Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-04-11 / 29. szám

— 114 —

egyházkormányzati szervezet több tekintetből az ország törvényeibe, alkotmányába, a kormány, az országgyűlés, a király, a korona jogaiba ütközik s maga az egyházkongresszus is nem oly módon alakult, amint ezt hasonló esetekre nézve a törvények megszabják. Indokolásait nem egyházi, nem vallási, nem felekezeti szempontból, hanem az e helyen egyedül illetékes közjogi szempontból meríti, vezéreltetve azon kötelességérzet által, melylyel mint képviselő a felekezeti külön érdekeket a közérdeknek alá rendelni, s minden irányban megvédeni tartozik az állam jogait, melyek, ha az állam létezését csakugyan akarjuk, sértetlenül föntartandók.

Ezután indokait olvassa föl a ház átalános figyelme közt, a fölolvasás egy óráig tartott. Az indokolás után fölolvasott interpelláczió következőleg hangzik :

Szándékozik-e a kormány a legközelebb tartott kath. egyházi kongresszus által megállapított egyház-önkormányzati szervezetnek részben vagy egészben foganatba vételét megengedni előbb, mintsem az az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztetnék. —

Elnök : Kötelességének tartja kijelenteni, hogy az interpellálót e felette hosszú interpelláczió olvasásában azért nem szakította meg, mert respektálta a tárgy rendkívüli fontosságát s a háznak azon figyelmét, melylyel az interpellácziót kisérte. Nehogy azonban ebből preczedens alkottassák és más jelentéktelen tárgyakban is oly hosszú indokolással ellátott interpellácziók be ne nyugtassanak, kéri a házat, hogy a jegyzőkönyvben kitétessék, hogy a ház ezen hosszú interpelláczió olvasását kivételesen engedte meg.

II uszár Imre és Tisza Kálmán tiltakoznak az ellen, hogy egy jegyzőkönyvbe Ghyczy interpel- lácziójára más tétessék, mint az, hogy „közőltetni fog a vallás- és közoktatási miniszterrel.“

Deák Ferencz : A hosszú vagy nem hosszú igen relativ fogalom. Némely dolog nagyon rövid lehet, daczára annak, hogy terjedelemre nézve liosz- szan van Írva. így p. szóló Ghyczy interpelláczió- ját nagyon rövidnek tartja, mert indokolásában a főtárgyakat csak úgy megütötte. Tekintsük tehát — úgymond — Ghyczy interpelláczióját rövidnek és ezzel a dolognak vége van.

A „képviselőház f. hó 4-iki ülésének napirendjót több interpelláczió és határozati javaslat előzte meg. —

Ezen tárgyak legérdekesebbje minden esetre ZichyFerd. grófnak azon interpellácziója, mely azt kérdezi a közoktatási minisztertől, hogy szándékozik-e Ghyczy Kálmán interpellácziójára válaszolni, „hogy az ezen interpelláczióban felhozott tények helyreigazítása által a Magyarországban élő kath. honpolgároknak azon megnyugtatást szerezze, melyre ők méltán számot tarthatnak.“

Ezután a ház napirendre tért s végig tárgyalta az úrbéri törvényjavaslat hátralevő §-ait.

A 81. §-ra nézve, mely így szól:

„A jelen törvény IX. fejezetében az úrbéri birtok eldarabolása és szerzése iránti korlátozások megszüntetésére vonatkozó 55, 56, 58. és 59. szakaszainak hatálya, az ország ezen részeire is kiterjesztetik. —

Horváth B. igazságügzminiszter módositványt terjeszt be, mely szerint e §. után egy alfejezet be- igtataudó ezen czimmel: „a királyföldről“ és utána a következendő szakasz beigtatandó :

I) a Talmács és Törcsvári uradalomnak birtok viszonyairól. 82. §. — a Talmács és Törcsvári uradalmak területére nézve a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot fog az igazságügyi miniszter előterjeszteni.“

A módositvány elfogadtatik.

Irányi Dániel határozati javaslata, hogy a ki sebb államhivatalok pályázat utján töltessenek be, elvettetett.

A ház e hó 17-ig elnapolta magát.

Vidék.

Csik-, Udvarhely- cs Háromszéken hivatalban lévő népiskolatanitó uraknak.

Vallás és közoktatási minister ur ő exccllen- tiája a f. évi márezius 4-éröl 4607. szám alatt kelt rendeletében a Csik-, Udvarhely- és Háromszéki tankerületekben működő összes néptauitók részére Sz. Keresztáron egy póttaufolyam rendezésére utasított. E póttan folyam a nevezett helyen az állami tani- tóképezde tantermeiben f. évi Augusztus hó 1-ső napján fog megnyitatni s megszakítás nélkül hat hétig tartani, melyen

a) A tanításra megjelenendő minden tanitó személyenként 50 kr. napi dijt nyer az állam pénztárából s ingyen elszállásoltatásukról is lehetőleg gondoskodva lesz. Itt megjegyzem, hogy ha olyan tanitó mulasztaná el a póttanfalyamban részt vevést, a ki az 1868-ik t. ez. 133. §-sa szerént a póttanulásra kötelezve van — ha csak magán szorgalom útján kitűnőségre nem tett szert, mind addig, mig e kötelezettségének eleget nem tesz, „semmiféle állami segélyre“ számot nem tarthat. Ebből kifolyólag

b) fölhívom az összes néptanító urakot, hogy legkésőbb f. hó 24-ig Sz. Keresztúron a másod tanfelügyelői irodában kivétel nélkül jelentsék bé magokat : kivánnak-e vagy nem ezen póttanfolyamon tanulás végett megjelenni, hogy ennek alapján mind a jelentkezők, mind a kimarandók névsorát minister ur excellentiájához felterjeszthessem.

Sz. Keresztúr 1871. ápr. hó 3-án.

A n t a 1 f i Károly, tanfelügyelő.

К ü 1 f « 1 (1.

Párisi események. Apr. 1-én s azóta több apró összeiitkoözés történt a „vörösek s a ver- saillesi“ hadak előcsapatai között. A lcözp. bizottság Apr. 2-án mintegy 60.000 embert vont össze Puteauxnál. Ugyan az nap d. e. 11-kor a valóságos csata már ki volt fejlődve a Mont-Valerien folytonos tüzelése között. A felkelők sokat szenvedtek mig a Vinoy által vezérelt versaillcsi csapatok vesztesége csekély volt. A foglyokat Vinoy mint lázadókat legott agyonlövette.

A polgárbáboru teljes erővel dühöng Páris környékén. A commune állítólag 160.000 embert és 200 ágyút állított a kiizdtérre, azonban sem a vezérlet sem a tüzérség nem feleltek meg a legegyszerűbb igénynek sem.

Ha igaz, a mit Thiers mond, hogy ama nagy városok mindnyájan a nemzetgyűlés mellett nyilatkoztak s a revolutiót visszautasították: Párisnak rövid időn buknia kell, különben borzasztó mészárlás és fosztogatás színhelyévé válik.

A mi a eommunet illeti, az requisitiói rendszert kezdett meg. Az megadóztatás a franczia bankot, megtámadá a biztositó társulatokat, azonban úgy találta, hogy a pénz nagyrészben szárnyakat készített magának. A városban a nyomor átalános, a házbér elengedése, s az adósságtól való fölmentés, — habár a szegényeknek pillanatnyi enyhítést nyújtanak is, — csakhamar az aránylag vagyonosakat is azok

Ekkor még alig hagytam vala el a falut, a mint ágyúzást hallék az Olt hidjánál, nem sokat gondolkozván, visszafordultam én Brassó felé, mint tollem kitelhetett, mentem ; azonban alig liagyám el a falunak Brassó felőli utczáját, midőn csak egyszerre, azon vitézektől, kik töllem éppen az imént, mintegy fél mértföldnyi távúira valának elől, már hátra szaladva is elől kereskedének rajtam, úgy, hogy én, bár ép lábakkal áldott is meg vala az Isten és sovány testtel, még is a 2000 brassói nemzetőr közt, majdnem a legutolsónak maradtam és mindenike előbb érkezett nállamnál haza, a ki bizony szintén, minden kitelhető erőmből szaladtam haza felé,“ — már tudniillik — Brassóba.

A Barczát nyugatra határozó erdőségek alatt fekvő „Krizba“ nevű magyar falu felett, az úgynevezett „Várhegyen“, szintén látható egy négyszegű csonka torony, mely rom. maradványa a lovagrend által épített „Heldenburgnak“ (Hősvárnak), melytől a mai Helsdorf (Höltövény) falu nevét vette. Történelmi múltjára nézve csak annyit említünk meg, hogy e vár Nagy Lajos királyunk alatt mint királyi vár szerepel, hol 1344-ben a jelenlegi gróf „Vas“ család ősi törzsei, Vas Miklós és László, királyi megbízásokkal vannak elfoglalva.

Mátyás király alatt szintén királyi várnagy van benne, kinek 1459-ben Lábatlani János vajda szigorúan meghagyja, hogy a szomszédos Miklosvár- széket, melyet Sepsiszék minden áron magába akara kebelezni, fegyverrel is megvédje.

