Napi Hírek, 1941. szeptember/2

1941-09-28 [0498]

fra/ffn /Dr; Varga József miniszter soproni beszédének 1. folytatása./ Nem szaporodhatott, sőt pusztulnia kellett a magyar népnek és-ettől félt"legjobban Széchenyi - vele együtt az egész nemzetnek. "Bizony a dunántúli ós egyéb'magyarság is nemzetiség dolgában osak hervadozni és kora halálra fng jutni, ha pusztulásnak indul a Tisza völgy"- irja 1846-ban megjelentetett egyik Írásában. A nyilatkozat • aláirói tehát faj- és nemzetmentésre vállalkoztak ösztönzésére, nem Üzleti nyereségre. Meg is"lett ennek a honjnentő vállalkozásnak az eredménye. A szabályozás olyan ármentesitést tett lehetővé, amely két és fél millió hektárral növelte hazánk termőterületét. Ez az eredmény akkoriban páratlan volt Európában. S mindez a valóban honfoglalásszerü munka osak egy részét tet-te annak a tervnek, amelyet Széchenyi megváló sitandónak tartott a vizépités terén. Figyelme, rendezési akarata, a többi folyó szabályozására is kiterjedt. Biztosítani kivánta a Iiuna állandó kotrását, szorgalmazta a Sió-osatorna szállításra alkalmassá tételét, hogy a Duna-rvidék néóe szintén megkapja jobblétének biztositékeit. Átvágásokkal rövidíteni javasolta a Tisza folyását, rámutatott a Bodrog.A Körös, Maros, Vág, Garam, Rába, Rábca, Répoe folyók rendezésének szükségességére

e Szélesitendőnek és a magántulajdonból megváltandónak tervezte a Ferenc- és Béea-csatornát, felhatalmazást adott egy részvénytársaságnak a Duna-Tisza-csatorna •'megépítésére. Nemcsak saját munkatársainak nyújtott tehát programmot, hanem még a mi nemzedékünk száV' mára is maradi sok megoldandó feladat gigászi munkatervéből./ a Szamos, Alkotásainak tömkelegéből szeretném kiemelni a pesti Hengermalom létesítését. Ennen köszönhető, hopy a magyar liszt; világhírűvé lett. hogy a külföld is idejárt az őrlés helyes munkamódszereit elsajátítani ós hogy a magyar molnárt tekintették"messze földön a legjobb szakembernek* Éhben a malomban készült a .gabonaminőségmérleg, a buza hektoliter-sulymérő, amely készülékeket a malomipar .i m

ás világrészeken is alkalmazza. Malomiparunkat ós vele kapcsolatosan lisztkereskedelmünket tehát Széchenyi alapította meg. Ez a malomipar jótékonyan hatott egész gyáriparunk további fejlődésére. Az álattenyésztés előmozdítása és'ennek érdekében az IfiGE alapítása, a selyemnernyótenyésztés felkarolása, a főváros határainak felmérése és város szabályozási terv '. készíttetése, az óbudai ha ióépit/nUhely alapítása, a dunai rakodópartok rendezése, az óbudai, 8

enti"és fiumei kikötőu, a budai alagút és pesti műegyetem terve, alatonfüred fejlesztése és a balatoni hajózás megindítása - mind megannyi láncszeme annak a hatalmas alkotó és tervező tevékenységnek, amelynek ütemében újjáalakult az ország. " Noha ellenfelei sokan valtak, csodálói még töboen. mert eredményes Sakféle munkája a kívülállók nagy tömegében azt a hitet • keltette, hogy Széohényi tevékenységét különleges szerencse vezérli. Deák Ferenc mondotta róla, amikor merésznek tetsző elgondolásai miatt támadták ellenfelei: "Hagyjátok, hiszen'oly szerencsés keze van"! S valóban bámulatos is az összefüggések sorozata egy-egy alkotása és a-fejlemények között. A Lánchíd például eredetileg azért készült, hogy az ifjú Pest egybefonódjék az agg Budával és ezáltal llhetővé váljék az ország nagy fővárosának, Budapestnek - ez az elnevezés maga is "Széchenyitől származik - megépítése. A Lándhid- társas ág szabályzata azonban csakhamar "iránya dó lett a vasutak engedélyezési feltételeire ás vált ilyen módon közieke lésünk kialakulásának forrásává. /Folytatása következik/