Napi Hírek, 1941. június/2
1941-06-22 [0492]
W Kő/B /Német jegyzék VI. folytatása/ E német magatartásnak az volt a következménye, hogy Oroszország még élénkebben folytatta mind nyilvánvalóbban Németország ellen irányuló politikáját és hogy világosan kit Unt szoros együttműködése Angliával. Ez az elutasító orosz magatartás 1941 januárjában ezúttal elsőizben diplomáciai téren is érvényet>v.lt. Amikor ugyanis Németország ebben a hónapban Bulgáriában bizonyos biztonsági intézkedéseket tett angol csapatok " görögországi partraszállása ellen, a berlini orosz nagykövet hivatalos jegyzékben utalt- arra, hogy a Szovjetunió Bulgária és a két tengerszoros területét Szov^etoroszország biztonsági övezeté- • nek tekinti es hogy a Szovjetunió nem nézheti közonbösen az ezen a területen lejátszódó eseményeket, amelyek e biztonságot veszélyeztethetnék." Szert a ozovjetunió óvást emel német csapatoknak Bulgária és a két tengerszoros területén való megjelenése ellen. A birodalmi kormány a maga részéről a szovjet kormány érveivel szemben rámutatott arra, hogy Németország " minden eszközzel megakadályozza Anglia minden kisérletet, hogy Görögországban megvesse a lábát ? de nincs szándékában Németországnak a tengerszorosok megszállása éá tiszteletben fogja tartani a török felségterületet. A német csapatok átvonulását Bulgárián nem lehet a Szovjetunió biztonsági érdekei megsértésének tekinteni, ellenkezőleg, a birodalmi kormány nézete az. hogy ezekkel a hadmüve letekkel a Szovjetunió érdekeit is szolgálja. A balkáni hadmüveletek végrehajtása után Németország ismét visszavonja onnan csapatait. A szovjet kormány a német kormány nyilatkozata ellenére közvetlenül a német csapatok bevonulása után nyilatkozatot tett közzé Bulgária elmére és e nyilatkozatnak egyenesen németellenes éle volt, amennyiben lényegében azt tartalmazta, hogy a német csapatok jelenléte " Bulgáriában nem a balkáni békél hanem a háborút szolgálja. Ugyanide tartozik a szovíet kormánynak 1941 márciusában Törökországnak nyújtott viszontbiztosítása arra az esetre, ha Törökország belép a balkáni háborúba* Ez, a német birodalmi kormány értesülése szerint, azoknak az angol-orosz megbeszéléseknek az eredménye volt. amelyeket a brit külücryminiszter ankarai látogatása során folytattak. A brit külügyminiszter törekvései arra irányultak, hogy ilyenmódon mindjobban belevonják Oroszországot az angol tervezgetés ékbe,, A jegyzék ötödik szakasza a többi között Így hangzik! A Szovjetuniónak ettől az időtől fogva mindjobban erősödő birodalomellenes támadó politikája és az eddig még né^'.leg homályos po-" litikai együttműködés Szovjetoroszország és nnglia között a baL.ani válság kitörésekor ez év április elején az egész voüág előtt nyilvánvalóvá vált. ua már kétségtelen tény, hogy a Jugoszláviának a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása után Belgrádtan kitört puccsot Anglia rendezte Szovjetorosz országgal egyetértésben. Líár régóta, nevezetesen 1940 november 14.-e óta Szovjétoroszország titokban folytatta Jugoszlávia felfegyverzését a tengelyhatalmak ellen. Amikor aztán a belgrádi puccs sikerült^ Oroszország április 5.-én a törvénv + elen szerb kormánnyal ¿3 Simovicosal baráti szerződést köt, amelynek az lett volna a célja, hogy megerősítse a puccsistákat Is a közös angol-jugoszláv-görög arcvonal megerősödését szolgálja, Sumner felles ezzel uapcsoíatban/latható megelégedéssel megállapítja - miután előzőleg több ^egbeaz^llos , "olytatott a " washingfoni szovjet nagykövettel -, hogy az orosz-jugoszláv szerződés bizonyos körülmények között igen nagy jelentőségű lehet, a szerződés nagy érdeklődést kelt és jogosultnak latszik az a nézet, hogy a szerződés több mint pusztán baráti és mernem támadási egyezmény. 1941 április 6.-án / Folytatása következik/ ORSZÁGOS lEVÉLTÁH kszekció
