Napi Hírek, 1944. január/1

1944-01-03 [0551]

35, Az Országos Levéltár. 0 KM Vá 3 A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szinyei Morso Jonő kultuszminiszter bojelente-tte^ a képviselőházban, nogy törvényjavaslatot szándékozik benyújtani a levéltári ügy rendezéséről. A bejelentés az ország közvelame* nyét a levéltárak fölé fordította. Időszerű tehát

4 ha megemlcke* • zunk első és nemzetközileg is megbecsült levéltári intézmény linkről, az Országos Levéltárról. A m. kir. Országos Levéltár az or«*' szág történetíró vonatkozó" legfontosabb írásos emlekak őrzohalye, Bécsikanu-téri impozáns neoromán palotájában hatalmas, több mint 30,000 a; 'tor állványt befogadó raktárhelyiségek foglaljak magukban . a hajdani és mai központi h tóságok, a magyar«tortenálerben nevezetes szerepet vitt családok stb, levél tárait* Az Országos Levéltár létrejöttének előzményei o&ssze visszanyúlnak u magyar királyság történetének korai századaiba. A középkori mtgyar állam lóvéit ára a királyi kanóc 11 •Ári ca működéséből létrejött királyi levéltár volt, ezt azon an a mohácsi os-.tévesztés utáni zUr-zavaros időkben, amikor r. török '^Azk Budáir nyomultak előre, szomorú sors érte, elpusztult teljesen. Amikor a mohácsi katasztrófa után • a középkori önálló magyar állam három részre- szakadt, a Habsburgkirályok uralna alá került országrésebon teljesen nogváLtoaofct a közoonti hatalom szervezete. Az uj keretek kőzött nem jöhetett többé létre az elnusztult közónkori királyi levéltárhoz hasonló szervezetű, egffi%es intézmény. A Habsburgokat uraló orsz% köa**; ponti igazgatását 1848-ig s részben 1861 és 1867 között is ket udvari hatóság; a m. kir.. udvari kancellária és kamara s egy országes kormányszék; a török ki verése után 1724-ben felállított m. kir, helytartótanács látta el. Mindhárom saját irattárában őrizte meg a működése során létrejött iratanyagot. Az ország kormányzásnak: súlypontja a Babsburg-iirályok külfölui székhelyére, Bécsbe került J igy a rendek a XVI. század közeoe óta, nemcsak saját jogaikért folytattak küzdelmet a központi hatalommal, hanem ogyban az önállO magyar államiságért is • Bbbon a helyzetben még nagyobb font óságot nyert az alkotmány jogi jelentőségű okmányaik "az ország szabadsa* . gára vonatkozó ldváltsá

l

ri.ovolek" biztonságos aerrőrzésének a kérdése. Az a középkori szokás, hogy-az ország privilégiumait a nöl Tok őrizzék, nem volt törvényben szabályozva) épen ez volt az oka annak, ho^y a nádorok gondjaira bízott iratok'idők folyamán elkallód* tak, esetiét;' családi levéltárukban maradtak. Orszár.vs érdek volt tehát, hogy s kérdés törvényesen rendeződjók. Az 1613.-i törvények mondották ki először, ho^y az ország közjogi fontosságú iratadnak őrzője a mindenkori'nádor s halála útán örokö3'.ii kötelesek az ók- * mányokat az uj nádornak átadni. Xy alakult ki a XvTE. században, az "ország" levéltara, kezdőében meg eléggé kevés iratot magában foglaló, csupán 1606-5-g visszanyúló intézmény . Csak a XVTII* szá* zal közepén nárUI,t jelentősebbon, amikor Batthyány Lajos gród náior ^tezdeménr^a-ásör

6 m^ráttU^áUá:^ iraíot adtak át anAow'ak, az 1723. évi 45, t.c* értőim ében ugyancsak Batthyánv , nádor buzgalmából Pozsonyban 1765-bon létrejött "Archivum Begni"* bon való elhelyezésre • ORSZÁGOS LEVÉLTÁR '/„,-'.'/ . *