Furcsa egy politikai versengés lehetett ez, mely e két szomszéd és testvér törvényhatóság között fennforgóit. De hiába, — az idők változásával nemcsak az emberek érdekei, hanem az eszmék is változnak. Most bizonyára egy józan gondolkozásu székely honfitársnak sem jutnának többé ily separa- tistikus és decentralizáló vágyak eszébe. „Tempora mutant, et nos mutamus in illis.“

(Folytatása következik)

színvonalára szállitandják le. A gazdagabb osztályokhoz taitozó 160.000 ember megszökése, a pórnép uralma alatti fővárosból, s ama kétszer annyi idegen látogatók távolléte, kiknek fényűzése tartja fönn főleg a párisi ipart, s kereskedést, egyelőre minden kilátást megszüntetnek, ama veszteségek helyrepótlására, melyeket a lakosság az ostrom alatt szenvedett. A pénzzel együtt minden pénzértékkel bíró tárgyban roppant szükség ^ uralkodik Párisban. A város noha nincs szigorúan zárolva, szinte el van vágva rendes készleteitől, s másrészről a commune által behozott rémuralom minden nyerészkedést s vállalkozást elijeszt.

Mindazáltal ezen nagy szorultság mellett is, a kormány szilárd magatartást tanúsít. Tliiers, kiről azt mondák, hogy nem képes az apr. 1-jén lejárt hadi kártérítés első részletét, 20 millió font st.-et kifizetni, s hogy két héti halasztást kért, tegnap este eszközöket talált a fizetés teljesítésére. Hogy meddig lesz ő képes ily csudákat mivelni, ezt lehetetlen lenne megmondani. Annyi bizonyos, hogy ö még eddig semmi hajlamot sem mutat a politikai, vagy a pénzügyi nehézségek előtt hátrálni. Atalában a pénz, s az idő oly dolgok, miknek lehető hiánya miatt eS7 franczia államférfi sohasem látszik legkovésbbé is aggodalmat táplálni.

Német ügyek. Vilmos császár f. h. 2-án fogadta a nemet parlament küldöttségét, mely a tronbeszédro készített válaszfeliratot nyújtotta át neki. A császár ez alkalommal tartott beszédét, melyben bevezetésül az isteni gondviselésnek ujjait minden lépten igen világosan felismerhetőknek nyilvánítja, következőleg folytatja s végzi :

A birodalmi gyűlés- megemlékezett Francziaor- szág vereségéről, mely most is, miután velünk békét kötött, convulsiók által gyötürtetik. Ebben mutatkozik a 80 évi folytonos forradalmak következménye, mely mindent, a dynasztiát is gyökerében kitépett, s melynek utjain czélhoz jutni nem lehet. Legyen ez nekünk is intés, melyre különben a birodalmi gyűlésnél nyilatkozó érzelmek mellett nincs szükség. A német birodalom számára visszavett országokban a német népesség nincs ugyan megsemmisítve, de valóban igen el van törülve. Azért nem szabad tul-sebes változást várnunk, hanem türelmet és elnézést kell gyakorolnunk. Nem is lenne óhajtandó, hogy nemzetek, melyek eddigi hazájoktól elváltak, ezt közönyösen tegyék.

Nyájassággal ismét felkeltjük a német érzületet a kérdéses országokban : ennek örvendetes nyomai már most is mutatkoznak. Működjenek tehát a német nép képviselői tovább is hű kötelességteljesi- tésben, hogy az uj birodalom megfeleljen a várakozásoknak, melyeket a világ iránta táplál. Nekem előrehaladt koromnál fogva csak az lesz adatvax hogy az alapításban részt vegyek, de bízom, hogy utódom hasonló értelemben, hasonló . bensöséggel és szívélyességgel folytatni fogja az építést. Kérem önöket, közöljék szavaimat a birodalmi gyűléssel.

Berlinben a császár 4-én reggel hosszasabban beszélgetett Güben tábornokkal, ki Ainiensböl egy napra Berlinbe érkezett.

A „Times“ azon hire, hogy Thiers a hadikárpótlásból 500 milliót kifizetett, a legújabb hirek szerint teljesen alaptalan. Francziaország a hadikárpótlásból nemcsak nem fizetett semmit, sőt még 48 millió frankra menő ellátási költséggel is hátralékban van.

Legújabb.

Berlin, ápril 5. Moltke nyilatkozata szerint a német csapatok alig fognak augusztus közepe előtt Berlinbe bevonulni. A főtörvényszék visszautasította a Gueterbock- íéle tölségárulási pörben hozott Ítéletek ellen beadott semmiségi panaszokat. —

A félhivatalos „Prov. - Corr.“ megtámadja a birodalmi gyűlés katholikus partját, s azt mondja : A józan politikának tartózkodnia kell a vallási küzdelmek fölé - lesztésétől.

München, ápril 5. A müncheni egyetem 42 tanára egy iratot intézett Döl- lingerhez, melyben helyeslésöket fejezik ki a csalhatatlansági kérdésben elfoglalt magatartása fölött és fölhívják, hogy tovább is bátran folytassa a küzdelmet.

Marseille, ápril 5. A nyugalom teljes ; 500 fogoly a hadi törvényszék elé állíttatott.

Versailles, apr. 5. A lázadó nem-