Napi Hírek, 1942. március/1

1942-03-02 [0509]

Gu/Vv /Közigazgatási továbbképző tanfolyam megnyitása, 5»f oly tatás./ Az ipari mozgésitás előkészítése és a tervek kidolgozása súlyos feladatot ré mndcnütt az iparpolitika irányit óira. A mutatkozó hiányokat könnyebb megállapítani, mint segíteni raituk.Az egyes országnk földrajz fekvése, gazdasági jeilege. politikai nelyzete, pénzügyi képessege s nem utolsó sorban azok a szövetségi kellékek, amelyekkel számolniuk kellett, és lehetett, sokszor nem is tették lehetségesség fa minden megállapított fogyatékosság orvoslását,lehetséges volt azonban - s erre büszke megelégedéssel utaloK nálunk. Magyarországon is elérni a felkészülésnek azt a fokát, amelynek birtokában hozzáfoghattunk ősi területeink visszaszerzéséhez és magabizóan nézhettünk szembe a háborús eshetőségekkel is. Minálunk is megkezdődött már a harmincas években az ipari mozgósítás feltételeinek megteremtése többféle vonatkozásban. Az ipari mozgósítás csak akkor járhat a várt eredményességgel, ha az ipari közigazgatás állandóan számaaveszi egyfelől minden hadiüzem technikai teljesítőképességét, termelési eljárásainak fejlettségét, másfelől minden egyéb üzem alkalmasságát készáruk, félgyártmányok és nyersanyagok szállítására, illetve kimunkálására, A légierők jelentőségének f-oííozód-ása uj iréyxyt jelöl az iparpolitikának is; nem elegendő a natárvidé kékről'elt^áfrolitani' a hadifontossaru üzemeket, de célszerű a nagy ipari központok feloldása, az ipari termelés decentralizálása is. Már az ipari mozgésitás terveinek előkészítésénél meg kell • állapítani a háborús ország nyersanyagellátását. .Minden országban vannak úgynevezett "stratégiai nyersanyagok", amelyeknek az országban található mennyisége nem elegendő, azután úgynevezett "kritikus nyersanyagok" amelyekből a készlet még körülbelül megfelel a háborús szükségletnek s végül ""fölös nyersanyagok", amelyekkel másokat is ki lehet segíteni. A stratégiai nyersanyagokai a gazdaságpolitikai tudomány két alcsoportra osztja. Az egyikbe tartoznak azok. amelyek a hadvicelés szempontjából közvetlenül fontosak, mint például a gummi, az olaj, ón, cink va|y eg;yéb fémek, a másik alcsoportot azok az anyagok^ alkot ják, amelyek kevesbbe fontosak, mint például á cukor vagy a kávé. Előre meg kell tehát állapítani, hogy háború esetén melyek a teljességgel nélkülözhetetlen nyersanyagok, s ha ezekből Imány mutatkozik, mennyire fokozhatjuk belőlük a termelést, illetve milyen mádon vagy milyen más anyagokkal pótolhatjuk azokat. Emellett az előrelátó ipari szervezés a pénzügyi lehetőségek arányában'természetesen olyam készletek vásárlásáról és tárolásáról is gondolcodik, amelyek háborús konfliktus esetén nagyon nehezen,vagy egyáltalán nem szerezhetők be. Ilyen készletek összegyűjtésdről is megtörtentek az intézkedések az előző időkben pónzügyr'lehetoségeink arányában. A szorosabban vett haditermelés mennyiségi .r^^e.V megnövelésének előkészítés e szintén az ipari mozgósítás feladata. A békeidők ipari szociálpolitikája, amikor a termelést közvetlenül drágítja, közvetett hatásában a nemzet boldogulásának előbbrevitelén kivül a nonvedeimet is szolgálja, Habomban tűnik ki leginkább, hogy ugyanazon nyersanyagmennyiség es azonos gyártási lehetőségek mellett mennyivel előnyösebb annak az országnak a helyzete, amely az egészséges szervezett ás lelkületű munkásoknak nagyobb tömegével dicsekedhetik. A munkaerőben gazdag ország ma sokkal erősebb, mint amelyik hiányt szenved képezett munkásokban. /Folyt.tov./ OKSZAGOSKW^B