Napi Hírek, 1940. október/2
1940-10-28 [0476]
Zimm.TF.rencf08zerk.szt. MM^m^^m ^^HH % I Magyar Távirati Iroda rt Budapest, VIII, Sándor-utea 5—7. «r.ám A kiadásért felelősi Jffl&L. JBSo © JSSSk, tt fsÜBB. • TpVfon- 145-510 Hózser Zoltán 'f ~^ G I I M I :r::::::rr:ni: 7rrl. ^e.eton. 140 oiu ytOTOCt TÉÉ táp RAP HI QtlC HQWCROI/E » UWCARI/CHgy TEtEOBAPHtMKORRf/POHPf HI-BWtAU. (SP&kSPO Hinden jog fenntartdrávaL' K«f ziratnok tekintendő • Házi sokszoros tlás-GV&íaSQ) 2g kiadás 1940. aktóber 28.4$ 6. PBa o- Bl/Zs R ó m a , október 28. /Magyar Távirati Iroda/ XII. Pius pápa apostoli levelet adott ki, amelyben elrendelte, hogy november 24-e imádságos és bűnbánati nap legyen az egész keresztény világon a háború halottéinak lelki üdvéért, a háború következtében száműzöttek, menekültek és fogságba kerültek javára, valamint azért, hogy a világon helyreálljon e béke. az igazságban és a felebaráti szeretetben. HT Küm. Íb/Zs Belgrád , október 28. /Magyar Távirati Iroda/ , Az olasz-görög háború kitörése nagy meglep? test és megütközést keltett Jugos?láviában. , . Hivatalos helyen eddig még nem nyilatkoztak az uj fej, lemenyeKrol, de hosszú idő után első izben különleges minisztertanácsot hxixx hívtak össze délután hat órára, amelyek leszögezik Jugoszlávia álláspontját. A minisztertanács összehívásának ténye már egymagában is elég bizonyiték arra, hogy a jugoszláv kormány, amely a nagy nyugati eseményeket mindig hallgatólag vette tuflomasul, milyen nagy jelentőséget tulajdonit az uj balkáni összetűzésnek. ..* . „ i , ti CT ?í k £IJ c , s miniszterelnök egyébként hétfőn délben két óra Kor kihallgatáson volt Pal korraanyzóhercegnél, úgyhogy a minisziertanáos határozatának már csak erre való tekintettel is nagv jelentősége l>ez. '\k-9&» nisztertanács ülésén résztvesz majd Cin cár-Markovi cs külJügymini szter, aki hetfon délben hosszabb kihallgatáson fogadta Bibice-Rozetti belgrádi sörcfe követet. * ^ m Félhivatalos helyen máris bekövetkezett bizonyos, állásfoglalás. Jugoszlávia szempontjait eddig négy pontban foglalták össze; „ . , 1. Jugoszlávia az uj konfliktussal szemben meg kivánja őrizni teljes semlegességét. - Jugoszlávia sajnálja az olasz-görög háború kitörését, mert egész politikai tevékenysége mindig arra irányult, hogy csillapitsa és lokalizálja az ellentéteket. Jugoszlávia ma is azt hiszi, hogy közvetítő tevékenysége ebben az esetben is eredményre vezethetett volna, _ , 3. Jugoszlávia, mint a Balkánon érdekelt állam, nagy figyelemmel kiséri ez olasz-görög háború további alakulását. . , , . .. ' „ 4. Jugoszlávia reméli, hogy önként vállalt semlegességét mindenki tiszteletben fogja tartani. ... , Ami az ujabb események belpelitikéi reakcióját illeti, biztosra vehető, hogy a belső egység továbbra szilárdul. Eddigi értesülések szerint az olasz-görög háború kitörése Zágrábban is hasonló hatást keltett. Előreláthatólag elfognak tűnni azok a kombinációk, amelyek részleges kormányválsággal számoltak.