Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-06 [0487]

•r Tó/Vá /Jugoszláviai német jegyzék emlékirata. I. folytatás,/ Már a kisebbségvédelmi szerződésre valé puszta hivatkozást is ''kihívásnak" tekintették* Hogy megakadályozzák a népcsoportokat szerződésileg biztositott genfi kérvényezési jogukban, azért három évig terjedu börtönnel fenyegették mindazt, aki külföldön védelmet v^gy segítséget keres. Németország nemzeti szocialista felemelkedése után a népcsoportra gyakorolt nyomás, ha lehetséges, még erősödött. 1923 novembere végén a zágrábi német konzulátusnak Jelentést kellett tennie a dél-stájerországi németság ellen irányuld ujabb Üldözési hullámról. Bár a szerb bel- ós külpolitika helyzete robpant kedvezőtlen volt, a Führer a hatalom átvétele utan nemsokára mógis Kísérletet tett arra, nogy uj alapra helyezze Németországnak ehhez az

>

államhoz fűződő kapcsolatait* Ehhez a törekvéshez, ugy látszott, gazdasági téren lehet megtalálni a legcélszerűbb kiindulási pontot. Ezen a téren olyan fejlődés indult meg, amelyahhoz vezetett, hogy Németország mint a jugoszláv termékek több mint felének az átvevője, Jugoszlávia legfontosabb felvevőterülete lett. Jugoszlávia Németországban mezőgazdasági termékeit jó áron eladva, hatalmas szilárd piacot talált. Németország ezenkivül arra is hajlandó volt, hogy r5szt vesz Jugoszlávia talajkincseinek feltárásában . Ez a részvétel ellentétben állt a külföldi tőke beruházásainak eddigi gyakorlatával, mert teljes mértékben szem előtt tartotta a jugoszláv állam Togos érdekeit* Németország lankadatlanul azon fáradozott, hogy.a gazdasági keraésekben eként megindult együttműködés kulturálisan is kifejlessze a két nép tisztán emberi kapcsolatainak az elmélyítésével. Iey akart hidat verni a régi ellenségeskedések és ellentétek fölött, hogy alapot teremtsen a valódi és tartós barátságra. Művészeti , tudományos, sajtóes sporttéren a két ország között élénk csereérintkezés jött létre. E fáradozásoknak az a szilárd akarat volt a hajtóereje, hogy jobb jövőt lehessen felépíteni. A két népet elválasztó kérdéseket háttérbe szorították és a német tűzharcosok egykori ellenfeleiknek kezet nyújtottak a világháborúban elesettek sirjai fölött* így teremtődött meg az az alap, amelyre a politikai kapcsolatok kiépítésénél szükség volt. A céltudatos, megértő Í

oljtika kiindulási pontja Göring birodalmi tábornagynak 1934-ben es 93ö-ben tett ismételt látogatása volt* A Führer 1937 júniusában Neurath bárót Belgrádba küldte. Az a táviratváltás, amely nérset külügyminiszternek a jugoszláv fővárosban tett első látogatása után a Führer és Sztojadinovics miniszterelnök között történt, azt mutatta, hogy Jugoszlávia egyes köreiben megértést tanúsítanak a német államfőnek "Európa békéjét szolgáló tervei iránt. Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszter 193Ö januáriában a Führer meghívására Berlinbe érkezett o A Führer ez alkalommal beható tárgyalásokban lefektette gondolatait a Balkán megszilárdításéról és megbékélésérőle E tervekben a Führer abból az előfeltételből indult ki, hogj ebben a kérdésben együttműködik egy baráti és politikailag erős jugoszláv államo Sztojadinovics a maga részéről helyesléssel és aegelégedésiel fogadta ezeket a kijelentéseket. Jugoszlávia - mondotta Sztojadinovics - soha és semilyen körülmények között sem csatlakozik németellenes szerződéshez vagy bármilyen németellenes kombinációhoz. így sikerült olyan légkört teremteni, amely remélt adott arra, hogy az európai béke érdekében a két ország ezenxul együttmükcdiko Ezek a baráti kapcsolatok akkor sem.változta meg, amidőn két hónappal későtt Ausztria és a Birodalom egyesülése következteben Németország és Jugoszlávia közvetlen szomszéd lett. , /Folyt 0 köv./