Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-07-25 / 59. szám

Brassó, 1871. Első évi folyam 50. szám. kedd j ul ins 25. Megjelenik ez a lap helen- kint kétszer kedflen és pénteken. Ara: Kgész évre . . 6 ft. — kr. F álévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvéd i irodája, Nagypiaczou. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (^1 — 10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden iktatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyom­dájában. Szemle. Francziaországr szervezkedik és fizeti ö e a hadi kárpótlást. Ereje és önbizalma vá­ratlan gyorsasággal tér vissza, s újból re­mélhetik barátai, hogy rövid időn megint nagy jelentőségű tényezővé válik Európa sorsának intézésében. Németországnak olyan ellensége tá­madt, a mely ki vili volt hagyva eddig a számitásem. Berlinben és Münchenben szem kápráztatólag folytak le a diadalmenetek ; de a Rómához ragaszkodó katkolikus ultra- mánok nem hódolnak -sem a hatalomnak, sem a dicsőségnek; hanem nyiltan hirdetik, hogy készebbek semmivé tenni az egész egyesülést, mintsem eltűrnék a római pápa követelt jogainak legkisebb csorbítását. Nem lehet kételkedni, hogy szavuk­nak urai is lesznek, — ha lehet. Az egyesült Németország értelmiségé­ben mindenesetre föltehetünk azonban any- nyi erőt, hogy rendre fogja utasítani a ra- konczátlankodókat. Szegény Francziaországot is azzal gya­núsították, hogy ki sem heverve nagy ve­reségét, maga köt belé testvérébe, a főként általa létesült olasz királyságba, a pápa világi hatalmának visszaállításáért. Újabb illetékes nyilatkozatok megnyug­tatták a világot, hogy efféle kaland távol ról sincs szándékában, annyival kevésbbé, mert a pótválasztások és Chambord gróf trónkövetelése által határozott többségre jutottak törvényhozói közt a köztársa­ságiak. A szomszéd Romániáról sokat beszél­nek mostanság. Csak nem rég avval vá­dolták fejedelmét, hogy porosz sugalmazás következtében meg akarja semmisíteni az alkotmányt. Mások ezzel szemben állítják, hogy a fejedelem ellen szóló hírek orosz forrásból támadnak, mert az orosz már ki is egyezett volna a törökkel, hogy az egye­sült fejedelemségeket felosztják s az orosz visszakapja az 1856 előtt hozzá tartozott részeket. Maga a román parlament leginkább a vasutügy megoldáséival volt elfoglalva mos­tanában. Sokan dolgoztak, állítólag maga a fejedelem is, dr. Strousberg érdekében ; végre mégis győzött a nemzet érdeke és méltósága; a vasúti készletek Strousberg tartozásainak kiegyenlítésére lefoglaltatnak és a vasút tovább épitését maga az állam veszi át. Saját ügyeinkben jelentékeny, hogy Bécsben elhatároztatott, főkép miniszterel­nökünk befolyására, hogy két vasúti össze­köttetésünk lesz a török birodalommal : egyik Bosznián, a más Szerbián keresztül. Magyarország érdekeinek főként az utóbbi felel meg. Egyebekben nálunk csendes minden; meg Bittó miniszter is fürdőre menekszik a törvényszéki állomásokért kérelmezők elől. N y i I a t к о z a f. A „Kronstädter Zeitung“ szerkesztősége illőnek tartotta fölvenni múlt pénteki számába L. Kóródi urnák azon czikkét, a mely az én személyem és a Nemere munkatársai elten olyan sértő kitételeket tartalmaz, a melyeket részemről hitlap utján nem gondolok tisztázhatni. Ennek következtében a szük­séges rendre utasítást és elégtételt más utón fogom eszközölni. Kenyeres Adolf. F