Napi Hírek, 1941. január/1
1941-01-04 [0481]
t Milano, január 3. /Lagyar Távirati Iroda./. H \ WLV.<V>V A Relazioni Intern a vonali január 4.-i száma másfél oldalon keresztül behatóan ismerteti a bécsi döntés után kialakult magyar-román viszonyt, A külügyminisztérium hivatalos folyóirata a kérdéshez több egyéni megjegyzést is fűz és ezzel kifejezésre juttatja a Chigi-palota álláspontját, ke gállap it ja a lap, hogy elein se valóban ugy látszott, hogy a tengelyhatalmak diktálta bécsi döntés rendes viszonyt teremtett Magyarország és Románia között és elősegiti azjsrdélyi kérdés békés, barátságos megoldás t. Szeptember végén indult meg a román fővárosból a sajtőhadjárat, amire a budapesti lapok csak igen mérsékletesen válaszoltak. Október 6.-án Antonescu először hangoztatott revizidsjellegű célzásokat a bécsi döntéssel szemben és amikor a "magyar barbárság" vldjait odaátról egyre határozottabban hangoztatták, Teleki Pál gróf miniszterelnök október 9.-én a kép/viselőház előtt maga szólt hozzá a kérdéshez. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy az úgynevezett házkut-tások és kiutasítások, amelyekkel a Magyarországhoz került területen élő románokat sújtották, csak visszahatásai voltak annak' a bánásmódnak, amelyben a Romániában maradt magyar kisebbséget részesítették, valamint abbécsi döntéssel szemben tanúsított román revizionista álláspontnak. Horit Sima október 10.-én mondott brassói beszédéről megjegyzi a Relazioni Internazionuli, hogy a beszéd inkább a román kormánynak e bécsi döntés szellemével ellenkező nyilt revizionista állásfoglalása miatt Keltett feltűnést, mint a magyarok által állítólag elkövetett cselekmények miatt. Az olasz folyóirat megemlékezik ezután e német-olasz közvetítő bizottság munkájáról is, amelynek eredményeként átmeneti sajtőfegyverszünet következett annyira, hogy Csáky István gróf kijelentette: "Magyarország kész mégegyszer kezet nyújtani a tisztességes együttműködéshez". December 1.-én Gyulaf ehérvárott Antonescu újra megtörte a csendet s ismét revizionista igényekkel lépett fel. Antonescu azzol^utasította vissza Csáky István gróf engedékeny szavait, hogy "nem fogadhatja el a román vérrel beszennyezett kezet". Az olasz külügyi félhivatalos folyóirat a továbbiakban azt a véleményét fejezi ki, hogy román részről inkább belpolitikai okoicból szitják a revíziós hangulatot, mint a trianoni hat Írok vissza Ulit isónak igaz vádjától vezettetve. A becsi határozattal szemben megnyilvánult azonnali és érthető visszahatást - irja a lap - később konkrét revíziós megnyilvánulások követték, amelyek nem illeszthetők bele a döntőbíráskodás szellemébe és mégkevésbé a hármasegye zmén^be, amelyhez Magyarország -és Románia is csatlakozott. A bécsi döntés az uj dunai rend első tényleges eredménye volt és a tengelypolitikához csatlakozott két dunai ország között a megértés egészen más légkörének kell kialakulnia. A magyarellenes román hangulat nemcsak az erdélyi kérdésre szorítkozott, hanem kiterjedt a belgrádi szerződés által megszentelt magyar-jugoszláv békepolitikára is. Ezért a Budapesttel szemben tanúsított román aagetajv oást meg kell változtatni - fejezi be cikkét a lap.