Napi Hírek, 1942. március/1

1942-03-02 [0509]

Ezután dr. Varga Jőzsef iparügyi miniszter . tartott előadást "iöz ipar a honvédelem szolgálatában"" címmel, ^rámutatott u -A miniszter előadása eleién utalt a háború és a gazdasági élet kapcsolataira, majd/' ** * • arra. hogy már az alső világháború is rengeteg tanulsággal szolgált abban a tekintetben, milyen gazdasági prob­lémákra kell minden nemzetr.ek feleletet találnia, ha elejét akaria venni háborús meglepetéseknek va$r helyt akar állni egy rákényszeritett h&boru­aav Az első kordás: Mit kell tenni már béke idején, hogy a gazdaságot előkészítsük a háborúban reá váró feladatokra. Ennek kapósán meg kell vizsgálni, hogy az ország gazdasági szerkezetének milyen adott­ságai kedveződ a honvédelemre és miivon módon küszöbölhetők'ki a ked­vezőtlen szerkezeti feltételek. Meg kell állapítani továbbá ? hogy mi a heljs zet a háború gazdasági táplálása és az ország erőforrásai terén. Gondoskodni kell arról is, hogy amikor a hábo?.u kitört, az átmenet a béke., gazdálkodásról a háborús gazdálkodásra a lehető leggyorsabban és zökkknő nélkül következzék be. Ka már benn,:, vagyunk a háborúban, a nemzet egész gazdasagát alá'keíl rendelnünk a háborús óéinak, végül na a bábon befeje­ződött, meg kell teremtenünk a. visszatérést a háborús gazdaságról a béke­gazdaságra* Mi rd ezeknél a teendőknél kimagasló szerepe van az ipar­nak. A modern állam honvédé.Imi erejét nemcsak reguláris hadseregének, t tartalékainak és felhalmozott fegyverkészleteinek nagysága, hanem # ipará­nak fejlettsege, szerkezeti szilárdsága és fejlődési képessege szabja meg. A mai nl&oru hadseregét méltán hasonlította valaki "vándorló gyár"-hoz, amely a legújabb tecSnifcai vívmány okkal, a legbonyolultabb aópekkel igyek­szik elérni "maximális produktivitását" - a rombolást és megsemrn sittest. Az 1914/18. évi világháborúig a hadsereg szükségleteit specializált fegyverkezési ipar látta el, de már ennek a háborúnak folyamán kitűnt, hogy ez az alap túlságosan kicsiny. Az arzenálokon és a fegyver­ára kon kívül hovatovább az ország egész iparát hasznosítani kellett, ekötve az ország teljes gazdasági erejét és minden rendelkezésre álló se­gélyforrást. Minthogy a háborús technika azóta csak tökéletesedett, ma még nagyobb mennyiségű hadieszköz gyártására van szükség, tehát még tel­jesebben kell beépíteni a haditermelésbe azokat az üzemeket, amelyek a békeidején nem hadieszközöket gyártanak. Ügy is jellemezhetném a válto­zást, hogy az eredeti hadiüzemek az ipar többi üzemeinek irányában ma már a tanításnak és a vezetésnek ugyanazt a feladatát látják el., mint a béke­hadsereg a nálánál sokkal nagyobb mozgósította hadsereg irányában. Ebből a felismerésből születtek meg a harmincas évek elején az ipari mozgósításnak azok a tervei, amilyeneket az első világ­háború tanulságai nyomán jóformán minden állam kiadgozott. Az ipari mozgósításnak ezt az előkészítését azért sem mellőzhették az államok, mert az elkövetkező háborúnak a békegazdálkodásra való kisugárzása már hosszú évekkel ezelőtt is sokkal erősebb volt, mint általában gondolták. A német gazdaságkutató intézet ,1 számitásaiban például £4-31 milliárd márkáira becsülik azt .az összeget, amelyet a világ 1935-ben k&ltött fegyverke­zésre és a fegyverkezesi ipar fejlesztésere. Olyan hatalmas összeg; ez, amelyből a világ egész ipargazdaságának minden javítását és felújítását abban az évben ki lehetett volna fizetni. , . t/ , A . V _ /Folyt.köv./ ORSZÁGOSLFAJCTÁR T Ujabb Kszekció

Next

/
Thumbnails
Contents