ö I h i V n s! Brassóváros lelkes polgáraihoz ! A vallás és közoktatási m. k. magas miniszté­rium f. évi 4707 számú reudelete által a folyó évre is engedélyezett ideiglenes népiskolatanitó-képezdei tanfolyam a 10.369 számú ministeri rendelet szerint Brassóban fog f, é, aug. hava 14-kén kezdődni és 6 egész hétig tartami. A vidéki iskolatanács f. hó 14-kén tartott ülé­sében elhatározta, hogy miután a brassóvárosi t. kép­viselő közönséghez intézett azon kérés, hogy a nép- iskolatanitók valamely középületben, vagy közkölt­ségen szállásoltassanak el, el nem fogadtathatott, egy felhívást intézzen Brassóváros lelkes polgárai áldozat Ez nap a delegatiók be is végezték miikö- désöket. / Lapszemle. A „Kelet“ 162-ik számában id. gr. ! Bethlen Jánosnak viszonyainkra vonat­kozó czikkéből átvesszük annak első felét, a mint következik: A brassói magyar-rotnán-szász testvéresülési I ünnepély utóhangja is már elhangzott. A szász, raa- I gyár és román lapoknak e tárgyban folytatott pole- j miája már be vau fejezve. S ha e tárgyra visszatérünk, ezt csak azért tesszük, mert a román, szász, magyar 1 és székely nemzet egyetértését biztos alapokra szeretnők fek­tetni. — Voltak román és szász lapok, melyek a tör­ténteknek semmi horderöt sem tulajdonítottak s az egészet csupa helyi érdekű tüntetésnek szerették volna tekinteni, mig némely román lapok a román nemzet árulóiként mutatták be azon román polgárokat, kik készségéhez, s egyúttal ezen ügy elintézésére alulirt három iskolatanácsos személyében egy bizottságot nevezett ki. A bizottság bátorkodik azért ezennel felkérni Brassóváros érdemes polgárságát: szíveskedjék a nép­növelés czéljából összegyűlendő népiskolatanitó ura- kot, kiknek számuk 80 —100-ig leend, a hat hétig tartandó képezclei tanfolyam idejére lakhelyeibe ven­dégül befogadni, s nekiek szállást adni. Élelmezés nem igenyelteik. Miután a népiskolatanitó urak csak 50 kr. na­pi díjt kapnak, nincsenek azon helyzetben, hogy bériéit szállást fogadhassanak : azért sürgető szükség, ! hogy fizetés nélkül elszállásoltassanak, ha azt nem ; akarjuk, hogy a népnevelés ügye nagy hátrányt szén- 1 védj en. — Városunk tisztelt polgárai szíveskedjenek tehát egy, vagy több ilyen vendégek befogadása iránti készségüket akár a különböző társalgók — és ipar- í egyletben ki tett ivekre aláírásaik, akár az alulirt ! ! bizottsági tagok valamelyikéhez bejelentésük által ! tudatni. — Brassó 1871. Julius 18. Molnár János ra. k. Dr. Fabritius József m. p. M a y e r, országos ügyvéd m. k. i Magyar delegaczió. A két delegáczió közt több mint egy millióra menő különbözés volt a közös költségek megajánlá­sánál. A magyar ajánlott többet. Végül, főkép Lo- nyai miniszter közbenjárására barátságos utón egyen­lítették ki a különbözést, leginkább a magyarok ál­tal megajánlott tételeket fogadván el. F. hó 19 én előterjesztették a közös költségek megállapított összegét a következőkben : Rendes szükséglet: külügyminisztérium 2.110,420 frt. — Hadsereg 79.234,186 Art. — Ten­gerészet 7.970,280 frt. — P énziigyminiszterium í 1.788,308 frt. — Közös főszámszék 103,259 frt. — Összesen: 91.206,453 frt. Rendkívüli szükséglet : Külügyminisztérium 70.680 frt. — Hadsereg 11.193,712 frt. — Tenge­részet 2;<954,410 frt. — Pénzügyminisztérium 5360 frt. —Összesen: 14.232,162 frt. Összes szükséglet 105.438,615 frt. Ebből le­vonva a határvámok előirányzott jövedelmét, 12 mil­liót, marad a birodalom két országa által quota ut­ján fedezendő 93.438,615 frt. Széli Kálmán jegyző ezután megjegyzi, hogy a magyar qnotarész kiszámítása — az eddigi szo­kástól eltérően — a közös budget javaslatába föl­vevő nincs, — mert a törvény a magyar quota föl­emeléséről, mely a határőrvidék progresszív polgáro­sításából folyik, ő folsége által még nem szeutcsitte- tett. Ez azonban még 1872. év kezdete előtt fog­ván megtörténni a magyar quota kiszámítása ak­kor lesz csak eszközölhető. A del. ezt helyben hagyta. a testvéresülési ünnepélyben részt vettek. Az ó-szász lapok pedig minden pohárköszön­tésben a szász nemzet jogai ellen való támadást véltek föltalálhatni, s meghúzták a lármaharangot. A magyar lapok ellenben meglehetős higgadt és tárgyilagos állást foglaltak el-ez*jügygyel szem­ben. — Mi nem szeretnők magunkat sem alaptalan re­ményekkel kecsegtetni, sem rémképek által félreve­zettetni, s ép ezért a brassói tüntetésnek nem tulaj­donítunk kelletinél nagyobb horderöt, de nem is tart­juk azt minden horderö nélküli esménynek. Ezen nézetben vagyunk pedig azért, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az egyes román, szász, magyar és székely polgárok jóhiszemű közreműkö­désével kell felépülni a testvér nemzetek egyetér­tése erős várának, mely egyedül kepes megvédeni hazánk alkotmányos szabadságát, függetlenségét és különösen területi épségét. Midőn tehát a testvéresülés apróbb mozzanata­it, milyennek a brassói testvéresülést tartjuk, egész őszinteséggel üdvözöljük, óhajtjuk, hogy a testvér nemzetek jóhiszemű egyetértése mihamarább nagyobb horderejű tényekben is nyilatkozzék. Erre legjobb alkalom nyílik most, midőn a tör­vényhatóságok szerveztetDÍ fognak. Ha van valami, a miben a nemzetiségek ér­deke ugyanazonos : az kétségen kívül a közigazga­tás czélszerii rendezése ; s ennek keresztülvitele van most letéve, nem a román, nem a szász, s nem is a magyar vagy székely polgárok, hanem a haza összes polgárai kezébe nemzet- és valláskülönbség nélkül. — Ha ez alkalmat is elszalasztjuk s annál inkább, ha arra használjuk föl, hogy a különböző ajkú pol­gárokat egymás ellen felizgassuk: egyenesen hazánk alkotmányos szabadsága, függetlensége s területi ép­sége elleni bűnt követünk el. Nem lehet érdekében sem a bal-, sem a jobb­oldalnak, hogy egyes polgárokat nemzetiségükért akár a bizottmányokból, akár a tisztviselöségböl kiküszö­böljék, sőt érdekünkben áll mindnyájunknak, hogy a bizottmányokban úgy, mint a tisztviselők közt kel­lőleg képviselve legyenek a nemzetiségek. Továbbá érdekünkben áll mindnyájunknak, hogy a különböző nyelveknek törvényszerű használata sem a bizottmányoknál, sem a törvényhatósági tisztvise­lőknél akadályra ne találjon. “ Ha egészen nincs is kifogásunk az érdemek­ben őszült gróf ur felfogása ellen, —• egy megjegy­zést nem hallgathatunk el. Brassó 26 ezer lakosságából mintegy 8000 szász; a többi román, magyar, és az utóbbi időben be­települt német. Az április 22-iki testvéresülés köttetett a ma­gyarok, románok és németek között ; szászok közül egy csatlakozott hozzánk ; a többi, Germania - szobor alatt ünnepelt. A kik távolabb állanak, azzal nem tudtak tisz­tába joni, hogy itt a nagy számú németek határo­zottan megkülíinbüztetik magokat a szászoktól. Pe- dig igy vau.

Next

/
Thumbnails
Contents