Napi Hírek, 1940. május/2

1940-05-29 [0466]

oLn • Prodomo: Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk azt a beszédet, amelyet Kozma Miklós m.kif.titkos tanácsos a Néprajzi Társaság tiszteleti tagjává történt választása alkalmából ma este mond. Keretet később a Magyar Országos Tudósitó ad. X A Néprajzi Társaság tiszteleti tagjává történt megválasztásomnak őszintén örülök s ezt kitüntetésnek tartom. Köszönetemhez hozzáfűzöm, h">gy őszinte igyekezettel fogom szolgálni a Néprajzi Társaság Ügyét annál is inkább^ mert azon keresztül különösen jól és hatékonyén szolgálhat^ mindnyájunk közös ügye; a magyar Ugy. A Néprajzi iársaság célja a magyarság jobb megismerése és megismertetése. \ célt a társaság tudós es szakember tápjai a tudomány magas eszköze áve 1, az igazság éles fényszórójával s a fíaza és magyarság iránti szeretet hatalmas hajtóerejével szolgál iák. A jobb megismerést a tudás és tudomány eszközeivel érik el, de em.it elértek/az nem marad csupán kevesek és szakemberek ismeretlenség haló tudásanyaga, mert minden felismert vagy újonnan nyert ertek kiárad innen megismertetés formájában az egész magyarság közé. Ott pedig javit, termékenyit, hiányokat pótol és meglévő értékeket gyarapit. A Néprajzi Társaság munkájára soha nagyobb szükség n.«m volt, mint napjainkban. Nem tartozunk a nagy nemzetek közé, s a kis népekre ma rossz világ jár. Pedig a kis népek - köztük nagyon is elsősorban a magyarság - az emberó műveltségbe különleges szineket, izt, zamatot s egyéb nagy emberi imüvelődósi értékeket visznek be. Reánk magyarokra tehát az emberi művelődésnek szüksége van, de csakis addig van szüksége, amíg sajátosan, igazán és mindenki "mástól különbözően magyarok vagyunk és magyarok tudunk maradni, » Kis népek gyakori nagy tévedése, hogy túlértékelik magukat, de még nagyobb hiba lenne, ha mi magyarok - amire nálunk a hajlandóság sokszor megvan - aláértékelnénk magunkat. A magyar nyelvet mégis csak több mint tizenkét millió ember beszéli. A nagy lélekszámú nemzetekhez kép st ez nem sok, de- azt mégse feledjük el, hogy a mai Európa százon felüli éle nyelve között a magyar a tizedik helyen áll. Igaz az is, hogy''rokonaink alig vannak. De nérn tudom, hogy ma, éppen korunkban és a sejthető jövőben nem éppen-rokontalanságunk lesz-e egyik legerősebb fegyverünk. Eg^jfe kis nép nemzeti jövőjére a technika mai földgolyót zsugoritó világában egy közeirokon és majdnem azonos nyelvű nagy nép szomszédsága nagvobb veszély lehet, mintha nvelvében és fajilag egyedül áll. Kis népek legerősebb nemzeti fegyvere a külön nyelv és a sajátos néprajz. Két olv erő, "melv túlél hatalmi kérdéseket, háborúkat, politikát s még nemzeti elnyomatások korszakaiban is biztos és kézből kicsavarható vedőfesyver. Kard, melyet nem a kar^ hanem a lélek emel. tf^O A" magyar néprajz egyre terjedő megismerése a magyar önismeret legerősebb tényezője. Nem elég magunkat egy vélt magyarság jegyében becsülnünk és szeretnünk. Az igazi és mély magvarságunkat kell szeretnünk, arra kell rátartinak lennünk. Azt pedig,'hogy mi az igazán magyar, a néprajz tudományé tanitja meg. /Folyt ,'köv./