Napi Hírek, 1940. október/2
1940-10-24 [0476]
Zimmer Ferenc főszerkesztő m^^m^^Wa *r BÉi ^* I Magyar Távirati Iroda rt. A kiadásért feleifis: Budapeat, VIII, Sándor-ntea 5—7. szám Hézser Zoltán _ tmW * m^Om O * * Telefon: 145-510 C^= s^íÖíiT5y!c?»rV^^ ^> aO IilCE TÉI.ÉORAPMIQDE HCWOROI/E ' DMMRI/CHt/ TEtlORAPHCW-KOBRt/POWPEHl-BWMH* (fiPííKSPc) Minden jog fenntartásával* Kéziratnak tekintendő• Házi sokszorosítás'(?<2kSSSQ) Za/Dé /Hóman Bálint b szédénefc '_, folytatása/ Az érdél; i szellemet nem m3g\ülönböztetésképe;c. nem ellentétek kiélezése okából, de nem is romantikus helyi elfogultságból nevezzük példaadónak, csupán a történeti sorsbél önként következő történeti tényekre hivatkozva állitjuk kövéisésreméltó eszményül népünk elé, mint az. őseredeti magyar s'-ellem megny ilvánulásá-'t 0 Ennek ai ősi erdélyi, avagy magyar szellemnek legjellemzőbb sajátosságai közé tartozi 1-' a nemzetbomlasztó ellentétek, a felekezeti, a nemzetiségi, a hivatásköri, a nemzedékközi és osztályközi viszályok enyhítésére és megszüntetésére irányuld tudatos törekvés s a művelődés után valö hatalmas vágyakozás. .Az erdélyi magyar megértést keres más keresztény hitet valló magyar testvéreinél és másnyelvü, nemzetiségű honfitársainál, bizalommal és meleg szociális érzéssel karolja fel a más osztályokhoz tartozó és más hivatáskörben dolgozó néprétegek sorsuk jobbitására irányuló törekvéseit. Az érzelmi szempontokon felülemelkedve, mindezeket a nagy kérdéseket értelmi alapon igyekszik megoldani s ezért tudatosan fejleszti értelmét és gyarapítja műveltségét, Erdé ly népének a müvelőc'es után való vágya jut kifejezésre Íróinak, művészeinek, tudósainak, de éppen igy falusi néoenek, városi iparosainak, tanitóinak, papjainak, főurainak nemzeti művelődésünket gazdag értékekkel gyarapitó munkásságában. Ezért van, hogy ha erdélyi ma. gyár-családok - akár egyszerű székely földművesek, akár jómodu városi 'polgárok, akár főrangú urak nevét halljuk emlegetni « nem szegénységük vagy jólétük, egyszerüségük vagy ragyogásuk, nem alárendeltségük'vagy hatalmuk ötlik eszünkbe, hanem az értelem, a tudás, a művészet, a szellemi alkotókészség képzete merül fel lelkünkben. Erdély népének a művelődés után való" erős vágya nyilvánult meg és jelentkezik ma i s a keresztény egyházak iskolalapító és iskolafenntartó működésében. Báthory István katolikus egyetemétől és Bethlen Gábor református főiskolájától az állami Ferenc József Tudomá^-nyegyetemig, a kollégiumok drámáitói a koiözsvá^-ri Nemzeti Színházié*?, az erdélyi humanisták könyv- és régiséggyüjteményeitől az Erdélyi Múzeumig, a fejedelmi udvar tudós-körét-1 a Múzeum-Egyletig vezető fejlődési vonalon valamennyi erdélyi művelődési intézmény alapításéban és működésében. .A művelődés vágya hivta életre hosszes előkészités után most hetven esztendeje a Ferenc József Tudományegyetemet is. Erre az egyetemre uj eszméktől és törekvésektől terhes korunkban nagy és nehéz /eladat hárul. Szorgos tudósmunkával kell biztosítania az erdélyi tudományos életnek ma huszesztenóeje erőszakosan megszakított, de az erdélyi tudósod érdeméből mégis éló folytonosságát„ Helyre kell állítania az újra egyesült országr eszek: tudományosságáénak szoros ka pdsolatait, Uj nemzedékeket kell felöveznie az egészséges magyar világszemlélet és a legalaposabb ismeretek szellemi fegyvereivel, uj idők uj feladataira a magyar mult szellemében kell előkészítenie az ifiuságot. Ismerem a feladatok megoldásának aradálvait. Ismerem az impériuraváltozás nyomán az egyetem f elszerelésébe n keletkezett hiányokat. Tudom, hogy a" kiképzés alaposságai: jk sok ilven tárgyi akadálya lesz. De az újonnan kinevezett talárokban megvan a 'tudás, a hit, az akarat, hogy szellemi javakkal pótolják az anyagi hiányekat. A társadalmi szervezet ás az* állami gépezet zavartalan működését — igy mondottam éppen félesztendeje a Ferenc József Tudományegyetem szegedi ünnepi ülésén - csak az összes nemzeti erők összefogásával, teljes kifejtésével és tökéletes kihasználásával biztosithatjuk. /Folvt; köv./
