Napi Hírek, 1940. május/2

1940-05-29 [0466]

o Ln /Kozma Miklós beszéde I. folyt./ Most elmondott elgondolásaim inditot tak arra, hogy a magyar rádiót a magyar néprajz szolgalatára is vezessem. Általános feladatunkat abban láttuk és minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy a rádió prózai műsorát a magyar önismeret feltárásának jegyében állítsUK össze s ezzel a magyar nevelés egyetemes céljait szolgáljuk. Volt is,ven is elég nehézségünk, hiszen tudjuk, hogy aki a magyar elé igazi önismeretet akar tárni, az nem vállalt könnyű feladatot, mert a helyzet- és önismeret feltárására irányuló törekvés minduntalan beleütközik legkedvesebb, de egyben legveszedelmesebb önhibáink egyikébe, a fellengzö délibábos magyar fantáziába, mely sokszor szeretne magyar valóságkent beállitani azt, ami nincs, de szeretné, ha lenne, vagy'ami másként van, de szeretné, ha ugy lenne, ahogy ő akarja. De tény, hogy ugy a Néprajzi Társaság, mint a magyar rádió, - bár más eszközökkel, - de a magyar önismeretet kivanja szolgálni. Ebben láttam köztük a természetes kapcsolatot s ezért volt természetes, hogy a rádió műsorának egy részét a magyar néprajzi gondolat szolgálatába állító ttam. Egy-két évtizede, hogy a magyar nyelv szépségének és magyarságának megóvása érdekében - itt az Akadémián - egy nem kiabáló, de annál hatékonyabb mozgalom indult meg. k magyar rádió az immár szép . eredménveket•felmutató mozgalomba a néprajzi hanglemez felvételekkel^ tótojcsolódott ' . A Néprajzi Társaság kitűnő előadói a rádió néprajzi hanglemez felvételeinek fontosságát es érdemeit saját tudományos szempontjaik szerint élesen megvilágították előttünk, Megállapításaikból kiderül, hogy nemzeti műveltségünk mennvit nyert e felvételek által, mennyi uj gazdag szinnel gyarapodik s általuk népünk szellemét mennyire megismerhetjük. A néprajznak nem vagyok - sj^ahos nem is lehetek - tudományos művelőié s ezért nem is vállalköznap.arra, hogy a néprajzi hanglemezek jelentőségét tudományosan értékeljem. Annál inkább szeretnék rámutatni azokra az értékekre, melyek tul a szoros értelemben vett tudományon, néprajzi hanglemezeinket valóságos magyar kinccsé teszik. A néprajzi hanglemez felvételeknek tudományon inneni legnagyobb jelentőségét abban látom, hogy a már emiitett magyar önismeretet,' tehát a magyar nemzetnevelést, szolgálják. Ha a magyar oktatás az elemi iskolától kezdve a főiskolai nevelésig igénybe venne e hanglemezeket, a legkedvesebb és legkönnyebb módját találná meg annak, hogy növendékeinek lelkébe gyökereztesse a magyar nép igazabb megismerését a magyar népdal és népmese hangiain keresztül. Az ujabbkori német, francia és angol oktatás a hazai nyelv xanitása érdekében rendszeresen használja fel .a hanglemezt, de tudomásom szerint néprajzi hanglemezeket tanitás céljaira nálunk eddig csak a Zeneművészeti Főiskola vett igénybe. Márpedig a néprajzi hanglemezfelvételek, akár középiskolással, akár egyetemi hallgatóval mindennél jobban tudnák megértetni a népköltészetnek, a népdalnak, a népi alkotásoknak. egyszóval'az egész magyar népi kultúrának lányegét. Ezek a hanglemezek idővel a magyar népnyelv különböző tájszólásainak valóságos kincsesbányájává válhatnának. Hála Istennek, Magyarország népe ma még énekel és mesél és az ősi magyar nye Ívnek nye lvi kincseit meséi és dalai révén állandóan átadja a magyar kultúrának s azt nemcsak eredetivé, hanem szinessé, egyénivé és gazdaggá teszi. Az élő hang varázsa révén, ami a puszta leirásnál mindig többet mond, igaz magyar hangsúlyt, eredeti izes'fprdulatokat, a népnyelv egész páratlan gazdagságát kapjuk és őrizzük meg, /Folyt-köv-/