Napi Hírek, 1940. december/2

1940-12-21 [0480]

o Vv/Vv /Hóman előadás , XII.folytatás./ A Kárpátmedoncének ez az etnikai arculata, különböző fajta napelemeinek földrajzi egybefonódása teszi lehetetlenné ezen a területen a népi elv oly következetes és szigorú alkalmazását, mint más, etnikumra egységes országokban. A különböző^népcsoportoknak kétségkivül minden joguk megvan a maguk népiségének továbbélésére, nyelvük ás életformáik használatihoz, szokásaik gyakorlásához, műveltségük fejlesztéséhez s az államigazgatásban és a gazdasági életben a számbeli súlyukhoz és művelődési értekükhöz mért érvényesüléshez. Tzt a jogukat a földrajzi helyzete, történeti múltja, számbeli többsége folytan vezetésre hivatott magyarság sohasem vonta kétségbe s az államnak ma is kötelessége azt tiszteletben tartani. • A nagy népközösségekben elszórt kis idegen szigetek felszívódása természetes történeti folyím^t, ha nem alsóbbrendű vagy bomlasztó fajú elemek olvadnak az államalkotó népbe; erre minden nép történetében, magyar r*"" földön is solc példát találunk, nemcsak a magyarság javára, hanem kárára" is. Az erőszakos asszimiláció azonban történetietlen törekvés. Ha a liberális korszak romantikus nacionalistái hittek is a hangosan hirdetett, hadgyakorlatban mégsem alkalmazott erőszakos asszinilálás lehetőségében, " a történet ismerőjének és az államférfinek tudnia, a maga népiségére busz" ke népnek e-znie kell, hogy az e.rő-szakos assziuiláoió megkísérlése már önmagában is" ellenhatást valt ki s inkább uegarősiti, semmint gyengíti ^ nemzetiségek népi öntudatát, / Az itt vázolt történeti szempontokon épülő korszerű magyar nemzetiségi politika egyenes örököse a nemzeti királyok politikájának. ^Alkalmazásával a magyar kormányzat az udvar elhibázott nemzetiségi poli./ tikájának útjáról a régi magyar ösvényre tért vissza. Hasonlóképen régi magyar nyomokon ftár, amidőn számbeli többsége és kulturális fölénye, államfenntartó képessége és központi elhelyezkedése, történeti múltja és európai hivatása alapján továbbra is a magyarságnak követeli a vozotcszerepet a Kárpátmodenoóben, hol ezerévé él szoros kapcsolatban és sorsközösségben nagy nyugati szomszédaival, hiven teljesitve nagy történeti hivatását. A bajor-lombárd-magyar szövetségtől kezdve a magyar ki-" rályság alapitójának a német-római császárral kötött szövetségén át a Budapestet is szervoson magábafoglaló Boriin-Róma-tengely kialakulásáig a három nép viszonyának történeti alakulása o népok és államaik egymásrautaltságát: és sorsközösségét, barátságuk és együttműködésük történeti szükségszerűségét bizonyitja.Ezt bizonyítják a magyarságnak német és olasz művelődési kapcsolatai is: a művelődési alapok és törekvések közössége s a hármukat egybekapcsoló nagy szellemi áramlatok. A fajilag meghatározott magyar ncmzGti művelődés keletről hozott^ősi művelődési értékeknek és jobbára német és olasz'földről, vagy némát és olasz közvetitéssol átvett nyugati szellemi javaknak az eredőjo. Az ősmagyar művelődés sajátos elemei i a nép lelkében korán összefonódtok és egybeforrottak a latin szcrzctos-kultura és a germán laikus műveltség elemeivel. A magyarság nem szakadt cl a magyar lélek ősi forrásaitól, de lelkét mindig kitárta az ideáramló nyugati eszmeáramlatok előtt. Hiven őrzi faji műveltségének időálló javait, de befogadta mindazta nyugati szellemi kincset, amivel a ..-aga műveltségét gyarapithatta. /Folyt .köv ./