Napi Hírek, 1940. október/2

1940-10-24 [0476]

T A sze rk esi tf sírt felelős: ^mwms, jfrmSEmtm

maanA rnsmm Kiadótulajdonos: Zimmer Ferenc főszerkesztő M m

*WJ*' §§ f ^^^WM~ | Magyar Távirati Iroda rt. A Kiadásért felelős: SS JHHL A JHL _ Budapest, VJJI, Sándor-utca 5—7. szám Hézser Zoltán r ,

M

?!i^,rir

S-_^\_

Vl Telefon: 145-510 (S>í<XSJ>í> Minden jog fermtartdrdval* Kéziratnak tekintendő • Házi /ok/zoro/i tár-GXSdSSa) Jtf0«< • 1940. október 34. ''•'•O.*. i(r - - 04 Za/De P r o d o m o . .Az alábbiakban a T. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Hóman Bálint vallás- és közoktatás Agyi miniszternek a kolozsvári egyetem megnyitásáén elmondandó beszédét. H-óman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter hódoló szava^fc^C üdvözölte a Főméltóságu párt. Lelkünk legmelegebb érzéseivel gondolunk - mondotté - a magyar nemzet hivatott vezérének korunk tör* ténetélffkitó forgatagában régi magyar vezérek hitével és akaratéval végzett huszesztendei országépitő munkájára és e munka eredményiéire: h

9

tonai esőnk, gazdasági javaink, szellemi műveltségünk és ország terül etünk gyarapodására. , - Hálás szívvel emlékezünk meg - folytattc a kultuszminiszterig német és az olasz nép nagy vezéreiről, Hitler Adolfról és Mussolini Benitoról s e két hatalmas nemzet fiairól. Kipróbált barátságuk, megértésük, bizalmuk hiján aligha lett volna módunkban nagyobb véráldozat nélkül elérnünk azt, amit elértünk. - bármennyire jogos es igazságos is az ezeréves Magyarország területének és népének visszaszerzésere irányúié törekvés . - A német és az olasz nép hivatott vezetői iránt érzett mélységes hálánknak, kivánt a kolozsvári egyetem kifejezést adni, amidőn Tanácsának tegnapi első ülésén minden más intézkedést megelőzően tiszteletbeli doktorai közé hívta meg a német és az olasz művelődéspolitika legfőbb irányitóit, .Bernhard Rust és Gduseppe Bottei nemzetnevelésügyi minisztereket, a magyarság régi barátait. Hóman Bálint ezután meleg szavakkel üdvözölte a megjelent előkelőségeket, majd isy folytatta: - " Kolozsvár városa és az erdélyi magyarság a most kezdődő egyetemi évben hármas ünnepségre készül: az Erdélyi Magyer Nyelvmivelő Társaság és a Magyar Játékszín másfélszázados, az Erdélyi Múzeum százesztendős jubileumára. Három alapvető nemzeti intézmény - tudós társaság, szinház, múzeum - alapításáéról készülőnk megemlékezni a hármuk működése nyomán testet öltöt u egye tépi gondolat u j ráébred és ének ünnepi évében. Kegyelettel idézzük emlékét az alapításukban résztvett és nemzetnevelő munkájukban közreműködött erdélyi tudósoknak, Íróknak, művészeknek és fen költ pártfogóiknak. Lelkesedésük és képességeik, munkájuk és áldozatuk annak a művelődésre fogékony ősi magyar szellemnek a-megnyilvánulásai, amelyet ma 'fceghiv ebben az erdélyi szellemiség fejez ki. Y Az erdélyi sors a

7

onos a történeti magyar sorssal. A magyarság ezerjpv óta áll őrt, védelmezi és terjeszti a keresztény műveltséget a nyugati nagy közösség keleti határa n. Erdély három államalkotó népe - székelj magyar, szász^ugyanezt a hivatást töltötte be és tölti be ma is a szentistváni magyar közösség keleti végein. Ez a hivatás, sokszor ^egyetlen sors, az állandó Kényszerű Készenlét, a folytonos őrtállás, az örökös lálefcőrlő küzdelem Késztette a múltban és Készteti a jelenben is Erdély népét ös'ztonös éberségre, teste "edzésére, lelfce pallérozására, erkölcsi értékeinek és érte*Imi erőinek gyarapítására űs minden elválasztó szemponton fe lülemel

v

edve, a nagy szellemi erők egye s it és ére. hz az éberség, ez az edzettség, ez a műveltség, ez az erkölcsi erő és az erdélvi egység alakította ki hosszú évszázadokon át és szilárdította meg az utolsó !<et év tized:, en Erdély népének szellemiségét. Ezért mondhatjuk, hogy Erdélyben tökéletesebb es teljesebb alakban el a történeti magyar szellem, mint hazámk má>s, szerencsésebb, még a próbáitatások idején is jobbsorsu részein. /Folyt, köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR