Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-04-11 / 29. szám

— 114 — egyházkormányzati szervezet több tekintetből az or­szág törvényeibe, alkotmányába, a kormány, az or­szággyűlés, a király, a korona jogaiba ütközik s maga az egyházkongresszus is nem oly módon ala­kult, amint ezt hasonló esetekre nézve a törvények megszabják. Indokolásait nem egyházi, nem vallási, nem felekezeti szempontból, hanem az e helyen egye­dül illetékes közjogi szempontból meríti, vezéreltetve azon kötelességérzet által, melylyel mint képviselő a felekezeti külön érdekeket a közérdeknek alá ren­delni, s minden irányban megvédeni tartozik az állam jogait, melyek, ha az állam létezését csakugyan akar­juk, sértetlenül föntartandók. Ezután indokait olvassa föl a ház átalános fi­gyelme közt, a fölolvasás egy óráig tartott. Az indo­kolás után fölolvasott interpelláczió következőleg hangzik : Szándékozik-e a kormány a legközelebb tar­tott kath. egyházi kongresszus által megállapított egyház-önkormányzati szervezetnek részben vagy egészben foganatba vételét megengedni előbb, mint­sem az az országgyűlés jóváhagyása alá terjesz­tetnék. — Elnök : Kötelességének tartja kijelenteni, hogy az interpellálót e felette hosszú interpelláczió olva­sásában azért nem szakította meg, mert respektálta a tárgy rendkívüli fontosságát s a háznak azon fi­gyelmét, melylyel az interpellácziót kisérte. Nehogy azonban ebből preczedens alkottassák és más jelen­téktelen tárgyakban is oly hosszú indokolással ellá­tott interpellácziók be ne nyugtassanak, kéri a há­zat, hogy a jegyzőkönyvben kitétessék, hogy a ház ezen hosszú interpelláczió olvasását kivételesen en­gedte meg. II uszár Imre és Tisza Kálmán tiltakoznak az ellen, hogy egy jegyzőkönyvbe Ghyczy interpel- lácziójára más tétessék, mint az, hogy „közőltetni fog a vallás- és közoktatási miniszterrel.“ Deák Ferencz : A hosszú vagy nem hosszú igen relativ fogalom. Némely dolog nagyon rövid lehet, daczára annak, hogy terjedelemre nézve liosz- szan van Írva. így p. szóló Ghyczy interpelláczió- ját nagyon rövidnek tartja, mert indokolásában a fő­tárgyakat csak úgy megütötte. Tekintsük tehát — úgymond — Ghyczy interpelláczióját rövidnek és ezzel a dolognak vége van. A „képviselőház f. hó 4-iki ülésének napirend­jót több interpelláczió és határozati javaslat előzte meg. — Ezen tárgyak legérdekesebbje minden esetre ZichyFerd. grófnak azon interpellácziója, mely azt kérdezi a közoktatási minisztertől, hogy szándéko­zik-e Ghyczy Kálmán interpellácziójára válaszolni, „hogy az ezen interpelláczióban felhozott tények helyreigazítása által a Magyarországban élő kath. honpolgároknak azon megnyugtatást szerezze, melyre ők méltán számot tarthatnak.“ Ezután a ház napirendre tért s végig tárgyalta az úrbéri törvényjavaslat hátralevő §-ait. A 81. §-ra nézve, mely így szól: „A jelen törvény IX. fejezetében az úrbéri bir­tok eldarabolása és szerzése iránti korlátozások meg­szüntetésére vonatkozó 55, 56, 58. és 59. szaka­szainak hatálya, az ország ezen részeire is kiter­jesztetik. — Horváth B. igazságügzminiszter módositványt terjeszt be, mely szerint e §. után egy alfejezet be- igtataudó ezen czimmel: „a királyföldről“ és utána a következendő szakasz beigtatandó : I) a Talmács és Törcsvári uradalomnak birtok viszonyairól. 82. §. — a Talmács és Törcsvári ura­dalmak területére nézve a közös birtokok rendezé­séről külön törvényjavaslatot fog az igazságügyi mi­niszter előterjeszteni.“ A módositvány elfogadtatik. Irányi Dániel határozati javaslata, hogy a ki sebb államhivatalok pályázat utján töltessenek be, elvettetett. A ház e hó 17-ig elnapolta magát. Vidék. Csik-, Udvarhely- cs Háromszéken hivatalban lévő népiskolatanitó uraknak. Vallás és közoktatási minister ur ő exccllen- tiája a f. évi márezius 4-éröl 4607. szám alatt kelt rendeletében a Csik-, Udvarhely- és Háromszéki tan­kerületekben működő összes néptauitók részére Sz. Keresztáron egy póttaufolyam rendezésére utasított. E póttan folyam a nevezett helyen az állami tani- tóképezde tantermeiben f. évi Augusztus hó 1-ső napján fog megnyitatni s megszakítás nélkül hat hétig tartani, melyen a) A tanításra megjelenendő minden tanitó személyenként 50 kr. napi dijt nyer az állam pénz­tárából s ingyen elszállásoltatásukról is lehetőleg gondoskodva lesz. Itt megjegyzem, hogy ha olyan tanitó mulasztaná el a póttanfalyamban részt vevést, a ki az 1868-ik t. ez. 133. §-sa szerént a póttanu­lásra kötelezve van — ha csak magán szorgalom útján kitűnőségre nem tett szert, mind addig, mig e kötelezettségének eleget nem tesz, „semmiféle állami segélyre“ számot nem tarthat. Ebből kifolyólag b) fölhívom az összes néptanító urakot, hogy legkésőbb f. hó 24-ig Sz. Keresztúron a másod tan­felügyelői irodában kivétel nélkül jelentsék bé ma­gokat : kivánnak-e vagy nem ezen póttanfolyamon tanulás végett megjelenni, hogy ennek alapján mind a jelentkezők, mind a kimarandók névsorát minister ur excellentiájához felterjeszthessem. Sz. Keresztúr 1871. ápr. hó 3-án. A n t a 1 f i Károly, tanfelügyelő. К ü 1 f « 1 (1. Párisi események. Apr. 1-én s azóta több apró összeiitkoözés történt a „vörösek s a ver- saillesi“ hadak előcsapatai között. A lcözp. bizott­ság Apr. 2-án mintegy 60.000 embert vont össze Puteauxnál. Ugyan az nap d. e. 11-kor a valósá­gos csata már ki volt fejlődve a Mont-Valerien foly­tonos tüzelése között. A felkelők sokat szenvedtek mig a Vinoy által vezérelt versaillcsi csapatok vesz­tesége csekély volt. A foglyokat Vinoy mint lá­zadókat legott agyonlövette. A polgárbáboru teljes erővel dühöng Páris kör­nyékén. A commune állítólag 160.000 embert és 200 ágyút állított a kiizdtérre, azonban sem a ve­zérlet sem a tüzérség nem feleltek meg a legegy­szerűbb igénynek sem. Ha igaz, a mit Thiers mond, hogy ama nagy városok mindnyájan a nemzetgyűlés mellett nyilat­koztak s a revolutiót visszautasították: Párisnak rö­vid időn buknia kell, különben borzasztó mészárlás és fosztogatás színhelyévé válik. A mi a eommunet illeti, az requisitiói rendszert kezdett meg. Az megadóztatás a franczia bankot, megtámadá a biztositó társulatokat, azonban úgy ta­lálta, hogy a pénz nagyrészben szárnyakat készített magának. A városban a nyomor átalános, a házbér elengedése, s az adósságtól való fölmentés, — habár a szegényeknek pillanatnyi enyhítést nyújtanak is, — csakhamar az aránylag vagyonosakat is azok Ekkor még alig hagytam vala el a falut, a mint ágyúzást hallék az Olt hidjánál, nem sokat gondol­kozván, visszafordultam én Brassó felé, mint tollem kitelhetett, mentem ; azonban alig liagyám el a fa­lunak Brassó felőli utczáját, midőn csak egyszerre, azon vitézektől, kik töllem éppen az imént, mintegy fél mértföldnyi távúira valának elől, már hátra sza­ladva is elől kereskedének rajtam, úgy, hogy én, bár ép lábakkal áldott is meg vala az Isten és so­vány testtel, még is a 2000 brassói nemzetőr közt, majdnem a legutolsónak maradtam és mindenike előbb érkezett nállamnál haza, a ki bizony szintén, minden kitelhető erőmből szaladtam haza felé,“ — már tudniillik — Brassóba. A Barczát nyugatra határozó erdőségek alatt fekvő „Krizba“ nevű magyar falu felett, az úgyne­vezett „Várhegyen“, szintén látható egy négyszegű csonka torony, mely rom. maradványa a lovagrend által épített „Heldenburgnak“ (Hősvárnak), melytől a mai Helsdorf (Höltövény) falu nevét vette. Törté­nelmi múltjára nézve csak annyit említünk meg, hogy e vár Nagy Lajos királyunk alatt mint királyi vár szerepel, hol 1344-ben a jelenlegi gróf „Vas“ család ősi törzsei, Vas Miklós és László, királyi meg­bízásokkal vannak elfoglalva. Mátyás király alatt szintén királyi várnagy van benne, kinek 1459-ben Lábatlani János vajda szigorúan meghagyja, hogy a szomszédos Miklosvár- széket, melyet Sepsiszék minden áron magába akara kebelezni, fegyverrel is megvédje. Furcsa egy politikai versengés lehetett ez, mely e két szomszéd és testvér törvényhatóság kö­zött fennforgóit. De hiába, — az idők változásával nemcsak az emberek érdekei, hanem az eszmék is változnak. Most bizonyára egy józan gondolkozásu székely honfitársnak sem jutnának többé ily separa- tistikus és decentralizáló vágyak eszébe. „Tempora mutant, et nos mutamus in illis.