Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-23 [0454]

Bt- küm. Kö/Vi Berlin,. november 23. W Azzal az angol állítással szemben, nogy a németek ten­geri háborúja ellentétben áll a nemzetközi joggal, a Nemet Távirati Iroda illetékes helyről származó közleményt ismertet, amely szerint az angolok maguk az okai annak, ha ma a kereskedelmi háborúban is nagy szerepet lát­szanak a katonai szempontok. A közlemény rámutat arra, hogy az aknarakás tárgyában 1907-ben kötött hágai egyezmény értelmében aknazárak fáLállitá­sánal közölni kell ezt a tényt, ha katonai szempontok ezt megengedik. Né­metország'efebei az értelemben tett is közléseket aknaveszélyes területek tárgyában. Hogy a katonai szempontok mikor engedik meg az ilyen közlést, azt természetesen egyedül és kizárólag Németország dönti el. Az angolok " arra sem hivatkozhatnak, hogy a hágai megállapodás értelmében tilos lenne az ellenség partjai és Kikötői előtt aknákat elhelyezni. Az egyezmény ugyanis ezt csak akkor tiltja, ha az aknarakás kizárólag abból a célból történik, hogy megakadályoozza a kereskedelmi hajózást. Tekintettel arra. hogy a kereskedelmi utakon és a partok előtti vizeken számolni kell angol hadihajók állandó jelenlétével, megengedett dolog ezekkel szemben aknákat alkalmazni és az aknaveszélyes terület helyének közléséről ugyancsak a hágai megállapodás értelmében nem lehet erről szó, mig a katonai célt el nem értek. Természetesen az angoloknak is megvan a joguk, nogy meg<­védjék felségjogaik alá tartozó vizeiket az ellenség behatolása ellen. /MTl/ Ht küm Kö/Vi Berlin, november 23./Német Távirati Iroda/ W A sajtó ismerteti Strasser Ottónak azt a levelét, ame­lyet Strasser 1934 június 22, l-én Parisból irt egyik barátjának, Strasser levelében ismerteti azokat a fáradozásait, amellyel puccsot akart kirob­bantani a Saar-vidéken. hogy megakadályozza a népszavazást. Francia sze­mélyiségekkel folytatott megbeszéléseinek eredményéről Strasser azt irja, hogy Franciaország nem érdeklődik a Saar-mentén végrehajtandó 'kísérle­tek' iránt, mert attól fél. hogy reá hárítanák a felelősséget s reméli; hogy a népszavazásig jelentős változások következnek be a birodalomban, Franciaország' felfogása szerint , ha a népszavazás eredményeként a néme­tek nagy, kisebbségben maradnának, akkor a genfi döntés amúgy is Hitler ellen szólna. Annál nagyobb értéke lenne tehát annak, ha propaganda utján sikerülne ilyen nagy kisebbséget elérni, még Hitler hívei között isi. E tekintetben Strasserben reménykednek. Strasser beszélt Károlyi Mihály gróf­fal és Grembach képviselő vei, általános benyomása szerint bizonyos "akcióra' irányuló terve Parisban nem talált: ' kellő előfeltételeket, ugy hogy tervétől elállott. Strasser ezután részleteket közöl azokból a megbe­szélésekből, amelyeket az emiitett személyiségekkel, valamint a Parisban élő Grazynski volt német belügyminiszterrel folytatott. Ezek szerint Ame­rika hajlandó egy "enyhébb" nemet kormánynak jelentős nyersanyaghiteleket nyújtani. Hasonlóképen Franciaország is hajlandó ebben áz esetben 300,000" főnyi hadsereget engedélyezni, ha ugyanakkor Németország visszatér Genfbe : ^^elek szerint "enyhülés" alatt a birodalom kormányának áta'aküáfcát értik. iái-.. Bérli n november 23. /Magyar Távirati Iroda/ f\km ,l/ Strasser Ottónak a lapokban közzétett es a saarvldéki német népszavazás német győzelmét meghamisító tervével ftaíalkczó leve- • léből kiderül, hegy Strasser Parisban összeköttetésben állott gróf támljí Mihállyal is.'Gróf károlyi a levél szerint Strasser saarvidéki tervét ; 'lelkesülten helyeselte"* Hm) mm) mm

Next

/
Thumbnails
Contents