Napi Hírek, 1939. július/2

1939-07-22 [0446]

o Ka/Ln Pozsony , julius 22, /Magyar Távirati Iroda/ Esterházy János gróf,a szlovákiai egyesült magyar párt" elnöke, a szlovák parlamentben nagyszabású beszédben ismertette a magyarság álláspontját az uj szlovák alkotmány-törvénnyel kapcsolatban*. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy most arról van szó, hogy Szlovákia uj alkotmányával olyan alapokat rakjon le

? amelyek alkalmasak arra

t hogy a vele együtt élő többi nép boldogulását és fejlődését is körülbástyázzák és nem csekélyebb fontosságú az a szempont sem, hogy Szlová-' kia, amely a Dunamedencének a Kárpátok alján egyik szerves alkotó része, itt a inegbékülés, a közös alkotó munka és igy végeredményben az európai rend erőteljes tényezőjévé váljék. - Mielőttünk, magyarok előtt - folytatta beszédét Esterházy János gróf - bizonyára szokatlan az, ha egy alkotmány megalkotásában kell részt vennünk. Európában az angolokon kivül egyedül a ma- " gyároknak von történelmi alkotmányuk, és mi magyarok sohasem felejthetjük cl, hogy nekünk olyan ezeréves történelmi alkotmányunk van, aműlynok alapelveit és irányait első szent királyunk^ Szent István jelölte ki. Ennek az alkotmánynak a szelleme mindenkor él bennünk és fog is bennünk élni ős ennek a szellemnek a hatását nem tudom elkerülni, amikor most Szlovákia irott alkotmányának egybeállításáról és megtárgyalásáról van szó. - Ebből a szellemből elsősorban is az következik, hogy HZ alkotmány minden betűjének a keresztény gondolattól kell áthatva lennie. További követelmény, hogy ennek az alkotmánynak számolnia kell azz8l, hogy itt, o Kárpátok alján, nem egy nép él, ez nem egy népnek az élet-' tero, hogy a modern frazeológiából meritsek hanem hogy itt a határokon belül és kivül az évszázados sorsközösség által egymásra utalt népek helyeződtek cl és nemcsak keresik, hanem követelik is mindazt, ami erkölcsi, szellemi, anyagi és gazdasági létük fenntartásához szükséges. És végül ebből a szontistváni szellemből következik az is, hogy itt az alkotmány-törvény utján sem. létesithető olyan uj rend vagy rendszer, amely ellenkeznék az ittélő nemzetek - legyenek azok akár magyarok, szlovákok, németek ruszinok - lelkében évszázadok óta meggyökeresedott és tradicióvá vált gondolatvilággal vagy ellenkeznék mindnyájunk geopolitikai helyzetével. Még annyira hangzatos, másutt talán beváló, de a mi lolkü le tünkkel meg nem egyező és tőlünk idegen jelszavak semmiképen sem érvényesülhetnek erőszakolt módon ebben az alkotmányban, hanem annak figyelemmel kell lennie a múlttal való érzelmi, értelmi és jogfolytonosságra. - Ha el is ismerem azt, hogy az önálló szlovák áálam' megalkotása a szlovák nemzet szivügye és vágyainak netovábbját jelenti, ugy nem ismerhetem el azt, hogy a szlovák nemzet ebből folyóan minkot, magyarokat, bármilyen téren és tekintetben alsóbbrendüeknck tekintsen . és az egyenjogúság rovására bármilyon jogból kevesebben részesítsen minket, mint amennyit a maga részére biztosit. Annál kevésbbé ismerhotom" ezt el, mert mi, magyarok, itt, ozen a területen sohasem voltunk jövevények, hanem olyan honfoglalók voltunk, akik itt először valósították meg a rendszeres állami életet. Ha voltak is időnként és ideiglenesen mas foglalók ezen a területen, azoknak állami berendezéseiből semmi sem maradt fenn és azok soha sem rakták le az állami élet olyan alapjait, amely mint a magyarokéi, kiállották volna évszázadok viharait. /Folyt, köv/