Napi Hírek, 1941. január/1
1941-01-04 [0481]
Kolozs vár, január 3. [GAA^T^M^^ HTI^vrt, A Keleti Újság "Fogadatlan prókátor" crmen"a^ azzal a cikkével polemizál, melyben á üuvantul megállapítja, hogy a székelyek visszakívánkoznak a román uralom .alá. Tanúi vagyunk annak, mondja a cikk, hogy a Cuvantul és társai a múltban, amikór a román állam érdekében lett volna a székalyek érdekében szót emelni,hallgatott. Ha meg is szólalt, ezt csak azért tette, hogy mégjobban elnyomjak a székelységet. Minden hazatért székely nevében nyugodtan elmondhatjuk, hogy a székely nép olyan leckét kapott a román uralom áldásaiból, hogy abban nem kivon többé részesedni. Jól tudjuk, hogy a^Székelyföldnek a határmegvonás következtében pillanatnyilag közlekedési és forgalmi nehézségei vannak, de ez a körülmény nem abból fakodt, hogy a Székelyföld visszatért az anyaországhoz, hanem ez az általános európai helyzet következménye, amit ma Románia is érez. A pillanatnyi és átmeneti bajok és nehézségeket azonban messze túlhaladja az .-. megnyugvás, hogy huszonkétévi román uralom után a székelység ismét visszakerült a magyar sorsba és nem szakadhat rá többé olyan éjszaka, amit eddig a hazugság és korrupció napjától beragyogott romája uralom jelentett részére, /MTI./ r • .• Z '•. ' Bukarest, január ö. /jkía^yar Távirati Iroda./ HT Kjuvwy Minisztertanácsi határodat alapján beszüntették a csernavodai Intim-kört, a Brassói Magyar turista Társaságot /BMTT/ es * brassói Székely Társaságot. » u _ ? £. m a > J anuá r 4./Magyar Távirati Jroda/ ffTJU^ty A Jtampa és a Fopolo di Roma budapesti tudósítója hosszabb cikkben számol be a balkáni gazdasági élet átalakulásiról. A tudésiíó kifejti" , fe ofy\s haborr továbbhuzódasa következtében a Balkán gazdasági élete atala- " kulasi folyamaton megy keresztül és ez valószinüleg meg hosszabb ideig fog tartani. Részletesen foglalkozik elsősorban Romániával. Megírja, hosv az rgrartermelésben milyen megszoritásokatP * ÍV * ' közli hoev a tö*. ií^KjSP^ 81 *?^^^^ 7 ^* 366 ^ta^ helyet nyolc kajafajtát engedélyezni Megemlíti, hogy Rom'niaBan erősen korlátoztak a vasút forgalmat FJ d , ez ^et írja: Ugyanúgy, .mint a többi délkeleteurőpai állam Oroszország-bol es Törökországból szerzi be gyapotszükségletét. Románia is szeretne eazdasd-gi^zerzodést köfni Oroszországgal" hpgy fáfrt gyapotot kaphasson! g «*nm ác . e^n-r lgan ? Jzovieforpszország részére hizott sertéseket 5?Sií s e L? állia í mennyisége 1940-ben 10.000 élő állatot ért el. Bulgá-w riáhan a szárnyasok tenyésztése erősen emelkedőben van és a gazéasági• élSfcife az aga Bulgáriában ma már az állam egyik legfontosabb bevételi forrása lett; J > • i. i ., Az említett laprlc ismertetik még Görösorszác m*"* e*7iriáf ItWalöröklaL?^HfW» h^W^^'^ dPtzukséFeseW^n iSff+^F.^J^r^f^ 8 ^, 1 ?^ 0 he lyben, amely ne genge$ eseten a szállítási eszközöknek állami kézbe-vételét. Erre azért van St íh£°M+ m r^ g^JsnPtban török zászlók alatt száUithassák a tílzeíőanya• got, a benzint es az élelmiszercikkeket. , , J / leptefttk eltti,c
