Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-07 [0441]

- Elsősorban Teleki Pál jött el Szegedre - kezdte meg beszédét - ós nem a miniszterelnöke, Maja később jön a miniszterelnök is, mert kell, hogy Szegedről az országhoz is beszéljen. De először Teleki Pál jött el, mert te zajött /Viharos taps és éljenzés./ és hazulról kivan az országhoz szólni. - Mindenekelőtt köszönöm a magam személyében, hogy"Szeged város polgársága annakidején az ország feldarabolásakor minket - szűkebb hazánkat vesztetteket - akik az országban maradtunk, maga közé fogadott és itt ón is második hazát nyertem. Ezért köszönöm minden hazavalóinak azt, hogy engem kivannak újra megtisztelni azzal, hogy Szeged városának egyik Laandátumát a magyar parlamentben kéoviseljém./Eljenzes és taps,/ A magyar parlamentarizmusnak szép és természetes vonása, hogy a polgárság olyan embert szeret képviselőjévé választani, akit ismer és aki lehetőleg hazulról való. En ilyen értelemben érzem át a felszólítást és ilyen értelembon kívánom képviselni azt a várost és rajta keresztül az országot a magyar országgyűlésben, /Éljenzés és taps./ - Most pedig átalakulók abba a minőségembe-, amelyben az olnök ur is aposztrofált és amoly jelenleg levetkőzhetetlen rólam - minisztorolnöki minőségembe. De akár ebben a minőségombon beszéltem, akár viseltem ezt a tisztet - mint ahogy viseltem 18 evvol ezelőtt akár nem viseltem, mindig ogyfoma politikát hirdottom ós az elvok, a főirány és a meggyőződés tekintetében ma som tudok mást mondani, mint amit 20 esztendő előtt ugyanitt mondottam ol. Az akkori és a mai idők között csak az a különbség, hogy ma más helyzetben, uj feladatokkal szembeállva kell egymással beszélnünk és teendőinket mérlegelnünk, de azoknak az elveknek alapján, amelyek husz esztendőn keresztül azonosak maradtak és ha Isten is ugy akarja a mi erőinkből azonosak is fognak maradni hosszú, beláthatatlan időkig ebben az országban./Viharos taps,/ - A keresztény nemzeti és egyben szociális politika. Szegedről indult ki. A keresztény és nemzeti politikáról már akkor megmondottam, hogy mind a kettőt együtt és egyszerre akarni és gyakorolni nehéz és nagy vállalkozás. Mielőtt most idejöttem, újból elolvastam el- ső p ro gratmnb eszed eme t, amelyet annakidején mint szegedi jelölt mondottam. Ezt a beszédemet most újra felolvashatnám, mert most sem vallok mást, elmondhatnám tehát ugyanazt lényegileg. Csak a feladatok azok, amelyek azóta megváltoztak és meg is nőttek. Tizennyolc vagy husz évvel ezelőtt súlyosabb helyzetben voltunk, mégis feladataink ha Könnyebbek nem is, " de aránylag egyszerűbbek voltak, mert semmi mást nem cáloztak, mint kiszabadulást a béklyók közül, amelyekkel akkor kezünket megkötözték. Nem cáloztak mást, mint lehetőséget keresni arra, hogy a magunk politikáját ' csináljuk

?> hogy megtaláljuk helyűnket Európa és a világ nemzetei között, hogy elérjük idővel azt az egyenjogúságot, amely minden nemzetet a maga személyisegéhez képest megillet és hogy belül is a magunk házatáján a magunk gazdái lehessünk. Bogy mit jelentett ez, azt mi.tudjuk, akik akkarr a francia megszállást végigeltük, amikor még Szatymazon vörös előőrsök alltak. Ez a feladat akármilven nagy, akármilyen gigászi volt egy kis'és erőben teljesen megfogyatkozott nemzetre, mégis egyszerű feladat volt, /Folyt.köv./