Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-08 [0473]

o-Bá/Ho Honvédekkel, a román "Carol" erődvni.alon keresztül Józsa Lajos cipőgyári munkás volt a román megszállás utolsó magyar vértanuja.- nagyváradon a bevonulás napján. Cegléd, Szolnok és Törökszentmiklóson keresztül rohan velünk az autó.az uj magyar feltámadás felé. Keni eresen keresztül valahogy elfogódva lassú ütemben haladnak végig a Főméi tó su^u kormányzónk családi birtokán és mikor a Horthy család kriptája elé értünk;egy pillanatra megtorpant a kocsink és itt néma tisztelettel köszöntöttük azokat, akik, oly közelálltak uj honalapitónk lelkéhez és szivéhez és akik most a felhők közül áldásukat adják arra az első magyar emberre, akd a romokat eltakarítva ujjaélesztette es egységessé tette"az árva magyar nemzetet, Tovább száguldva mindjobban kibontakozott előttünk a jól felszerelt, az indulási, parancsra várd* magyar honvédsereg megkapó xépe. Itt az erdő mellett tüzérek, amott huszárok toboroznak, majd gyakorlatoznak, motor(h>és lovas hirvivők húztak el mellettünk. A nagy nadikészülődés legszebb és legmegkapóbb képe közvetlenül "a; trianoni magyar ha tár faluban ^rtándon Don* Lakozott ki. Nyüzsgő, * «<<-•-'•' - .kavargó élet. Már az első fél°rában megállapítható, hogy., ezt az ezeriábfcés ezerkaru hatalmas testet egy láthatatlan kéz ugy dirigálja, hogy annak minden lélekzése és ténykedése a legpontosabb óraműnél is precizebben""mttködik. ,Gyalogzászlóal jak, motoros ütegek, légvédelmi alakulatok, . . ' • hu.szar.ok keresztül kasul vonultak el előttünk a kis községben, de ugy hogy az utcakereszteződéseknél sohasem találkoztak és igy a felvonulásban' akadály vagy torlódás egy pillanatra Seö áltt"beV"Csat ugy ragyo'gütt az ember szeme, amikor a harcikészségtől . '• kipirult '\: honvédsereg különféle alakulatait, azoknak~kivál° fegyverzetét és egy bizonyos cél érdekében való nagyszerű beallitvását látta. Igazi háborús kép, de vérnélküli uj honfoglalás. Másnap Szent László városába, a Nagyváradra való bevonulás hajnalán még a szop- ' temberi nap is eresebb sugarakat bocsátott le a kéklő magyar égről az előre törő honvédseregre". A szivünk is hevesebben dobogott, amikor ezrek ' és ezrek sorfala.'között között megindult a mag ar reménység egyetlen záloga, a honvéd, az elszakított Erdély visszaszerzésére.' Kürtök hangja/ egekig törő ás meg nem szűnő él jenek^töltötték he a honvédek vonulási'ut•ját, "Végre elértük a román megszállás első faluját Bors községet. Háb rus kitüntetésekkel díszített hailottfcátu magyarok, siró asszonyok mellett a szinte extázisba eső fiatalság örömujlongva, lelkével és szive-, vei ölelte magához a magyar katonát. Elszenvedett évek minden keserűsége egy őiilanat alatt aUfrt eltávozni ezekből a szegény emberekből. Éreztük hogy az a honvédsereg, amely ma átvonult a romának Jiiaginot-vonalán, hozta meg erre a fcldr¥y""a"!8elynek minden hegye, fája. bokra, csermelye és folyója várta egyre ^ varia,a most bekövetkezett feltámadást, Es egyre vonult, szinte belát ha tation sorokbari a magyar honvédsereg %gyv árad felé. Biharpnspöki előtt feltűnik szemünk előtt "a román védelmi vonal kis őrödéinek surü láncolata. Alig három"négyszáz lépésnyire szögalakban soraksz' nak egymás mell- tt^zek a kis erődök^ amelynek tetejét már sürün benőtte afü és amelyeket fákkal ás bokrokkal álcáztak ellenünk. "Ezek a román erő-, dök kétszeresei a Felvidéken látott cseh erődöknek. Mint mondják az erődök legénysége mind 'megbízható" regátbeli volt. Ruházatuk azonban gyenge'és nem volt egységes. Ennyi impresszióval érkeztünk Nagyvárad kapui alá, . /Folyt, Köv. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció