Napi Hírek, 1941. június/2

1941-06-22 [0492]

W Kő/B / Német jegyzék V. folytatása/ A jegyzék negyedik szakasza a Szovjet Oroszország balkánt előretörése következtében ezen a területen felvetett területi kérdésekkel foglalkozik. Németország, amelyet Magyarország és Románia ismételten közvetitésre kért fel az e két ország között fennálló ismeretes területi viszályban, 1940 augusztus 30.-an Olaszországgal együttesen meghozta a bécsi döntést. Hogy a román kormánynak lehetővé tegyék, hogy a nemzettel szemben vállalja a felelősséget az általa hozott területi áldozatokért és hogy ezen a területen a jövőben minden vitát kizárjanak, Németország és Olaszország garanciát vállalt a megmaradt román államért. Miután az orosz igények?* ezen a területen kielégítést nyertek, ez a kezesség semmikén sem irányulhatott Oroszország ellen.A Szovjetunió mégis panaszt emelt és korábbi nyilatkozataivá-, szemben,! . : amelyek szerint Besszarábia és ^szak-Bukovina elnyelésével balkáni igényei kielégülést nyertek, most kijelentette, hogy e Balkán kérdéseiben további érdekei vannak, amelyeket azonban egyelőre nem jelölt mec kö-" zelebbről.Ettől az időtől kezdve mindjobban megnyilvánul Saovjetoreszország Németország elleni politikája. A birodalmi kormány immár mind részletesebb hireket kap arról, hogy Crms angol nagykövet, már rJgóta. folyó tárgyalábai Moszkvában kedvezően alakulnak. Ugyanakkor a birodalmi kormány bizonyitékoká; kap a Szovjetunió minden területén folyó élénk katonai előkészületekről. Ezeket az adatokat többek kozött megerősi ti a moszkvai jugoszláv katonai attasédnak legutóbb Belgrádban megtalált 1940 december 17.-éa kelt jelentése, amely többek között szószerint igy hangzik:"Szovjet korokból származó adatok szerint a légi haderő, a pán-" célos fegyvernem és a tüzérség felszerelése a jelenlegi háború tapasztalatai alapján teljes erővel folyik és lényegi" igében 1941 augusztusáig befejezést nyer. Ez az időpont nyilván a legvégső határidő és addig a szoviet külpolitikában nem kell érezh-tő változást -'rni". Mindamellett, hogy a Szovjetunió barátságtalan magatartást tanusit a Balkán-kérdésben, Németország most ujabb erőfeszítést tesz a Szovjetunióval való megegyezés érdekeben és a birodalmi .külügyminiszter Sztálinhoz intézett levelében összefoglaló képet nyújt a birodalmi kormánynak a moszkvai tárgyalások óta követet, politikájáról. Ebben a levélben kifejezésre jut az a kívánság és az a remény, bár sikerülne a háromhatalmi szerződés államaitól óhajtott barátságos viszonyt a Szovjetunióval közösen tovább rendezni és konkrét alakba önteni. E kérdések további megtárgyalása végett a birodalmi külügyminiszter riolotov urat Berlinbe hivja. m • iiolotov berlini látogatása alatt a biroaalmi kormány kénytelen megállapítani, ho^y Oroszország csak akkor hajlandó igazig baráti egvüttmüködésre a háromhatalmi szerződés államaival, főleg jaedig ~ Német-:-r»zággal, ha az hajlandó a Szovjetoroszországtól ennek fejeben követelt ár megfizetésére. Ez az ár pedig a Szovjetunió további előretörése üJszak- és Délkelet-Euröpában. Azok a követelése.':, amelyeket fíolotöv Berlinben, majd a berlini látogatás után a moszkvai rémet nagykövettel folytatott diplomáciai megbeszélések során támasztott, már ismeretesek a Föhrernek ma a német népnez intézett kiáltványából. Németország - hangsúlyozza a jegyzék - ezeket az orosz követeléseket, amelyeket a ' szovjet kormány a háromhatalmi egyezmény államaival való összefogás előfeltételeinek, jelölt meg. természetesen nem fogadhatta el. Ezzel a háromhatalmi e^/ezmeny álloméinak a Szovjetunióval való megegyezés érdekében & ejtett -fá^o^sal^eg hiúsultak. °^™l«K