Napi Hírek, 1942. február/1
1942-02-12 [0507]
Mindenekelőtt meg kell állapitanom azt^-amiről vitéz Imrédy ..Béla kéjjŰafiW^f^-^^ - nem tudott, de amiről vité,z Jaross Andor képviselő urnák valóban tudnia kellett, hogy a párt közi értekezleten résztvett partok kénviselőinek az volt a kifejezett óhajtása, hogy ha csak két deklaratív jellegű, felszólalás hangzik el.../zaj és ellenmondások a szélső baloldalon/ Akkor nemcsak felszólalást mondottam, hanem deklaratív jellegű felszólalást és ugyanez a kifejezés szerepel a közjogi bizottságban tartott beszédemben. Ott azt a kifejezést használtam, hegy a szónokok deklaratív jellegű megállapításokra fognak szorítkozni. Ismétlem tehát, lehetetlen volt azt képzelni, hogy a deklaratív jellegű felszólalásokon kívül polemikus érvelésre csak ennek a két párt na kTeeven joga, az összes többi ;•«>*. pártoknak pedig nem .A párt közi értekezlet : . megállapodása azt is magábanfoglalta és az ellenzéki nártok magatartásának ez volt egyik lényeges feltétele, hogy a miniszterelnök se^ szóljon hozzá a javaslathoz. Ezt az ellenzéki pártok, a többi ellenzéki párt, közöttü"^ Keresztény Gazdasági Párt egyenes feltételként kötöttqCamire én aztx válaszoltam, igen, erre hajlandó vagyok, mint ahogyan önként, a nagam részéről tett önkorlátozás- . képen nem engedtem publikálni azt a közel háromnegyedórás beszédemet, amelybe* az ellenzék ismert aggályaira válaezolva iparkodnám ezeket az aggályokat negerőtleniteni és eloszlatni ./Ugy van! Ugy van! a jobboldalán es a középen./ Megállapodásunknak lényeges alkotóeleme volt az, hogy egyetlen párt és a kormány képviselője sem fog a javaslathoz hozzászólni, r^ki Meglepetéssel hallom azt, hogy vitéz Jaross Andor képviselő ur hozzájárulását a pártközi megállapodáshoz vitéz Imrédy Béla'beszéde szövegének ismereteben adta meg. Mert uiból emlékeztetnem kell arra, hogy a beszéd szövegében igenis utalások történtek későbbi felszólalásokra, arra a magatartásra, amelyet a felszólalt képviselő ur későbbi felszólalásokkal szemben az országgyűlésnek ajánlott. A beszéd szövege tehát abbban a'hitben, abban a meggyőződésben készült... /ellenmondások a szélső baloldalon./ Ha ezt méltóztatik"kétségbevonni, méltóztassék megengedni, hogy^ezt a passzust felolvassam, ar.ely igy szól: "Igyekezni fogok ezéri a mérséklet szellemében minden szempont,' lenét őség figyelembevételével eljárni, de ugyanakkor kérnon kell azt is, hogy a parlament minden oldalán, a mi oldalunkon is a felszólalásokat nyugodt neltósággal hallgassuk végig. M /Vitéz Imrédy Béla: Két felszólalás volt./ Sem gondoltam, áogy kizárólag erről a kettőről méltóztatik szólni. A beszéd további részében a kialakuló vitára is^célzás történt. Pedig a pártközi értekezleten létesített megállapodás célja, intenciója éppen az volt, hogy itt vita ne fejlődjék ki. hogy he folytassunk vitát egymással a Ház plenumában, hanem a part közi érfokezlet en^tisztázzuk és egyenlítsük ki - ha lehet - az ellentétes vélemény eket. Ismétlem, én erre a íeglojálisabban hajlandó voltam, hajlandó lettem volna k pártközi értekezlet folytatására is, hiszen a február 10.-i ülés megkezdését el lehetett volna halasztani. Ezért nem értem vitéz Imrédy Béla képviselő uratjj miért feszélyezte az a körülmény, hogy az első értekezletei a képviselőház elnöke azt a kérést intézte hozzá, hogy az ott jelenlevő többi képviselőnek is adjon időt a felszólalásra, miért tulajdonított ennek a kérésnek olyan értelmet, hogy a pártközi értekezlet folytatásán el fogják tiltani attól e jogtól, hogy kiiogáéait és aggályait megvitassuk. Hiszen célunk éppen ezeknek az aggály okria k a belső megvitatása volt.A mi elgondolásunk az volt, hogj vitéz Imrédy Béla képviselő úr beszédének első és polemikus részét az .értekezleten megfogjuk vitatni és igy a ?lenum számara nem marad nás } mint olyan . ' . . ?/ny ilatkozat, rnimt amilyet a nyilaskeresztes párt T fliS tett. deklarativT (ram^*W<««»
