Napi Hírek, 1941. április/1

1941-04-06 [0487]

| Lá/P Berlin április 6, /Német Távirati'Iroda/ N A német birodalmi kormány Jugoszláviára vonatiszé hivatalos nyilatkozata a következőképpen hamgzik: Angliát hely-zetének súlyossága és a Szigetörsz ág;

_ Gsszeomlasának mind nyilvánvalóbb Jelei arra késztetij^"hö"gy mind kétségbeeseitebb kísérleteket tegyen Németország elleni!\ ' - eurépai arcvonal ... ' létesítésére. Az utolső angol kísérletek ^lia a balkán, ^ol Görögország már áldozatául esett a háboru-kiterjesztés bunős brit politiiájának, és ahol Anglia most Jugoszláviában engedelmes eszközt lát"célja mogvaíósit '.sríra, vagyis arra, hogy lehetőleg az egész Balkánt lángba boritsa.TNémet- ' ország törekvése kezdettől fogvafgsze

l az ango

l politikával, szemb

epjaz volt", hogy a balkáni érdekeket összhangbTB~nozza és ez^Tégkimélje a Balkán-államokat a háhoru csapásától. A Führer ennek a békés balkáni célkitűzésnek következetes szemjplőttb tartásával a hatalom átvétele éta sikro-szállt a Jugoszláv '.állammal folytatandó barátsági politika és cgyüttmunkálkodaV érdekében^ Ez a politika, amely vőgcwctctt a háború utáni német-iugoszláv " kapcsolatok kevéssé örvendetes fojezetőnok, minden körülmSnyek között neg*- " felelt a két ország valódi érdekelnek. A kőt állaü között komoly crdokollcntétek egyáltalán nem állottak fenn ós Németország valamint Jugoszlávia gazdaságilag igen szerencsés módon egészítette ki egymást, i vJaJob ' ugyanebben az időben aDucc politikája által az olaszjugo szláv viszonyt uj, baráti alapra helyeztek. Az is a tengely elvitathatatlan érdeme volt, hogy ezekben az években sorákerülhetett a Jugoszlávia és egyéb szomszédai között fennálló kapcsolatoJq.*.. . 1. .'. \.:«.A Führer és Sttojadinovics akkori jugoszláv miniszterelnök távolbanéző politikájának ^ehetett tulajdonítani, hogy Németország és JugíJSslavio köaott ezeknek az eveknek a során szoros baráti együttmunkálkodáV' jött létre, amely " • a ' * két ország közötti komoly ellenteteknek még a lehetőségét is kizárnatta volna. f*»^Jv«u/fl>«U«/. A Sztó;aáUnovics-kermany 1939-ben oekövetkezett bukása utánTiemsokára kiderült, hogy ebben az 4Hamoan erős tényezők vannak munkában^ . * célul tűzték ki a Németországgal'való kiegyezés és barátság- utjának elhagyását ésfJugpszlávIa clőzőlegicöve-tctt külpolitika iához tor- 1 ténő visszatérést. Ez a icülpolitika a szembenállást jelentette Németországgal. Ezek a törekvések eleinte burkolt formában jelnntck'meg, a franciaországi ' La Charite-ben talált okmányok azonban alapos felvilágosítást nyújtottak. .A francia vezérkarnak ezek az okmányai, amelyeket a közvélemény is nog fog" ismerni, azt bizonyítják, hogy Jugoszlávia mára háböWkitörőse elött-L .„ már 1939 n

Y

ara óta-az Angliával és Franciaországgal ' *. '. fennálló politikai ogyüütnimkalkodással Németország ellen irányuló .-, egyértelmű politikát folytatott. Ezek az-irományok összefoglalva a következőket bizonyítják: f=A.Wcjfi#- 1./ Franciaország 1939 nyarán, tehát már a háború kitörése előtt tervbevette egy közeikeleti francia expedíciós hadsereg megszervezését és egyúttal i érintkezésbo lépott a jugoszláv vezérkarral is. A belgrádi francia köverés a jugoszláv vezérkar közti első előkészítő megbeszélés a tervezett szr4oniki vállalkozásra vonatkozóan 1939 augusztus 19.-ón zajlott Így 2./ '. 1939 novemberébon a jugoszláv kormány : és a vezérkar kívánságára a kapcsolatok Franciaországba'induló különleges katonai küldöttség kijelölésével t»g szorosabbá váltak. Ugyanezt a colt szol-' gálta az is, hogy GaneJln tábornok torzsébői egy tisztet"Vozányeltck Belgrádba*. /Folyt, kov./