“ (Folytatása következik) színvonalára szállitandják le. A gazdagabb osztá­lyokhoz taitozó 160.000 ember megszökése, a pór­nép uralma alatti fővárosból, s ama kétszer annyi idegen látogatók távolléte, kiknek fényűzése tartja fönn főleg a párisi ipart, s kereskedést, egyelőre minden kilátást megszüntetnek, ama veszteségek helyrepótlására, melyeket a lakosság az ostrom alatt szenvedett. A pénzzel együtt minden pénzértékkel bíró tárgyban roppant szükség ^ uralkodik Párisban. A város noha nincs szigorúan zárolva, szinte el van vágva rendes készleteitől, s másrészről a commune által behozott rémuralom minden nyerészkedést s vállalkozást elijeszt. Mindazáltal ezen nagy szorultság mellett is, a kormány szilárd magatartást tanúsít. Tliiers, kiről azt mondák, hogy nem képes az apr. 1-jén lejárt hadi kártérítés első részletét, 20 millió font st.-et ki­fizetni, s hogy két héti halasztást kért, tegnap este eszközöket talált a fizetés teljesítésére. Hogy med­dig lesz ő képes ily csudákat mivelni, ezt lehetetlen lenne megmondani. Annyi bizonyos, hogy ö még eddig semmi hajlamot sem mutat a politikai, vagy a pénzügyi nehézségek előtt hátrálni. Atalában a pénz, s az idő oly dolgok, miknek lehető hiánya miatt eS7 franczia államférfi sohasem látszik legkovésbbé is aggodalmat táplálni. Német ügyek. Vilmos császár f. h. 2-án fogadta a nemet parlament küldöttségét, mely a tronbeszédro készített válaszfeliratot nyújtotta át neki. A császár ez alkalommal tartott beszédét, melyben bevezetésül az isteni gondviselésnek ujjait minden lépten igen világosan felismerhetőknek nyilvánítja, következőleg folytatja s végzi : A birodalmi gyűlés- megemlékezett Francziaor- szág vereségéről, mely most is, miután velünk bé­két kötött, convulsiók által gyötürtetik. Ebben mu­tatkozik a 80 évi folytonos forradalmak következ­ménye, mely mindent, a dynasztiát is gyökerében kitépett, s melynek utjain czélhoz jutni nem lehet. Legyen ez nekünk is intés, melyre különben a bi­rodalmi gyűlésnél nyilatkozó érzelmek mellett nincs szükség. A német birodalom számára visszavett or­szágokban a német népesség nincs ugyan megsem­misítve, de valóban igen el van törülve. Azért nem szabad tul-sebes változást várnunk, hanem türelmet és elnézést kell gyakorolnunk. Nem is lenne óhaj­tandó, hogy nemzetek, melyek eddigi hazájoktól el­váltak, ezt közönyösen tegyék. Nyájassággal ismét felkeltjük a német érzüle­tet a kérdéses országokban : ennek örvendetes nyo­mai már most is mutatkoznak. Működjenek tehát a német nép képviselői tovább is hű kötelességteljesi- tésben, hogy az uj birodalom megfeleljen a várako­zásoknak, melyeket a világ iránta táplál. Nekem előrehaladt koromnál fogva csak az lesz adatvax hogy az alapításban részt vegyek, de bízom, hogy utódom hasonló értelemben, hasonló . bensöséggel és szívélyességgel folytatni fogja az építést. Kérem önöket, közöljék szavaimat a birodalmi gyűléssel. Berlinben a császár 4-én reggel hosszasabban beszélgetett Güben tábornokkal, ki Ainiensböl egy napra Berlinbe érkezett. A „Times“ azon hire, hogy Thiers a hadikár­pótlásból 500 milliót kifizetett, a legújabb hirek sze­rint teljesen alaptalan. Francziaország a hadikárpót­lásból nemcsak nem fizetett semmit, sőt még 48 millió frankra menő ellátási költséggel is hátralékban van. Legújabb. Berlin, ápril 5. Moltke nyilatkozata szerint a német csapatok alig fognak au­gusztus közepe előtt Berlinbe bevonulni. A főtörvényszék visszautasította a Gueterbock- íéle tölségárulási pörben hozott Ítéletek el­len beadott semmiségi panaszokat. — A félhivatalos „Prov. - Corr.“ megtá­madja a birodalmi gyűlés katholikus part­ját, s azt mondja : A józan politikának tartózkodnia kell a vallási küzdelmek fölé - lesztésétől. München, ápril 5. A müncheni egyetem 42 tanára egy iratot intézett Döl- lingerhez, melyben helyeslésöket fejezik ki a csalhatatlansági kérdésben elfoglalt ma­gatartása fölött és fölhívják, hogy tovább is bátran folytassa a küzdelmet. Marseille, ápril 5. A nyugalom teljes ; 500 fogoly a hadi törvényszék elé állíttatott. Versailles, apr. 5. A lázadó nem-

Next

/
Thumbnails
Contents