Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-04-11 / 29. szám
115 zetoi’ök elvesztették bátorságukat. A lázadók felett a fővezényletet Cluseret vette át. В é c s, apr. 6. Olasz hirek szerint Garibaldi a főparancsnokságot, melyei őt a párisi commune ismételten megkínálta, elutasította. В é c s, ápril 6. Brüssel! hirek szerint tegnap reggel 5 órakor a commune Paris előtt a harczot óriási erőfeszítéssel ismét megkezdte. Az utolsó ezredek, melyeket a commune a harcz terére küldött, nagy de- moralizácziónak jellegét mutatták. B é c s, ápril 6. A hir Bismarcknak Favrehez intézett ultimátumáról valónak bizonyul, csakhogy a határidő az 500 millió fizetésére nem 13-ikáig, hanem 15-ikéig van kiszabva. M ti n c h e n, ápr. 6. A püspöki papnövelde növedékeinek Döllinger és Friedrich előadásáinak látogatása megtiltatott. Bukurest, ápril 6. A szenátusnak elnöke, Weisser, inditványozni akarja, hogy a szenátus roszalását a fölött kimondja, mi a radikális párt részéről az utolsó időben történt. A minisztérium a volt miniszter Ghyka ellen fölségsértési pert akar indítani. B é c s, ápr. 6. Tegethof altengernagy életveszélyesen beteg. Prága, ápr. 6. A helytartótanács több — a húsvéti ünnepekre tervezett cseh meetinget betiltott. München, ápril 6. Hallomás szerint az érseknek a Döllinger-ügyben való miheztartás tárgyában Rómába intézett kérdésére az a válasz érkezett, hogy az az érsek belátására bizatik. Az érsek megtiltotta a theoiogusoknak Döllinger előadási látogatását. Róma, ápril 6. A pápa a húsvéti ünnepek alkalmával, mellőzve az eddig szokásban volt ünnepélyes szertartásokat, a legszigorúbb visszavonultságban akar maradni. Ennek folytán sokan, tekintetbe véve a pápához e szándoka ellen intézett föliratokat,. komolyabb természetű utczai zavaroktól tartanak ez ünnepek alatt. P á r i s, ápril 5. Á versaillesi csapatok reggeli 2 órától szünet nélkül lődözik Issy és Yanves erődöket s a Chatillonban fölállított ütegeket. A bizottság folyton küld segélyt a harcztérre. Tegnap óta semmi említésre méltó nem történt. Bougival-t 600 zuáv és lovas csendőrség szállta meg. Ma éjjel támadást várnak. Békés intsrvenczióról is beszélnek, ezen szellemben számos gyülekezet tartatik Párisban. Utólagosan hiresztelik, hogy ma Hautes Brouyeres körül a melyen a hadsereg balszárnya harczolt, ütközet volt. Cluseret egy proklamácziája jelenti, hogy a hadi csapatok e hó 7-dikén zsold-szolgálatba lépnek. P á r i s , ápril 5. A mai harcz eredmény nélküli volt, mert az inzurgensek a fortok födözete alatt harczoltak. Garibaldi visszautasította a commune által újabban is részére fölajánlott főparancsnokságot. Nagyérdemű közönség. Van szerencsém tisztelettelyesen tudatni a nagyérdemű közönséggel, hogy nemes Brassó városába színtársulatommal megérkezve, itt néhány előadást szándékozom rendezni, melynek sikeres kimenetele részint társulatom képességétől, részint pedig a nagyérdemű közönség ügybuzgalma és pártfogásától tétetik függővé. Azonban nehogy a mélyentisztelt közönség bennem táplált hiedelme csak némileg is megingattassék, telyes igyekezetemmel azon leendők, hogy mind az, mit élvezetül nyújtandók, a várakozást kielégítse és egyszersmind a magyar színészet szellemi emelkedését és erkölcsi elismerését is helyei-j közel gyámolitsa. De hogy kitűzött feladatomnak biztosabban, és ; — anyagi körülmények nyomása nélkül — kellőleg megfelelhessek társulatommal együtt : bátor vagyok a nagyérdemű közönség ismert pártfogását és lelkes áldozatkézsségét venni igénybe, a miért is ezennel 20 i előadásra „bérletet“ nyitok , melyeket következő I árakban állapitok meg : egy emeleti és földszinti körszék bérlete 20 előadásra 10 forint, csupán 10 előadásra 6 forint ; egy emeleti és földszinti zárt- ; székre 20 előadásra 8 for., csupán 10 előadásra 5 forint. A bérleti árakat két részletben lehet lefizetni, úgy mint, 10 előadásra felét és 10 előadás után a második részletet. — A bérleti előadások megkezdése a szinlapokon közölve leeud, mely az aláírások gyorsaságától fogg függni. — Még egyszer kegyes és hő részvételért esdve s magamat becses pártfogásba ajánlva, maradok a nagyérdemű közönségnek honfi tisztelettel alázatos szolgája Györffy Antal, m. szinigazgató. Brassó 1871. apr. 10-kén. V egye s. (Öt milliard.) Változnak az idők, változnak a viszonyok. Egykor a romai népnek lakoni- kus rövidséggel mindent kifejező vágya az volt „pa- nem et Circenses“ ; a mai elöhaladott kor műveltebb nemzeteinek jelszava ez „Blut und Eisen.“ A hitrege claszikus korában megjárta amaz első : de a mostani materialisztikus világban több kell ennél, ma vér és vasért kiáltanak. Annál feltűnőbb ez, hogy ezen barbar elvet épen a XIX-ik század műveltségének zászlóvivői hangoztatják harsány hangon egymás fülébe. Sőt az egyik be sem éri azzal, hanem hogy vágyainak ne továbbját elérje, hozzá teszi ezt a szerény — mint Bismarck vallja — de követelő óhaját : Elzász, Lothringen és ráadásul 5 ezer millió vagy rövidebben „öt milliard.“ Ö feledé a névtelen pusztításukat, a milliomokra menő hadi zsákmányt és a százezreket túlhaladó ember életet. Ö nem elégszik meg ezekkel, hanem ezeknek mintegy kamatjául kivánja a fön- nebbit, s hogy magát biztosítva érezze annak zsebre pakolásában : tartat a szerencsétlen franczia nemzettel még 100 ezer embert, mig az utolsó centimes is le nem lesz fizetve. Első Napóleonig a hadi sarczok mennyiségét alig ismerték ; csak midőn ő kezdette egyes nemzetekre ráróni, akkor rémültek el annak meseszertinek képzelt nagysága felett. Pedig mindazok, hogy mily gyermekjátéki visszafizetések voltak — viszonyítva a maihoz ; álljanak itt a következő adatok. I. Napoleon 1805-ben Ausztriától 40 millió frank hadi- kárpótlást kíván 5 1807-ben a poroszoktól 140 milliót; 1809-ben ismét Ausztria kerül sor alá, és ekkor már 200 milliót követel tőle. Ezek voltak 1871-ig a hadikárpotlások maximumai. Világos tehát, hogy ama respektabilis személy ki a miffiárdakban való játékot megkezdte nem más, mint Bismarck. Hiába, a dicsőséget eltagadni nem lehet. Hogy határtalan tiszteletünk' annál határtalanabb legyen a mai század legnagyobb mathematikusa iránt, nézzük meg a nizzai tudós után, hogy mik azok a milliárdok. Következetesség kedvéért kezdjük a milliókon. Egy millió annyi mint ezerszer ezer frank. Ha valaki naponként egy frankot — mint megtakarított összeget — félre tenne, kamatot nem számitva. 2740 évig kellene mindennap egy frankot megtakaritnia, mig egy millióra érne az összeg. Tehát egy milli- oner — különösen ha azt maga szerezte — méltán respectáltathatja magát. Ha valaki Krisztus születésétől kezdve minden első perczben — megszakítás nélkül — egy frankot félre tett volna, úgy hogy ezt utódai és ép igy folytatták: ki nem merne rá fogadni, hogy 1871-ig egy milliardot félre raktak ? Pedig nem igy van ! Azon összeg 1870-ig csak 984 millióra menne, és az első milliard csak 1892-ben telnék ki. Ha bunkópénzben fizetnének a francziák, p. o. 1000 frankosokban: ez esetben is takaros halmocskát emelhetnének belőle a poroszok. így, 100 darab 1000 frankos bankjegy 100.000, a mi egy centimeter ; 10 millió pedig egy meter 33“ magas ; e szerint egy milliard elérne egy tekintélyes magasságot, mely teszen 3300 lábat. Az 5 milliard együtt 16.500 lábat, mely magasabb a Montblancnál. Éhez 12 tuczat torony magasságú létra kellene, hogy Bismarck felmászva rá: a legfelső banknótát, mint trinkgeldet zsebre tegye. De a porosz bi- ; zonyosan jobban szereti az ezüstöt meg aranyat ! mint a papirt. Nézzük ezüstben a súlyát az összegnek. Egy öt frankos súlya =-• 25 gramm. 100 frank = egy pfd. neliez. Az egész összeg pedig —■ 50Ö.000 mázsa. Szállítására egy egészen e czélra rendezett vasúti vonat kell. Egy szekér 100 mázsával terheltetve meg : úgy 500 szekér kell, mely 200 vonatot képez, mindenik vonat állván 25 szekérből. Ha majd Berlinbe megérkezik, természetesen meg számlálják azt. De chez a számoláshoz roppant fürge németek kellenek. Feltéve azt, hogy a megbízott gép szerepét játszó, egy óra alatt számba vesz 20.000 frankot : úgy naponta 8 órán minden megszakítás nélkül dolgozva, nem kevesebb mint 21 év alatt lehetne kész munkájával ; vagy elvégezheti azt 7 beamier, szintén napontai 8 óra munkával 3 év alatt. Aranyban, súlya az 5 milliárdnak = 32.258 mázsa ; ezzel az arany teherrel repülne 13 pályavonat 325 szekérrel. Az egész föld kereksége 5400 mértföld. Ha az 5 milliardot 5 frankosokban egymásután leraknák : úgy ez egy oly pompát ezüzt szalagai képezne melylyel az egész világot kétszer lehetne megköriteni. Igen világosnak látszik, hogy Bismark az ő drákói szellemben diktált békeföltételeivel kettős czélt akart elérni : Először akarta Németországot a háború mindennemű áldozataiért kártalanítva tudni, és ehez még egy jókora mennyiségű kárpótlást bírni : a háború folyama alatt megszűnt kereskedelmi és ipari tevékenységégért ; másodszor akart a teljes kirablás és az absurdum adósság által : a békének biztos kezességet eszközölni. A háború tartott 1870 julius 18-ik ától — 1871 márczius 2-ikáig = 227 napon át. Az 5 mil- liárdból kerekszámben mindennapra esik 22 millió frank és minden órára 917,700 frank. Franczia és Németország lakói száma jelenben körülbelül egyenlő, jelesen 38 millió. Az 5 milli- árdból minden lakóra esik 132 frank. A különbség e két ország lakóit fejenként illető összegnél csak az, hogy az elsőnél a haza minden fiának véres verejtékét kell hullatni még a rá eső illetéket előteremti , még az utósónál tátott szájjal várják az illetéket, mint égből hulló mannát. Hiába ! ilyen jó az a Vilhelmus király — akarám mondani császár: túltesz a népéért Mózes patriárchán ! Erancziaország hadi költségét legkevesebb 5 milliardra számíthatja, s köríilbelöl 7-re is bételik. Már a háború előtt talált lenni 13 milliardja deficitben, már most hozza számitva az első és utóha- diköltségeket biztosan rámegy 23 milliárdra statusadóssága. E szerint 4-szer annyi lesz mint Ausztriának ; és igy az európai nemzetek között fájdalom nemcsak Ausztria, hanem Erancziaország is fülig adós lesz. Hozzá járul még ehez egymás körülmény is. Úgy számítják, hogy az egész világon — legmagasabban számitva 25 milliard van rendes forgalomban. Jóllehet ugyan, hogy Francziaország arany és ezüstéi legjobban szokott ellátva lenni : de ha az 5 milliardot tiszta aranyban és ezüstben fizeti le, akkor nem marad papír pénznél egyebe ; az pedig egy államnak rendesen nem elő — hanem hátramozditója szokott lenni. Látható, hogy a szerencsétlen nemzet kedve- zökörülmények között is tizedeket igényel helyreállásához. Teljes biztonsággal mondhatá el Bismarck haza utazása alkalmával egy frankfurtinak. „Mi egyikünk sem fogunk többet ilyen háborút élni.“ Remélhetőleg az összes emberiség sem! Közgazdászat! rovat. Brassói piacz április 7-en 1871. 64 kupás köböl Búza 6 frt. 70—7 írt. 30 kr. Törökbuza ó 6 frt. uj oláhországi 4 frt. 80 kr. erdélyi 4 frt. 50 kr. Árpa 3 frt. 60—4 frt. Köles 4 frt. 60—5 frt. Zab 2 frt. 80 kr. Lencse 7 frt. Paszuj 4 frt. 80 kr. Egy font Marhahús 20 kr. Disznóhus 24 kr. Báránhus drága de rósz % 50-70 kr. Szalona mázsája 32 frt. Fagyu olvasztott 31 frt. olvasztatlan 22 frt, Turo font 36 kr. A tűzifának német öle 11 frt. Bécsi börze április S-áu. Brassói pénzárak ápr.8-án. Pénznemek. Pénznemek. Arany . . . . Napoleond’or . Ezüst . . Magyar földteherm Erdélyi „ Bánáti „ 5. 89 Arany . ‘ . 5. 90 9. 98 Napoleond’or . , 9. 96 22. 80 Magyar 20 franc . 9. 96 79Í ___ Ez üst huszas . — 42 75. ___ Tallér . ... 2. 50 74. 25 Török lira . . . 11. 36 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Kenyeres Atloll.
