Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-26 / 77. szám
Brassó, 1871. lilső évi folyam 77. szá Kedd, September 2<i. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . • 6 ft. — кг. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi iródája, Nagypiaczon. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Kölner és Kamner nyomdájában. Brassó, szeptember 23. A „Deutsche Blaette r“-ben, a Gartenlaube mellékletének folyó évi 35 számában ezen felirat alatt : ЯА németek Erdélyben“ (Die Deutschen ín Siebenbürgen) a követvezőket olvassuk: Ulolsó számuukban említettük, miszerint a németek nemcsak a tulaj donképeni Ausztriában, hanem Magyarországban is nemzetiségük ellen intézett támadások miatt komoly ellentállásra vannak felbiva. Erdélyi fajrokonaink, kiknek Németországbozi büra- gaszkodásáról többször volt szó lapunkban, hoszasabb idő óta aggasztó álapotban vannak. Az ottani viszonyok közelebbi jellemzésére onnan újból következőleg Írnak. Mi itt Erdélyben egy kisded tömeg német népet képezünk. Mi magunkat szászoknak nevezzük és testtel lélekkel anyaországunkon Németországon csüngünk. Atyáinktól német nyelvet és németszokásokat örököltünk és azokat a mai napig hiven megőriztük. A német tudományokkal főként a theologusaink által igyekeztünk fenntartani az öszeköttetést, kik több* nyire német egyetemeket látogatnak és onnan merítik tudományukat. Minden időben vannak fiatal hazánkfiai a berlini, lipcsei, hallei, tübingeni s. a. t. egyetemeken. A korábbi időkben a török és kurucz háborúk által sokat szenvedtünk. Később a sok évi béke alatt a viszonyok előnyünkre rendeződtek és időnk volt igyekezni anyaországunkul szokásokban, mivelö désben és a kultúrában lépést tartani. Ezen czélt el is értük annyiban, hogy városunkban nemcsak szép, de jó mivelődósi intézetekkel bírunk. Falváink a többi nemzetiségekéi felett szép széles utczákkal, csinosan és szilárdul épitett házakkal, jó népiskolák- kal jbirnak, egyátalában szorgalom és vagyonosság által tűnnek ki. Régebb az összes osztrák birodalmi kormány alatt állottunk és akkor meglehetősen volt dolgunk. Nehány év óta változott a helyzet ; most a magyar minisztérium allait álunk és ugyancsak szomorú állapotra jutottunk, (es geht uns herzlich schlecht). Eddig magunk hoztuk törvényeinket, a melyeket a kormány szentesitett. Minden hivatalnokainkat kivétel nélkül ml magunk választottuk ; iskoláinkat és egyházi vagyonainkat mi magunk kezeltük ; az utolsó iskolaszolgától fel a tanárokig és papig mindent mi választottunk. Most a magyar ministerium ezen szép jogainkat elakarja venni, és annak jó részét már el is vette. Nemzetünk nemcsak saját szerzeményű szép nemzeti vagyonnal bir, hanem korábbi fejedelmek által hűségért, ragaszkodásért és tett szolgálatokért örök időkre ajándékozott fekvöségekkel is bir. A magyar államnak ugyan van az egész ország számára urbériségi törvénye, és ezen törvény szerint sem saját szerzett vagyonúnkat, sem ajándékozott jószágainkat el nem lehetne venni. — De mivel a magyar minisztérium ezen vagyont és jószágokat szeretné nálunk meg nem hagyni, ezért épen most van egy urbériségi törvény munka alatt, a melynek ereje csak is a királyföldre (Szászországra) fog kiterjedni és a melynek alapján tulajdonunkat el fogják venni. fís ha egyszer önnálló vagyonunk nem lesz, az abból kifolyó függő állapot következtében nemze tiségiink ereje sokkal könyebben összetörethetik. Ideje hogy ezen egy békés és miveit néptörzs ellen intézett eroszaktételt a miveit Európa és különösen Németország figyelmére méltassa. A mi itt történik égbe kiáltó igazságtalanság ; de még égbe kiáltóbb az, hogy ez figyelemre méltatás nélkül keresztül vitetik, és hogy a kötél nem csak egész csendességben a nyakunk körül tétetik, de valóban össze is huzat- batik“. Milyen szép dolog, mikor a hírhedt jó hazafiak közül, a kormány és Deák párt hű támaszai, a hű és „bieder“ szász nemzet fiai közül ilyen szép exemplárok válnak ki; a kik nem szégyenük a haza megaláztatása, és a szabadság elnyomattatása koráról azt mondani, hogy jól folyt dolguk ; a kik nem szégyenük nem levő dolgokkal dicsekedni, és kormányunkat a külföld előtt szemtelenül igazságtalansággal vádolni ! ! Hogy a magyar nemzet és a magyar királyok miként bántak a szász nemzettel, a történelem feljegyezte. Mi magyarokul úgy hisszük, e tekinteteiben nincsen miért szégyeneljük magunkat. Hogy szász atyánkfiái velünk együtt milyen szép szabadságokat élveztek a bachkorszakban arra, ha csak egy cseppet vissza gondolnak, talán még emlékezhetnek. Hisszük és hinni kívánjuk, hogy vannak szász atyánkfiái között jó hazafiak is ; do úgy tartjuk, hogy azok nem felelnek meg kötelességüknek teljes mértékben, ha ilyen czikkek olvasásakor, a melyek hazánk, nemzetünk, kormányunk és törvényeink meggyalázására intézvék, és külföldöm hajtogatásra számitvák , csak kezeiket mossák, mint Pilatus ; de nincs annyi igazság és kötelesség érzetök, hogy nyilvánosan megbélyegeznék az ilyen szemtelen rágalmazót. Ha hazafiságuk nem csak szineskedés, az eféle gyalázatos alávaló vádak ellen ugyan azon a téren is nyíltan kellene fellépniük. Ezen czikk csak egy rövid mutatvány a hamis vádak azon sorozatából, a melyeket ellenünk a pimaszság a világba szórt ; és ha az ellen ugyanazon oldalról senki sem lép fel, nem kell bámulni, ha mi is különös gondolatokra jutunk. Vájjon Szlávy és Kerkápoly miniszterek, mint emberismerők, nem fedeztek fel a hajlongó jó hazafiak között vagy egy eféle judás pofáju czikk irót ? „Kerkápoly és románok“ czimalatía „P. Napló“ egyrövidebb közleményt hozott, melyben előadatik, hogy Brassóban léte alatt pénzügyminiszterünk értekezéseket tartott befolyásos í’omáu férfiakkal s őszinte fejtegetései azokat any- nyira megnyerték, hogy Ígéretet tettek activ politika kezdeményezésére s valóban össze is hivtak egy értekezletet Brassóba ezen irány terjesztése, végett. Ezen közleményből tény annyi, hogy Kerkápoly itt volt és hogy több jelentékeny í-omán egyénnel értekezett; tény az is, hogy Kerkapolynak nagy mértékben őszinte módora határozottan jó hatással volt a vele érintkező románokra — másokra is. Nem egészen úgy áll azonban az activ politika fjáa«A, A léendő tömösi vagy bodzái vaspálya hadászati szempontból tekintve. Úgy tudjuk, miszerint még nem jött létre te- lyes megállapodás arra nézve, hogy — az Ojtozi vonal kivételével — leendő vaspályánk Tömösön vagy Bodzán át fog-e csatlakozni a romániai in spe pályával. Mig a tömösi pálya vonalnak a Predialon való átvitele, valamint Romániában a Prava mentévi munkálat Ploestiig több költségbe kerülne a 480 láb- nyival törpébb nyieni vagy mintegy hasonló magaslati arányban álló más, a bodzái szoroshoz vezető, begy át útalása ; — meg kell fontolnunk azon előnyöket, melyeket a tömösi szoros hadászati és har- czásztati