Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-05-02 / 35. szám
Brassó, 1871. Első évi folyam 35. szám. május 4 Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi iródája, Nagypiaczon. közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Brassó 1871, május 1-én. A mint értesültünk, nem régiben a beltigymtnisternél értekezlet tartatott a szászképviselőkkel a királyföld szervezése tekintetéből. Részünkről ezen értekezlet ellen nem volna valami különös kifogássunk, miután feltehető, hogy egy bizonyos vidék viszonyairól az azon vidék által küldött képviselők a legmegbízhatóbb felvilágosítást képesek adni. De a szászföld e tekintetben kivételnek volna tekinthető. A Szászíöld, daczára annak, hogy egészben véve körül belöl hat annyi más- ajku polgárok által lakatik, például Bras- sóvárossában és vidékén a mely egyike a legerősebb szász municzipiumnak, lakik 26.000 németajkú lakós és ennek egy része nem szász, hanem német, a mi politikai tekintetben nagy különbséget teszen, lévén, hogy a német polgár a szászok által any- nyira imádott privilégiumokra egy cseppet sem vágyik, -— 23.000 magyar és 40.000- nyj román, átalában és örök időktől óta szász követek által képviseltetik. A szászok bejövetelük óta privilégiumokkal voltak felruházva, és hogy azok iránt még ma is különös előszerettel viseltetnek, azt az írástudók, a népnek vezetői, az utóbbi időben is elég kézzel foglrató- lag bebizonyították. Van ebben különben valami természetes lélektanjok. A fösvénynek a volt leghőbb vágya, hogy egy halom krajczár tetején egy darab kenyérhéjjal szájában múljon ki a világból. Tehát feltehető, hogy a szász képviselő urak is azon a bizonyos értekezleten a szász föld további privilegisált állását mint valami nagyon üdvösséges dolgot tüntették fel ; pedig koránt sem úgy van. Az úgynevezett szó-’.z föld kiváltságos állapota egy czéltalan nyilt sebet tartana fenn a haza testén. Az által nem lennének szász atyánkfiáiból egy hajszállal sem jobb hazafiak mint a milyenek ma. Az államjog egyöntetűsége meg volna zavarva. És kutforrása volna a szász földön lakó más nemzetiségeknek, különösen a nagy többségben lakó román testvéreink méltó elégedetlenségének, a kiknek megnyugtatása mindenesetre nevezetebb dolog, mint 140.000 embernek a beczéztetése, a melynek leginkább a papok és hivatalnokok veszik hasznát, a nép maga semmit sem élvez belőle, mert a közös küzdtértől és igy a haladástól vissza van tartva, mig egyenlő jog mellett rövid időn síepesme- gyei derék német hazánkfiával egyenlő néppé válnék. Tudjuk mi jól, hogy a belügyminister- nek a mi tanácsunkra nem sok szüksége van, és hogy ezen fontos kérdés nem fog elhamarkodtatni, hanem minden oldalról annyira megfontolva oldatni meg, hogy az közös hazánknak ne kárára hanem hasznára váljék. Ezekből kifolyólag azon kérést intézzük a belügyminister úrhoz, hogy tájékozásául ne csak a szász képviselőket halyaassa ki, hanem találjon alkalmot a szász földön többségben elő más ajkú honpolgárok óhajtását is megösmerni. Magyar képviselőház. A képviselöbáz m. h. 25-ik tanácskozásában végleg megszavaztatott az irtványokról szoló törvény- javaslat. Az arányosításról és tagosításról szóló törvényjavaslat utolsó §-a is elfogadtatott s igy a részletes tárgyalás ez előterjesztés fölött befejeztetett. Elfogadtatott még a -törvényjavaslat a horvátországi határokon bevitt tüzelő fára vetett vám megszüntetéséről. Ez volt a napirend. A 24-es bizottság, mely Nyáry temetésére küldetett ki, jelentést tett a gyász- szertartásról. Tisza Kálmán törvényjavaslatot nyújtott be a telepitvényes községek iránt leendő ideiglenes intézkedések tárgyában, mely azonnal az osztályokhoz utasittatott. Pauler felelt több hozzá intézett interpelláczi- óra, melyek közül kiemeljük a Henszlmannak adott választ, az egyetem könyvtári épiiletés az egyetem, s a F ere n ez-barátok közt folyó per ügyében. Világos, bogy a miniszter alig adhatott más választ, mint hogy ezen ügy a bírói szék és nem a végrehajtó hatalom előtt foly s oda is tartozik. Végül még ugyancsak a napirend fölvétele előtt a napirendről letétetett a vadászati törvényjavaslat , az igazságügyminiszter ezt azon indokolással kérvén, hogy már-már alig lesz ideje a háznak, hogy a legfontosabb ügyeket elintézhesse. Éhez képest pár napig ismét nem lesz ülés, hogy az osztályok dolgozhassanak. Legközelebb a letett vadászati törvény helyébe a 25-ös bizottságé fog napirendre tétetni. Bánó József: T. ház ! Nekem jutott a szomorú kötelesség elhunyt képviselőtársunk Nyáry Pálnak tegnap april 24-én ősi fészkében Nyáregyházán történt eltemettetéséről a t. háznak jelentést tenni. A temetés ott is a halotthoz méltó ünnepélyességgel a t. ház által választott küldöttség, valamint nagy számú gyászoló közönség jelenlétében az elhunyt egyházának egyszerű szokásai szerint ment végbe. — A midőn ezt jelentem, azt hiszem, megérti abból a t. ház, hogy küldöttsége a t. képv. háznak meghagyása szerint nagyrabecsült mindnyájunk által mélyen t. képv. társunk iránt eme végső, de igen fájdalmas és szomorú kötelességet pontosan teljesítette. — Elnök. A t. ház köszönetét fejezi ki a képviselő uraknak, és szomorú tudomásul veszi a jelentést. — H о г V á t Boldizsár igazságügyminiszter szólal fel. A delegatióknak május 22-ére történt egyhehivása szükségessé teszi, hogy az országgyűlés jelen ülésszaka május 17-én bezárassék s a következő ülésszaka 19-ikén megnyittassék. Nem igen valószínű, hogy számos törvényjavaslatot lehetne a hátralevő rövid idő alatt tárgyalni s azért mindeuek» Történeti, földrajzi és statistikai jegyzetek a Barczaságról. Teörök Károlyiéi. (Folytatás és vége.) A fennt elősorolt üzleti kedvezményeken kivül mi sem gyakorolt a brassói ipar- és kereskedelmi viszonyok hajdani emelésére hathatósabb befolyást, mint a középkori intézményeken alapuló „ezéhális egyesületek, társulatok,“ melyek a kézimunkás polgárságnak minden osztályát magukban foglalván, az ipar közös érdekeit feltűnően gyámolították. Ezen egyesületek — „ezéhok“ — belső szervezetükre vonatkozó törvényeiket, jogaik és kiváltságaikat nagyobbára a városi hatóságtól (tanácstól) nyerték, de ezeket egyszersmind a fejedelmek által is megerösittették, mi által idöfolytán oly hatalmas intézményekké fejlődtek ki, hogy nemsokára a társadalmi élet minden nevezetesebb mozgalmai, változataiban jelentékeny szerepet kezdenek játszani, mire különösen azon körülmény volt hathatós befolyással, hogy a kézimunkás polgároknak üzleti, családi, vérségi es sok más egyébb érdekei „azonosak és egyirányúak“ (valának) a hatósági hivatalos személyek érdekeivel, kívánalmaival. A brassói kézművesek az iparra fektetvén üzletük főirányát mindenféle készítménnyel foglalkoztak s e mellet még élénk kereskedést is űztek. Készítményeik nemcsak a hazában, hanem a legtávu- labbi keleti országokban is nagy kelendőségnek örvendettek és tartós minőségüknél fogva igen keresettek voltak, mint például „szöveteik, lábbelieik, kötélgyártmányaik, bőreik, tulipános ládáik, kulacsaik és még több effélék. Magának a „levant ei“ kereskedésnek azon irányzata, mely először hozta hazánkat szorosabb üzleti viszonyba a szomszédos keleti tartományokkal, szintén Brassót szemeléki egyik nevezetesebb raktári és szálitó pontjául, mi által a helyi ipar élénk lendületet nyervén a brassóiak már nemcsak belföldi áruezikkek előállításával, hanem kiviteli készítményekkel is (úgynevezett „görögmunkával“) nagyban kezdenek foglalkozni, mi nekik hosszú időkön keresztül nem csekély jövedelmi forrásokra nyújtott kilátást. Nemcsak a forgalom élénkítésére, gyarapítására, hanem főleg az üzleti hajlam és képesség fejlesztésére is nagy gondot fordítottak a brassóiak, mivel ők a közönséges ruházati, butorzati és egyébb gazdasági tárgyakon kivül, oly portékák készítését sem téveszték szemük elöl, melyek a hadászati és katonai felszereléseknek némely kellékeit képezék-, mint a milyenek az „ivek, lándsák, zászlók, paizsok, fegyverek és ágyuk. A krónika följegyzése szerint azon ágyuk egyike, melyet az osztrák haflsergek a Pétervárad és Karlovitz között 171G május 8-kán vívott csatában a törököktől elfoglaltak, brassói készítménynek tartatik, mivel annak nyílásán (csádán) következő fölirat vala olvasható : „Wer will dann wider uns, wenn Gott ist mit uns“ ; (Ki mer akkor ellenünk, ha isten van velünk), és tovább alant ezen szavak állottak : „Zur Zeit Lucas Hirscber 1582 gegossen durch Paul Neydel.“ (Harscher Lukács idejében öntetett 1583 ban Neydel Pál által). Ezen lőveg egy 2 fontos és 41 űrméretű sugárágyu vala, mely több csatákban jó szolgálatot tett. A fennt említett ütközetben még egy másik ágyú is esett a győztesek hadi zsákmányául, mely szintén brassói készítmény vala, ellátva következő fölirattal : „Haec machina fusa est judice domino Joanne Fuchs anno 1541.“ (Ezen ágyú Fuchs János városbiró idejében öntetett 1541-ben.) Nagysága és hordereje ezen lövegnek is csaknem akkora vala, mint az előbbinek. Ugyanezen időtájra esik a legelső brassói „gyapjuposztónak“ készítése, melyet 1546-ban egy külföldi iparos készített, kit a brassóiak Németországból a végre hívtak be, hogy ők tölle ezen fontos iparágnak készitésmódját elsajátítván, magukat egy uj és igen jövedelmező munkanemmel gazdagítsák, noha ez időtájban már csaknem mindazon iparnemek, melyek még jelenleg is fennállauak, Brassóban kisebb-nagyobb mértékben meghonosítva és virágzó állapotban valának. A mily buzgalmat és életrevalóságot a brassóiak saját készítményeiknek idegen oktatások és tapasztalatok általi fejlesztése körül tanúsítottak, ép oly önzők és féltőknek mutatkoztak minden birtokukban lévő ipari ismeretük és tudományuk terjedése iránt, mert azt, hogy valaki „idegen“, az ök ipari ismereteiket elsajátítsa és azokat másból, mint Brassóban, hasznosítsa, féltékeny szemmel nézve
