigorú felügyelet és el lenörzés alatt tartva, megunták a zsarnokságot s in­góságaikat észrevétlenül kilopkodták lakásaikból és ott hagyva emlékül üres ládáikat megszöktek, a „ki- lencz-óraliga“ pedig saját költségén visszaszállította őket hazájokba. London, sept. 26. Napoleon ex-császár fek- vöségeire tetemes összegeket vesz fel, s egy angol­lord egymaga több milliót kölcsönzött neki ily jel­zálogra. Eugénia szintén elzálogosítani ment Mad­ridba Spanyolországban fekvő terjedelmes javait. NÉMET ÜGYEK. Berlin, szeptember 24. Odo Russel, az uj brit kövét megérkezése és Bismarck itt idözese nem véletlen dolgok. A két államférfi tegnap este talál­kozott s a diplomatiai körökben elterjedt azon hir, hogy Russel rendkívüli küldetésben jár itt, nem min­den valószínűség nélküli. Tudvalevő dolog, hogy Russel évek sora óta az angol külügyérség legfonto­sabb megbízásait végzi s a salzburgi és gasteini ér­tekezletek után a hatalmak uj csoportosulása erre elég alkalmat is nyit. Russel hir szerint csak az év végén fogja itteni állomását végleg elfogadni s már néhány nap múlva visszatér Londonba. A birodalmi kanczellár valamint a minisztériu­mok hivatalaiban nagy tevékenységet fejtenek ki a birodalmi gyűlésnek teendő előterjesztésekre nezve s eléggé jellemző, hogy az úgynevezett nemzeti-sza badelvüek nehány tagját is uieghivják a tanácskozá­sokhoz. A sajtó törvényjavaslat lényeges módositá sokkal fogé birodalmi gyűlés elé kerülni. Szabadelvű centralista körökben aggodalommal nézik azon megkülönböztetést, melylyel Bismarck az annektált tartományokról gondoskodik. Szerintük El- szász es Lothringia irányában is mindazon rendsza­bályok foganatositandók, melyek az 1866-ban elfog­lalt tartományokkal szemben hozattak. Ha netalán a vámkérdés ügyében Bismarck engedményeket tett Francziaországban, erre vonatkozólag interpelláló fog hozzá intéztetni. Az „Ostsee Ztg.“ szerint a birodalmi gyűlésben legközelebb tárgyalandó uj sajtó-törvéuy az eddig ér­vényben volt határozatok nagy részét magában fog- lalandja ; a praesentiv censura ezentúl is csak a két székvárost illetőleg lesz eltörülve, s a megintések rendszere azon módosítással tartatik fönn, hogy azok következményei 15 hónap alatt elenyésznek. Münchenből 26-ról jelentik, hogy a ki­rály Mohi Róbert badeni követnek, annak visszahi- vatása alkalmával a bajor korona rendjének nagyke­resztét adományozó. Baden- Badenben 26-án a császárné elfoga- dá a dán király látogatását. A nagyhorczeg és nagy- herczegné Meinauból 28-án érkeznek oda, akkorra várják a korouaherezeget is vejével együtt Vilhelms- höhéböl. A berlini „Reichsanzeiger“ a birodalmi kanczellárnak egy rendeletét közli, mely szerint oct. 15-töl kezdve a pénzek bevonása 50 tallérig postai utalvány által történhetik. Mint Drezdából 16-ról jelentik, Falken- stciu a cultusministerium vezetésétől felmentetett ; ugyanakkor átalában az állam szolgátából, tett szol­gálatainak elismerése mellett, elbocsáttatott. A cul- tnsministerium Gerber tanárra ruháztatott át. München, sept. 26. Az ó-katholikusok kö­zelebbi gyűlése Bécsben fog megtartatni. München, sept. 26. A király tegnap Ober- Ammergauban volt, és a passió-játékból külön-olő- adást rendeztetett. D r e s d a sept. 26. A kormány legutóbbi in­tézkedése alkalmából a social-dcmokraták monstre feliratot készitnek elő a királyhoz. Darmstadt, sept. 26. A Poroszországgal kötött katonai egyezmény о bó 22-én erösittutett meg. — SPANYOL ÜGYEK. Bern, sept. 25. A „Aruing“ nevű gőzös teg­nap a vierwaldstädti tavon elmerült ; 20 utas közül 15 megmenekült, a többi 5 nyomtalanul eltűnt. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból 25-ről jelentik, a király - 26-án kellő Saragossába bevonulását tartania. A börzén elterjedt azon hir, hogy egy véle­ménykülönbség következtében a 15 pct. rente-adó iránt ministerválság ütött valna ki, alaptalannak te­kintetik. A pénziigyminister erre vonatkozó szándé­ka iránt semmi bizonyos sincs tudva. Mig a spanyol nemzet mindenfelé határtalan lelkesiiltséggel üdvözli Amadeus királyt, Izabella párt felei egy u. n. restaurationalis kougressusra hívják meg az elégületleneket köztük igen feltűnően a leg­híresebb Montpensier iránti vezéreket is. Távirati tudósítások. Becs, szept. 28. A „Pressernek ír- ják Prágából: A 36 tagból álló bizottság egyhangú­lag elfogadta a minisztériummal kötött ál­lamjogi alapelveket. A Magyarországgal való kiegyezés minden következményeivel együtt elfogadtatik, hasonlóképen az állam- adósságok összessége. A landtagnak teljes joga van az egyenes adók megszavazására, valamint az igazság és tanügyi intézkedé­sekre. A reichsrathnál ellenben az indirekt adók megszavazása és a kereskedelmi és honvédelmi ügyek fölötti intézkedés ma­rad meg. Laibach, szept. 27. A krajnai ta- nitógyülésen sokan jelentek meg, elliatároz- tatott egy szlovén tanitógylet allitasa és az egyházi szolgálatnak az iskolatanitói szol­gálattól való tökéletes elválasztása. Regensburg, szept. 27. A keleti vasút strikeoló munkásai befejezettnek nyil- vániták a strikeot, — mert a strike-pénztár már öt nap óta üres. B r ó d у, szept. 27. Itt több kolera­eset fordult elő, s egy halállal végződött. Konstanczin á p oly, szept. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents