Napi Hírek, 1939. július/2

1939-07-30 [0446]

j^.... . - %/kz alábbiakban a t. szerkesztőség* rendelkezésére "bocsátjuk Csáky István gróf külügyminiszter soproni'bes; édét, amelyet a soproni nyári egyetem; megnyitásán mondott. Keretet később adunk./" m — " Sopron közismerten nagy tudományos központ, amely nemcsat egy általános műveltségre igyekszik nevelni a magyar föld lakomák szeles rétegeit, hanem kiváló szakképzettséget is nyújt azoknak, akik azt Keresik. A most megnyilő Nyári ífeyetem ezért kitűnő helyet választott működésének színteréül. Sopron a természet sz épségeitől~körülvet,t ősi magyar váron; amelyet körüllebeg a tradiciónak tudományos, katonai és gazetasági dicsfénye/ a megfelelő tudományos légkör, amelyet az ember lénton-nyomon érez ebben a varosban. * Üiielöft az exakt tudományos előadások megkezdődnének, mintegy antidózisként rövid politikai elmefuttatásba szeretnék belekezdeni. A politika", egy rendkívül bonyolult szerkezeti tanulmánya az emberi közületek együttélésének^ mert a tudomány és a művészet mesgyéjén mozog. Analitikai részében tisztán tudományos. A szintézis megalakításában transzoendentális motívumok és imponderábiliák, valószánüságszámitások is erősen belenyúlnak. A legexaktabb része talán az együttélési formák történelme, mely azt látszik bizonyítani, hogy az empirizmusnak nagyobb része van kialakulásukban, mint a spekulálnak, vagyis az elvont filozófiának. A spekulatív rész. mely tulajdonképen az emberi lélek mns^yilvtanulásait tükrözi vissza, iktatja bele azokat a tényezőket, amelyek által sokban hasonló lesz a művészethez. Mindenekelőtt ehhez fantázia, formaérzék és a művészek által is annyiszor emlegetett szent tüz szükséges. B három tényező nélkül épugy nincs politika, mint nincs művészet. E vegyes megjelenési formája miatt sokan nem is tekintik a politikát tudománynak, különösen^azok nem, akik a politikát összezavarják a közigazgatással, vagy a politizálással. Pedig az igazi politika nagy analitikai készséget és szintetikai érzéket kivan meg, továbbá tapasztalatot és bizonyos előképzettséget, különben - zseniktől eltekintve - kevesen tudnak helyes politikai diagnózist felállítani. Még komplikáltabbá válik ez a folyamat azáltal, hogy a politikának a művészethez való hasonlóságából kifolyólag az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuíció. Ebben hasonlít a nagy feltalálókra vagy a nagy orvosokra. Talán az a körülmény, hogy az intuíció a legfőbb alakító eleme a nagyvonalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló államferfiut és politikust, valamint feltalálót találunk épen az autodidakták soraiban. Az igazi államférfiura a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá v^lik, vagyis hogy a szakértelem es a logika rabjáva lösz. Kompromisszumokat keres tapasztalati alapon, amikor teremtenie kellene,vagy oktatlen kreálni akar,amikor továbbfejlesztésről, vagy az élet és helyzet egymáshoz idomitásáról van szó. Emiitettem már, hogy . politika alatt tudományos értelemben az emberi közületek létrehozásának,fenntartásának és fejlesztésének a tudományát értjük. /Folyt, köv./