Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-05-02 / 35. szám
— 138 — előtt a bíróságok szervezésére hívja . * a ház figyelmét. A 25-ös bizottság csak úgy készülhet el munkálatával a hét végéig, ha egész nap működik. Indítványozza tehát, hogy 3—4 napig ne tartassék nyilvános ülés, és hogy a vadászati törvényjavaslat tárgyalása elhalasztassék. A ház a törvényjavfrelat tárgyalásának elhalasztása mellett nyilatkozik. A legközelebbi ülés napja még nincs elhatározva. — V i (I é k. Pogaras, 1871-ik évi Április 29 én. Tekintetes szerkesztő ur ! Ma bizottmányi gyűlésünk volt. A kormányi leiratok és a törvényhatósági átiratok felolvasása után mellyck nagy lojalitással elintéztettek, nagy örömmel és elismeréssel fogadtatott az igazság ügyi ministerium azon leirata, mely által az egész vidékünkön telekkönyvi helyszinelési munkálatok foganatba vétetni rendeltetnek. A közgyűlésünk legnagyobb készséggel intézkedett, hogy a telekkönyvi főbiztos Mártonfly urnák járó szállás, tűzifa, világítás és szolga természetbeni kiszolgáltatása helyett havonként 50 forint fizettessék. Örömmel lehet tapasztalni, hogy a vidéki bizottmányunk kivált az utóbbi időben a kormányunk magas rendeletéivel szemben egész bizodalommal viseltetik és azoknak elintézését teljes erejéből egész odaadással támogatja. Ezen alkalommal törvényszéki ^ülnököt és egy aljegyzőt is választottunk, candidatióba jöttek: Negrea, Herszényi és Duvlea aljegyző urak, mind a három közszeretetben álló és szakmájában jártas ifjú. Azon reményben, hogy adandó alkalommal a más kettő is ily kitüntetésben fog részesülni, Negrea közfelkiáltással törvényszéki ülnöknek, helyébe pedig aljegyzőnek Geroi végzett jogász és törvényszéki Írnok megválasztatott. Ezzel a bizottmányi gyűlés befejeztetvén, következett egy kedélyes társalgással öszvekötött ebéd a főkapitányunk asztalánál örömmel lehetett hallani több bizottmányi tag ur kifejezett azon óhaját : vajha itt Fogarasban "is mentői hamarább oly hazafias, románok és magyarok között testvéri szeretetett tolmácsoló ünnepély megtartatnék, mint a miilyen folyó hó 22-én szomszéd Brassóban megtartatott. Adja az ég, hogy mentői hamarább legyenek a románoka a magyarokkal örök de örök időkre a legszorosabb testvéri kapcsokkal összefűzve. Fogadja szerkesztő ur hazafias üdvözletemet. К .... S .............. A z osztrák alkotmány megváltoztatása. Végre megérkezett az, a mit a lajthántuliak hónapok óta minden nap várnak, találgatnak : А Попет igen tűrték. Részben innen veszi eredetét azon hagyományos türelmetlenség, melyet az itten lakó vagy újonnan szaparodó „idegeneknek“ csaknem minden lépten-nyomon annyi tusával , és sokszor végpusztulásukra, küzdeniük kelletett. De nemcsak az idegenek, hanem a megtelepedettek és bensziilöttek is nagyban voltak korlátozva a szabad kiköltözés vagy eltávozás jogára nézve. — Egy 1614-ben október 29-kén kelt helyi rendelet szerint, egy iparosnak sem volt szabad addig Brassóból eltávoznia, mig előbb a rendelvényileg meghatározott 40 forintnyi birságot le nem fizette. — Annyival inkább terhesebb volt tehát a betele- pedlietés vagy meghonosulás kivihetősége, az idegen ajkuakra nézve, mivel a ezéhokbai bejúthatás és a „polgárkártya“ (Bürgerkarte) elnyerése, egy 1634- ben kelt községi határozat szerint , többnyire csak oly személyeknek engedtetett meg, kik hiteles keresztlevelekkel tudták kimutatni azt, hogy ők becsületes „német születésűek, minek természetesen aztán az volt a következménye, hogy Brassóban az összes iparjogot és üzletet csak a németajkuak (szászok) kiváltságolták, mig a többiek, — magyarok és románok, — annak élvezetéből hosszú időkön keresztül ki valának zárva. A most divó szabad verseny és egyéni korlátlanság az életpályák mezején, nagyobbára a 48-iki egyenlőségi eszmék diadalának köszöni méltó elismerését — Brassóban úgy, mint mindenhol e hazában. — Teörök Károly. henwarth — minisztérium első törvényjavaslata az osztrák népek kiegyeztetésére. Ezen törv. javaslat, nem oly rósz, mint a mii- ; lyennek a centrálisták hitték és nem oly jó, mint a minőt az autonomsták vártak. Azokat meg nem nyugtatja, ezeket ki nem elégíti. Ilohenwarth törvényjavaslata igy szól: Az egyes országgyűlések nem hozhatuak tör-1 vényt a következő ügyekben: 1) melyek a decz. a- ; laptörvény 11. szakaszának a. c. és о pontjaiban elő vannak sorolva ! 2) melyek a katonai kötelezettség rendezésére és tartamára, úgyszintén as ujoncz megajánlásra vonatkoznak; 3) pénzjegybank- vám- és kereskedelmi, távirda vasúti és póstaügyekben ; 4) az állampolgárság jogait illető törvényhozásban ; 5) az alaptörvényben kijelölt birodalmi törvényszék illetőségének megállapítására vonatkozó és végre ; 6) egy átaláu mindazon ügyekben, melyek a reichsrathban képviselt országrészek és a magyar korona országi közt létrejött szerződés értelmében egyenlő elvek szerint szabályzandók. A decemberi törvényt, és az imént idézett törvényjavaslatot összehasonlítva azt látjuk, hogy az egyes országok autonómiája tágasbittatott az által, hogy országgyűléseik jogot nyertek oly ügyekben is törvényt hozni, melyekben törvényt hozni, melyekben törvényt hozni eddig joguk nem volt. Ezen törvényjavaslatot, jól lehet igen keveset nyújt az egyes országok önállóságnak biztosítására, azért fogadhatni rokonszenvvel, mert első lépésnek tekinthetni azon az özvényen, mely elébb utóbb az osztrák belzavarok megszüntetésére vezet. . h it 1 f ö í (I. Franczia ügyek. Bismarck herceg m. h. 25-én nagy jelentőségű beszédet tartott a német birodalmi gyűlésben a „francziaországi eseményekre“ vonatkozólag. A fősuly ezen beszédben arra van fektetve, hogy a végleges béke megkötéséig a németek még az esetben sem fogják odahagyni az északi erődöket, ha a francziák le is fizetnék az első fél milliárdot. Az esetben, ha a francia kormány nem fog jobban gondoskodni a Franciaországban álló német csapatok élelmezéséről a német hadvezérlet kénytelen lesz ismét visszatérni az élelmiszerek requirilásához. Németország nem akar beavatkozni Francziaország beliigyeibe, azonban kötelességünk lesz a nemzet érdekekeit védelmezni, mihelyt azok fenyegetve lennének. — A poroszok továbbra is megszállva fogják tartani Páris északi erődjeit, Páris alatt nem történt jelentékenyebb összeütközés pár nap óta. A bombázás azonban szakadatlanul tart a város nyugati részén, hol a Mont-Valerien erőd ütegei nagy rombolást vittek már végbe. Eddig elé semmi remény sincs, hogy létre jöjjön a kiegyezkedés. , A commune követelései kivihetlenek, a nemzetgyűlés többsége pedig nem hajlandó a legcsekélyebb engedményekre sem, mert „rablókkal nem akar alkudozni !“ Victor Hugo polgártársaihoz következő levelet intézett: Két köztársaság lehetséges. Egyik harczol a trikolór ellen a vörös zászló alatt, lerombolja Napoloen szobrát s fölállítja Marat-ét, lerombolja az Institut-t, az Ecole polytecknique-t és a becsület-légiót, a dicső jelszóhoz: „liberté, égalité, fraternité“ ezen baljóslatú szavakat csatolja: „vagy halál!“ ; a pénzügyet tönkre teszi, kifoszotja agazdago- kat anélkül, hogy meggazdagitaná a szengényket, megsemmisíti a hitelt, mely mindenki gazdagsága, megszünteti a család birtokát, a fegyverek élére tűzi a polgárok fejét, megtölti a börtönöket gyanúból s kiüríti azokat a gyilkosság áltál, Európát lángba borítja, a czivilizácziót elhamvasztja, Francziaországot a sötétség birodalmává teszi, elnyeli a szabadságot, megfojtja a művészetet , lefejezi a gondolatot , megtagadja az istent, stb. A másik mostantól fogva minden francziának és minden népnek szent egyesülése lenne a demokraczia nevében stb. stb. Ezen két republika közül az utóbbit czivilizá- cziónak hívják, az előbbit — rémületnek. Én életemet áldoznám, hogy megalapítsam az elsőt, megakadályozzam az utolsót..