Napi Hírek, 1940. március/1
1940-03-11 [0461]
ZaJZe/Bn /Reményi-Schneller beszédének X. folytatása/ Nem beszélek a háborút viselő országokról, ahol természetesen igen ' súlyos korlátozások vannak^ csak a semleges országok adataira hivatkozom, fi szánkorlátozá^fclrélóaul mar bevezették Svédországban, Dániában, Norvégiában, Sváj.cban-és még tobb államban, a gázfogyasztást korlátozta Olaszország és Dánia. Olaszországban-és. Bulgáriában heti két, Görögországban heti három hústalan napot irtak elő. Svájcban , K omániában és örögországban életbelépett az egységes kenyér. H autóforgalmat már majdnem mindenütt korlátoztak. A jegyrendszerrel is nagjon sok ország megbarátkozott már; áz olaszoknál van jegy kávéra és cukorra, &olJandiában lisztre, cukorra és petróleumra, Dániaában kávéra, teára és cukorra, Norvégiában kávéra, cukorra és lisztre, Svájcban peölig a tej és a népkenyér kivételével minden elsőFsndü fogyasztási cikket csak jegyre lehet kapni már. Ez a felsorolás nem is teljes, mert az összeállítás elkészitése óta az országok egész sora különböző ujabb intézkedéseket is hozott. Ma már mindenütt kofiatt devizagazdálkSUjb^s van. a kivitelt és a behozatal^ mindenütt engedélyhez kötötték, mert a háborús: .'*-.. - állapot nyomán a~ szabad kereskedelem lehetetlenné válik. Önvédelmi intézkedés ez, amelyet meg kell tenni , hogy az ország ellátása ne szenvedjen. De nekünk nemcsak alkalmazkodnunk kell az adott v_iszonyokhoz, hanem arra is kell törekednünk, hogy időközben gazdasági téren ' es lelkiekben egyaránt erősödjünk. Gazdasági terén minden erővel fenn kell tartanunk,^ sőt fokoznunk kell a termelést, s bizonyos vonatkozásokban át is kell álli tanunk, hozzá kell idomítanunk az ország szükségleteihez és" a lehetősekhez. Magyar országon nem lehet egy talpalatbnyi föld sem, amelyet nem művelnek meg teljesen és célirányosan. Azt kell termelnünk, amire szükségünk van a belső fogyasztásban, de az olyan cikkek termelését sem lehet elhanyagolnunk, amelyekre- kiviteli szempontbél van szükségünk. Át is kell állítanunk termelésünket-mert teljesen lehetetlen.hogy egy mezőgazdasági ország háromévenként 30-40 millió aranypengőt adjon ki Kukoricába, vagy hogy takarááöMiiá^cnyal küzdjön, iTz ipari termelést sem szabad elhanyagolnunk, hanem épen ugy. mint a mezőgazdasági termelést/fokoznunk kell és az adott helyzethos kell idomítanunk. Az ipar terén ez természetesen elsősorban nyersanyagkérdés. Az ipari nyersanyagok legnagyobb részét, sajnos,nem magunk termel^-jük, tehát jol kell gazdálkodnunk velük s mert a behozatal az"ország devizagazdálkodása szempontjából bizonyos áldozatokkal jár, egész nyersanyaggazdálkodásunkat ellenérzés alá kell helyeznünk. Ma nincs baj a nyersanyagellátás tekintetében , de jöhetnek még nehézségek és ezekre fel kell készülnünk, A kormány már meg is tette ezirányban aojszükséges intézkedéseket s ha a szükség ugy kivánná egyszer, akkor mi is iáterünk a gétanyásokra/a különböző'keverési szisztémákra, nert termelésünket minden erővel fenn kell tartanunk. &te4#M> Nem azért kivánom a kivitelt minden erővel előmozdítani, hogy ellenében aranyat gyűjtsünk, mert aranyból még nem élVt meg senki, hanem/a szükséges nyersanyagokat beszerezhessük. Azért kell az ""export, nogy / hogy legyen mivel megfizetni a szükséges importot... .