Napi Hírek, 1940. március/2

1940-03-25 [0462]

HT Küm Gs/Rii £> é r 1 i n , március^ 85. /%met 1 ávirati Iroda/ Csak természetes, ha baráti országok ezekben a sors­döntő időkben súlyt helyeznek arra. hogy szoros kapcsolatot tartsanak fenn egymással. - irja a Deutsche I>iplomaiisch-Politische Körrespondeivz Teleki Pál gróf magyar miniszteelnök húsvéti olaszországi "láiogatá­sároal-és~az-olflSZ áliamférfiákkal való találkozása alkalmáoó-j w«tll-»i>it5«i> ™M megbeszélések eredményekép bizonyára^rnMféle széhzaci 0 fle m várható. A nemet közlemény ezután igy folyi^aTte©''' Csak rövid ideje annak, hogy a két tengelyhatalom vezetői nyilt megbeszélésre találkoztak a Brenneren. ^rtnetó tehát^ha Magyarországnak, e két hatalommal barátságos országnak vezető államfér­fiúja „ felhasználja az alkalmat, hogy Olaszország fele-' lős tényezőivel különösen a dunai vidéket érintő kérdéseket megkezelje. Ha Európának délkeleti része eddig elkerülte a súlyos megrázkódtatásokat, ez kevésbbé köszönhető valamilyen feltétlen szükségszerűségnek ? mint inkább államférfiai tisztánlátásának és felelősségtudatának, akik tudják, mi forog kockán. Uvek hosszú sora óta,itt egyes országok között bizo­nyos kérdések állanak nyitva, amelye^arra csábíthatnak, hogy az európai nagyhatalmak viszályát kihasználják és a maguk részéről is valamilyen nyereségre tegyenek szert. A nyugati hatalmak részéről nem hiányoztak' arra irányuló kísérletek sem, nogy valamilyen uton délkeleten össze­tűzést indítsanak el, mert/nem törődve az érdekelt országokra ezáltal támadó bajjal, remélik, hogy ilynn módon előidézhetnék Németország káro­sodását. A többi délkeleti állammal együtt Magyarország is a " mai napig kivonta magát a különféle csábitások elől s ez- . bizonyi­tékát adta igazi állampolitikai érettségének. ML J&ármikép is menjen végbe a Bélkeleten belül a hely­zet alakulása, lényeges ezekre az országokra hézve, hogy az európai nagy­hatalmak háborújától távoltartva magukat, biztositva marad államuk", amelynek megtartása'azok számára, akik e területtől idegenek, csak a célszerűség kérdése, Németország és Olaszország azonban az egész Dél­kelet jólétében szükségszerűséget látnak és ezért gyanakodva örködnek minden olyan törekvésen, amely kivülről megzavarná az ottani békét. Magyarország, amennyire ismeri szetepét a $una >L jyi~ déken, ép annyira tudatában van annak az őszinte barátságnak ? amelyet a tengelyhatalmak tanúsítanak vele szemben, és azoknak az előnyöknek, amelyeket számára ez a barátság hozott. /MTI/ HT Küm Bs/Rn Bérli n,március 25. A Német i ávirati Iroda a következő közleményt közli: A svéd Aftonkla&et napilap közli Svinhufvud volt finn államelnöknek a lap tudósitója előtt állítólag tett nyilatkozatát. Ebben Svinhufvud állítólag Németországnak a szövietorosz-fihn viszályban tanú­sított magatartásával is foglalkozik és azt állítja, hogy Németország ujját sem mozdította volna,na Svédország hivatalosan beavatkozott^ volna Finnország javára, Ellenkezőleg Németországban valósággal óhajtották Svédország Katonai beavatkozását, Németországban ez az általános felfo­gás, a politikusok körében is. Svinhufvud a német felfogás megítélésében teljesn ha­mis előfeltételekből indul ki. Németország a' szov jedwrosz-finn viszályt olyan ügynek tekintette, amely csak erre a két országra tartozik, inzert szigorú semlegességet tanúsított a viszályban. Németország semmi kétséget sem hagyott afelől,hogy angol-francia csapatoknak Norvégián és Svédországon vajfö átszállítása epugy, mint ezeknek az országoknak ikuzlia akarata szerinti beavatkozásába háború, következményeiben be nem látható kibővítésének első cselekedete lett volna és Németországnak észak felől való fenyegetését jelentette volna. Ez államok előtt ismeretes volt, hogy Nemetország el volt szánva arra, hogy erre reagáljon. /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents