Napi Hírek, 1943. augusztus/1

1943-08-01 [0541]

Kir. Bi/to7 /A debreceni nyári egyetem megnyitása, I.folytat ás. Ezután dr. Antal istvan nemzetvédelmi propagandamimszter a kormány nejben megnyitotta a tizenhetedik nyári egyetemet. /A miniszter beszédét vasárnapi, 3-6 szému kiadásainkban bocsátéttuk a t. Szerkesztőségek rendelkezésére-/ A nagy tetszéssel és tapssal fogadott b6széd után dr. Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár sz<lt>lt fel. Köszönetet mondott a nyári egyetem vezetőségének, hogy ez idén is beiktatta programmjába a nemzetiségi kérdést s az idei tanfolyamon a mult szazad nagy magyar államférfiainak nemzetiségi politikáját ismerteti Széchejjiföl Tisza Istvánig és főleg napjainkig. E két államférfi példája is mutatja - folytatta Pataky Tibor ál amtLtkár - hogy saját fajtánk izzó szeretetét össze lehet egyeztetni, söt össze kell egyeztetni az itt élő nemzetiségek iránti medrtéssel. A magunk fajtájához való törhetetlen hűség, a kemény, gerinces magyarság akadálya megártó nemzetiségi politikánknak. Énnek elengedhetetlen feltétele, hogy a magyar haza másaílcu fiai megértsék és kövessék a magyar hazához való hűség, a magyar allameszméhéz való ragaszkodás jogi és erkölcsi parancsát. A mi különleges viszonyaink közepette nemzetiségi politikánk alapja; erős magyarság, erős független magvar állam. E cé| munkálás^bél ki kell venniök a maguk részét naaamagyarájku hon itársainknak is, mert erős független magyar állam az 5 boldogulásuknak éppen ugy feltétele, mint a miénknek. Ezen az uton haladva gönnsen kiküszöbölhető minden súrlódás, mert ez az ut a suum cuique ut ja, 8 kölcsenös megbecsülésé, tiszteleté és szereteté, A miniszterelnök ungvári bt szedőben azt mondotta, hogy a ma*? yar fajtának sok hibája köpött van egy nagy gyöngesége, amely azonban legszebb tuleidonsága isj szereti embertársát ea ugyanakkor kiemelte, fiogy mi mindig szerettük azokat a népeket, amelyeket itt találtunk, ide behoztak, ide beengedtünk. hZ a gyöngén* a mi erőnk, mert igazán szeretni csak az erős tud. Az erő önbizalmat ad, biztonságot a vezetésre, az egyéni életben éppen ugy, mint a népek életében, Ha "mi elnyomtuk vélne ezer éven át az itt élo és ide beköltöző nem-magyar honfitársainkat, amint azt rólunk ellenfeleink hirdetik,hirmondoja sem lenne nemzetiségeinknek, Brős ma-yar 'Ham, amelyben a magyarság a nemzetiségekkel, azok jogos igényeit teljesen kielégitve békés Harmóniában együttél, iurópa e részéoai a b$>e legbiztosabb őre, A magyarság lelkében ma is él a megértő készség a nemzetiségi jogok elismerésire és gyakorlati biztosítására, Viszont nemzetiségeinkben is élő valóság volt és az ma is a magyar állameszme. Ha e részben a történelem folyamán voltak zavaró momentumok és ilyenekről itt-ott talán ma is szó eshetik, azok csak e?yes nemzetiségi személyekben, a nemzetiségi tömegek vékony rétegében jelentkeztek, de nem tudtak áthatni jelentékenyebb tömeget. A zavaró momentumokat sohasem a magyar állam..v§*y a magyarság magatartása ternelte ki. Azokat mindig kitfUröl békezavaro szándékból „esterségesen szitottájj vak gyűlölettől fűtve 4s elveszitve a Józan politikai látást ennak fel nem ismerésében, hogy a Buna völgyiben központi elhelyezkedési magyarság és a vele egyTttél". nemzetiségek sorsszerűén természeti és gazdasági adottságok miatt egymásre,egy állam keretébe vanask utalva,, /Folyt,köv,/ kt\%* J