Napi Hírek, 1940. december/2

1940-12-21 [0480]

0 Vv/Vv /Hóman előadás, XIII. folytatás./ Magyarország ne „csak azért volt századokon át - német és olasz állam­férfiak és irók sokszor idézett szavai szerint - üurópa védő­bástyája és.a nyugati kereszténység paizsa ; , XVI. századi németjjE^galma­zás szerint tr ' ; a német nemzet erős bástyája", mert fiai századokon át védelmezték a nyugati államrendszert és a keresztény művelődést a keleti és délkeleti erőkkel szemben, hanem azért is, mert földje utolsó állomása volt minden nyugati egyházi és művészeti, társadalmi és politikai eszmeáramlatnak. A magyar fajta a maga áthasonitó erejé­vel magáévá tudta tenni és a hazája peremén élő népeknek is át tudta adni a tudatosan átvett és észrevétlenül beszivárgó művelődési java­kat s e mellett a nyugati közösség keretében is meg tudta őrizni szel­lemi függetlenségét, mert a müvekődés területén éppúgy, mint a poli­tikában barátot és tanítómestert, nem pártfogót keresett nyugaton. Barátsága épp ezért volt mindig értékesebb nagy nyugati szomszédai számára azok időleges hódolaténál, akik az időszerű hatalmi alakulá­sokkal számolva és hirtelen támadt megfontolások alapján ébrednek tudatára korábban gondosan titkolt baráti érzelmeiknek és sorsközös­ségi érzéseknek s azelőtt szorgalmasan elkerült tájakon keresnek hű­ségért hűséggel fizető barátok helyett uj pártfogókat az odahagyott régiek pótlására. A magyarok barátsága és tisztelete kell, hogy minden ujke­letü alázatos hódolatnál értékesebb legyen hatalmas barátaik szemé­ben, mert önkéntességét és őszinteségét, természetességét és tartós­ságát a közös történelem immár ezeresztendős tényei , folyton megismét­lődő eseményei, együttvivott harcok ós együtt végigólt lelki élmények emlékei bizonyítják. Ilyen őszinte és önkéntes elhatározás eredménye volt évekkel ezelőtt a magyar nép hivatott vezetőinek nyilt színval­lása a tengelypolitika mellett s legutóbb a magyar állam ünnepélyes csatlakozása a háromhatalmi-egyezményhez. Nem is történhetett máskép, mert hiszen a német és olasz vezérek politikájában éppúgy, mint a ma­gyar kormányzati politikában a hójrom nép sorsközösségének történetileg igazolt eszméje jutott uj és korszerű kifejezéshoz. ;4 német-magyar barátság történeti szükségszerűség, évszázados .Colyamat, élő valóság.Félreértések és ingerlő külső „...-. * behatások, mesterségesan szitott avagy tapintatlanul előidézett ellentétek rövid időre megzavarhatják, de fonalát cl nem vághatják, mert ez a baráti együttműködés mindkét népnek eminens érdeke. A német erőt egységbefog­laló hatalmas Uémetbirodalom a magyarság természetes hátvédje, az erős és egységes Magyarország a németség védőbástyája a keleti erőkkel vi­vott közös küzdelmükben. A németség és magyarság, bármily nagy is az eltérés közöttük számban ós erőben, természetes társak a nyugati kul­túrközösségben. Barátságukat továbbszőni, kapcsolataikat kimélyíteni, egymás - kölcsönös megértésétjelőmozditani s evégből minden zavartkeltő törekvést elfojtani minden öntudatos németnek és minden jó magyarnak, a két nép társadalmának és államkormányzatuknak is kötelessége. T /Zs Helyreigazítás. , Hóman miniszter előadásának ca i 34. kiadásunkban kozolt részében az utolsó bekezdésben egy helyütt "nemzetségekben" áll" nemzetiségek.­bon helyett. Kérjük ezt helyreigazítani.

Next

/
Thumbnails
Contents