Napi Hírek, 1940. szeptember/1

1940-09-08 [0473]

°AhoÉy°e város lakossága fogadta a magyar sereget, azt leírni nem, csak og mpgénekelni lehet, A kitárt karok,az örömtől csillogó szrmck, siro férfiak, ravmgó fiatalság -'Indraegannyi mozaik képe ennek a diadalttas nagy napnak. Ez a diadLalmámor extázissá nett abban a pillanatban, mikor tengernagyi ruhaiában, fehér lován megjelent az ország kormányzója elfojtott érzések a szelek szárnyára kaptak és-végigszaguldtak azokon az utcakon es tereken, amelyeken végigvonult a magyar honvédek'vezére, az ország, kormányzója. Voltak, akik letérdeltek, mások imára kulcsoltak kezüket es voltak sokan, nagyon sokan, akiknek ajkat egy árva szó sem tuota elhagyni, csak álltak és néztek, néztek üveges szemekkel, .hogy égre; látják azt, aki a törökverő Hunyadi méltó utódja es az uj lilagyarorszag eres kezű vezére. Az ünnepélye? fogadtatás hullámai már elcsendesedtek,'de a lelkesedés és az öröm, valamint a lelkek felengedése egyre tartott. Egy egv honvédet csoportok vettek körül. . A vállukra e eltek, öleltek^ csókolt ik és beszélték neki a husz éves rabság kinos keserveit, Nagyvarad utolsó magyar vértanuja Józsa ^ajos cipőgyari munkás volt. A^románok kivonulása előtti napon József Lajos magyar kokárdával a meliéö jelent meg Nagyvárad utcáin. A katonák elfogták és meg aznap éjjel még egymasvarraJTegyütt agyonlőtték. Ezt az emléket hagytak maguk utan es" véstek minden magyar sZivébc azt az örök jelmondatot:" Méfon vagy . vérien sors keze, itt élned", halnod Kell!" Jézsa Lajos a honszereto lelke volt az egyetlen fe.ete fáyol, amely az örömittas nap ngen végigvpnult. József Lajos vértanúságaaraagvar munkás honszere tétének legbiztosabb záloga. Vurtanutestvérünk!á Hagy Magyar Alioldrol jott honved magával hozott virága a te sírodra került.