Napi Hírek, 1944. január/1

1944-01-03 [0551]

ÍLo/ 35 • folvt. Az Országos le vélt ár */folytatás 0 KM" Vá 3" Jz az "Országos Levél tál" onnssE kapta nevét, hogy lényegében a rendek, tehát a dualisztikus (illámban általuk képviselt ország lav él tára volt; a törvényeket, a grsent Koronára és koronázási jelvényekre,, az ország határaira vonatkozó köziratokat, az országo3 összeírásokat, az országgyűlések: iratait s a nádorok és országbírák levéltárait foglalta magában, 1 törökkori három részre szakadt országnak török'uralom alá nem korült másik részében, az ' erdélyi fejedelemségben fejedelmi levéltárak Jöttek létre a XVT«*» XVH. században, lényegében ugyanolyan módon, ahogvan a középkori királyi le vél tárak'c De mert a fejedelmi trónon gyakran más-más; osalfiok tagjai váltották fel egymást, az erdélyi fejedelmek levéltárai sok viszontagságon mentek U, szétszóródtak s részben •ftegsemmisültek. A tuljes széteséstől csak két fejedelmi osalád levéltára menekült meg: a Hákócziaké, amely az Aspremont- és Erdődy* rokonság révén végül a Magyar ríemzeti Múzeum levéltári gyűjtenienyébe került s az Apafyeke, amelynek egy része Bécsben, más része az Erdélynek Habsburgé ezre Jutása után szervezett főnatóságok levéltáraiban kapott elhelyezett, Ezek a X£EI§ század végen alakult köZDonti kormányszervek: az ervüJ.yi udvari kancellária és gubernium ugyanis a Bagvarorssagiakhoz hasonlóan saját irattárukban őrizték meg a nükoaésük során keletkezett iratanyagot. E fejedelmi hatóságokkal szemben az erdélyi rendek nem tudták kivívni a jogaikat biztosi tó közokiratok intézményes megőrzését' ez csak a Haosburgokat megelőző korszakban, a XVI,«XV*II. századi nemzeti fejedéi* mek idején sikerült nekik, amikor az ország iratait az Erdély te» rltlotén működött hiteles helyek: a gyulafehérvári 'káptalan és a kolozsnon^ stori konvent kualavél tárai őrizték r:eg, Amidőn azután 1848-ban lezárult a rendi Magyarország kora, maja 186?-ben újra alkotmányos minisztériumok vették át a kormányzás és köziga zr a tál vezetését, a rendi korszak főhatóságának iratt,rai elvesztet iá*

1

: az élettől való korábbi krposolatuka.t, a folyó Ügyvitel számára többé* kevóobbc* nélkülözne tőkké" váltak s gyakorlati jelentőségük helyett történet forrás jelentősegük kezdett kidomborodni. A Magyar Tudományos Akadémia már 1848-oan. majd 1367-ben újra sürgette ezoknok a történetkutatás számára akkor még jobbára hozzáférhetetlen irattáraknak egy "áll ad almi-közlevéltárban" való elhelyezését. így jött létra 1867-bey. a M, kir* Országos Levéltár a régi rt

Arohivum"3s

f

;;ni" és az 1857-ben aogszünt aapyarőr szági és erdélyi központi kormány* szervek és egyéb főhatóságok irattáraínak egyesit esettől. Működését 1875-ben mint a n, kir. bölUgyninisztóriiaa alá rendelt intézném

1 . ícezdte mag, majd 1922-ben a n\ kir, kultuszminisztérium hatáskörébe kerülvén a nemzeti nagy közgyűjteményekről szóló 1922:m. t.o

f értelmében az Országos Magyar Gyüj tecénySgyeten, maid pedig_1934-.be

n a Maryar Nemzeti Euzeun szerveLotébo illeszkedett bele .ugyanok* kor beolvadtak az Országos Levéltárba a Magyar Nemzeti Múzeum addigkülönálló levéltári gyitftőaényei, Ezeket az a lelkes érdeklődés teremtette meg, anoly a X£I« század elején fordult a nult felé s erős lendületet adott a ffá&yár történelem enlékei felkutatásának, /Folyt. totoJtft'l