tekintetben Erdélyre nézve nyújt és melyekre nézve a pályának ott léte vagy nem léte befolyást lényegesen nem is gyakorolhat, azon hátrányokkal szemben, melyek a bodzái vaspálya által egy netalán bekövetkezhető keleti háburu esetére reánk nehezülhetnének. Vizsgáljuk meg a földabroszt és felismerhetjük, hogy a tömösi szoros a határszéltől egész a Dirste -— Bácsfalusi vonalig egy dandár által bár mily túlnyomó erő irányában hatással védhető, (természetesen G. K. és más alsóbb fokú muszka vezetők közbejövetele nélkül, — fájdalom, hogy Ephialthes mindig akad!) — Dirstie és Bácsfalu vonalán, — magától értendő — már nagyobb tartalék szükségeltetnék, a Brassó vagy Háromszékfelé törekvő megfékezése és vissza nyomására. De pillantsunk bodzafelé, — ott a kraszna pa takának a bodzába ömlésétől azaz a határszéltől, mely ugyan a bodza balpartján a hetiagu mare pataknak a bodzávali egyesüléséig azaz egy fél mért- földnyivel kissejj rúg, — kezdve a szorost oly széles völgy talppal találjuk, hogy az üveg butától szitás-bodzáig már nagyobb védelmi erő szükségeltetik mint az egész tömösi szoros hosszában. — Szitás-Bodzától, Bodza - Fordulóig a szoros, a hegység 45 foknyi szögbeni tölcséralakban tágulván, az ellenség fejlődését elősegíti és mind nagyobb véderő vonalba állithatását teszi szükségessé különösen a Seredekegy déli lejtőjén t. i. Tálpataka és Bárkány közti szinte egy mértföldnyi arcvonalon, mely az utolsó hatásos védvonalt képezné, mennyiben bárom káromszékre vezető út torkolatait védé és két Brassóidé vezetó utat jobb szárnyával födöz, mely állás ha elvész, az előre nyomuló ellenség Zá- gon, Borosnyó, Lisznyó, Nyién és Zaizonon keresztül akár a fekete ügy akár az Olt nagy Barcza védvonala felé kénye kedve szerint fejlődhet, — mert öt divergáló utat egyaránt védhetni és összhangzásban védhetni annál bajosabb mert az ellenség a pálya segítségével pihent tartalékjait hozhatja a tiiz- vonalba. Az igy behatolt ellenség a bodzái pálya udvart raktárnak haszuálkatván fel, egész kényelemmel folytatja czéljához vezető útját, s ha később vereséget szenvedne ismét öt útja marad nyitva haza felé sőt raktárát a pálya udvarról biztonságba helyezendő szitás-bodzánál csak fél napig kell üldözőinek gátot allitania azután mindig szőkébb lévén a völgy illetőleg szoros ismét az övé az előny. Nem tarthatjuk helyesnek a pálya vonal szervezése által ott nyitni utat hol reánk nézve netalán veszélyt hozóvá válhatnék, mert valamint a középkor- báni hadjáratok hajózható vizek partjain folytatattak úgy most természetesen a vaspálya vonalok nyújtják a legjobb hadmiveleti vonalokat mert a mozdulatokat és szállításokat segítik elő, — a vaspályát pedig bodzán át építeni annyit tenne mint bár mily névvel nevezhető kelet felöl jövő ellenséget oda invitálni. — Az igaz, ha tömést, tartanók vasúti összeköttetési vonalként, azért bodza felöl mégis várhatnánk esetleg támadást de soha se oly mérvben, mert az oda vezető határon túli utak csak csekélyebb erejű és lassúbb mozdulatokat tesznek lehetségesekké. *) *) A felhozott körülményeket hadászati szempontból igen helyeseknek találjuk, szeretnök ha valaki most az említett két vonal kivihetősége és költségessége felöl mérnöki szempontból adna felvilágosítást. Mert a tömösi vonalat illetőleg a Predial oláhországi oldalát tekintve, a szakavatotlan annak kivihetősége felöl legalább a fejét csóválja. Szerk.