“ A Brassói gyózelmiünnepély termének díszítése. Egy kép а пп'Яу a Rajnai őrt (die Wacht am Rhein) ábrázolta, egy fekete, fejér, veres és egy sárga veres és feketje zászló között, e mellett jobbról ezen felirat „ai hol férfiak becsületért és jogértbátran szövetkeznek szabad nép él.“ (Wo sich Männer finden, die für Ehr’ und Recht muthig sich verbinden, weilt ein frei Geschlecht). Balról: az ősök erénye ne halyon ki, álljon törvény és jog, német szokás, nemet szellem öröklődjön nemzetségről nemzetségre, (der Almen Tugend nie ersterbe, es stehen fest Gesetz und Recht, und deutscher Sinn u. Geist vererbe sich von Geschlecht zu Geschlecht). Ezzel szemben fekete, fejér, veres és sárga, veres és fekete valamint kék és veres szász nemzeti sziuü zászlók között következő felirat. „Testvérekből álló szabad nép akarunk lenni, nem szakadunk el egymástól szükségben veszélyben.“ (Wir wollen sein ein Volk von Brüdern, in keiner Noth uns trennen und Gefahr.) Az első ablakban felirat : „Német hűség, német bor, egész és nem fél Rajna“, (deutsche Treue, deutscher Wein, ganzer und nicht halber Rhein.) A második ablakban : „A Rajna minden folyok királya, a Duna legyen arája“, (aller Wässer König ist der Rhein, die Donau soll seine Gemahlin sein.) A harmadik ablakba: „A ki a harezban akar veszteni annak a némettel kell kikötni“, (wer iin Krieg will Unglück ban, der fang1 es mit den Deutschon an.) A negyedik ablakban : „A hazát várost és egész országot az egyesség kötetéke tartja össze“, (das Haus, die Stadt, das ganze Land, bestehen durch dem Eintrachtsband.) Az ablakkal szemben a falon a brassói dalárda és szász torna egylet zászlói között : „Te istennek tündöklő magossan Álló népe, mentve vagy a fegyver terhétől, győztes a kar erejével, hatalmas a tudományai és virágzó a művészettel“, (du leuchtend Volk der Welt, du Volk so hoch gestellt, in Gottes Gunst, frei von des Wahnes Haft, siegreich durch Armeskraft, mächtig durch Wissenschaft, blühend durch Kunst). Ki ne esmernó a mesét békáról a melyik addig fújta magát mig kipukkadt. *) L c g !i j a b b. Páris ápril 25. A lakosság a fegyverszünetet fölhasználta, nagy tömegekben vonult a Porte-Maillotra, kogy a pusztulást megtokintse. Mindenütt borzasztó romok láthatók. P á r i s, ápril 25. Л versaillesi csapatok megkezdték újból a támadást Montrouge, Vanves és Issy ellen. Az auteuill-i hídnál öt ágyunaszád lödözte Meudont, Orimboriont és Autieuilt. P á r i s, ápril 2G. Tegnap óta roppant mennyiségű torlaszt és védmiivet emeltek. Számuk az 500-at meghaladja, s ezek közt 16 rendkívül meg van erösitve. A diadalív csaknem egész czitadellává van alakítva. B é c s, ápril 27. A „Vaterland“ meg- czáfolja a hirt, mely szerint a linczi püspök ad audiendum verbum Bécsbe a császárhoz hivatott volna. B é c s. ápril 27. A rendőrség egy titkos cseh szövetség nyomora akadt, mely politikai és nemzeti tendencziával bir. B é c s, ápril 27. Való azon hir, hogy Jirecsek és Habieti-nek kilépnek a minisztériumból, ellenben az nem, hogy Schmerling és Lasser lennánek utódaik. B é c s, ápril 27. A kormánya reichs- ráthot szét fogja oszlatni azon esetre, ha elöterjesztvényeik nem fogadhatnának el. Bécs, ápril 27. Az urakháza mai ülésében a tegnap elfogadott törvényjavaslatokat ugyanazgn szövegezésben elfogadta; ezután a bizottságok kiegészítéséhez fogtak. Bécs, ápril 27. A keletázsiai expe- diczió kiadásainak 300.000 frtnyi többete onnan ered, hogy az expediczió egy év helyet 13/4 évig tartott, miért az engedvé- nyezett egy millió nem volt elég. Azon számos konferencziákban, melyekben a kül- ügyér és a miniszterelnökön kivid ^ két *) Ezen utóbbi megjegyzés nei» f01 dúlt elő a feliratok között. j-^rk.
