Napi Hírek, 1939. július/2

1939-07-22 [0446]

© Ha/Ln /Esterházy János gróf beszédének 1. folytatása/ - Egy állam megalapításakor egyetlen belpolitikai vagy külpolitikai lépésnek, tettnek vagy célkitűzésnek íem szabad kiindulni sem regionáli, sem időleges szük horizontból. Nem szabad tehát magnt befolyásoltatnia áruló helyzeti, politikai, gazdasági és egyéb előnyöktől, mert ezek könnyen mulandókká válhatnak ós akkor az állam falai csekély szélfuvásra is összeomolhatnak. Nagyon tanulságos példát nyújt erre az egykori Csehszlovákia. Cseh-szlovákia annakidején arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemzeti állam, pedig nemzetiségi állam volt. - Az uj eszmeáramlatokkal kifejlődött erős nemzeti öntudat olyan adottság, amellyel feltétlenül számolni kell, hacsak nem akarjuk az itteni állami életet megrázkódtatásoknak kitenni. Ebből az adottságból nem következhetik más, mint hogy az itteni népcsoportok mindegyikének meg kall adni és az alkotmányban biztositani kell mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek a népi élet teljes kiéléséhoz. Ezek a teljes egyenjogúság, a korlátlan szabadságjogok és az önrendelkezési jog. De nem egyedül ezeknek a jogoknak az alkotmányban való megadásáról lehet szó. Nagyon jól tudjuk, hogy a csch-szlovák alkotmány papiroson- sok mindent megadott, amit ezután a gyakorlatban és az életben megtagadott. Az alkotmány-törvényben tehát meg kell adni azokat a biztosítékokat is, amelyek alkalmasak orra," hogy a megadott jogok megsértésének legcsekélyebb kísérletét is megtorolják és jővátegyék. - A szlovák állam még csak harmadéve áll fenn* Ennek a rövid időnek ránk, magyarokra keserves tapasztalataiból nem akarok hátrányos következtetéseket levonni az állam, további kormányzására és vezetésére nézve. Nem akarok most rekriminálni, csak röviden említem meg, hogy a minkét, magyarokat a bécsi döntés alapján megillető egyenlőség sehol sem tapasztalható. Az ugyanezen döntés alapján minket megillető védelemnek nyomát sem látjuk. A magyarokra vonatkozólag a személyes szabadság, szólás- és sajtószabadság, véleménynyilvánítási szabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság a legsúlyosabb sérelmeket szenvedte, nem is incidontalitor, hanem rendszeresen és állandóan. Ezeknek a jogoknak körülbástyázása az alkotmánytörvénybon tehát elsőrendű szükségesség. Igy állunk a magyar nyelv használatával is és mindazokkal a követelményekkel, amelyek elismert népcsoporti mivoltunkkal kapcsolatosak és amelyeket csak ránk vonatkozóan nem teljesített a kormányzat, Esterházy János gróf azután részletes boncolás alá vette az alkotmánytörvény-tervezetet, jóllohot hangsúlyozta, hogy a tervezet jóformán csak az utolsó percben jutott a kezébe ós előzőleg som foglalkozhatott azzal behatóbban, mért nem tagja egyik bizottságnak sem, amely a törvényt előkészítette. Rámutatott orra, hogy hiányzik az alkotmánytörvényből annak" világos és határozott kimondása, hogy itt minden állampolgár jogok és kötelességek tekintetében teljesen egyenlő' . Ugyanez áll egyáltalán a szabadságra és a szabadságjogokra vonatkozólag is. Nem tartalmazza a tervezet 8 sajtószabadság biztosítását sem, holott ez a véleménynyilvánítási szabadság egyi3^ legfontosabb tényezője és emellett a közéleti tisztaság egyik nem mellőzhető : •• őre. - Minket, magyarokat - folytatta Bsterházy János gróf -' legközelebbről érint a XII. fejezetnek a nemzetcsoportokról szóló része. Hiányos ebben a fejezetben annak megállapítása, hogy valamely nemzetcsoportot milyen párt jogosult képviselni. Ha ez tisztán a kormány kényekodvétől függ - amit nem tudok elhinni -, akkor ez olyan labilis alap, amelv ot sommikep sem fogadhatok cl. Am _ -i T L, i - — / i S-UV <- ' na'57/./.— . _ >