Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-07 [0441]

A ma feladatai sok tekintetben könnyebbek. Mert sokkal erősebbek vagyunk, viszont jóval sokoldalúbbak, jóval sokfélébbek és erre gondolok, amikor azt mondom, hogy ugyanazzal a meggyőződéssel, ugyanazokkal a célkitűzésekkel és ugyanazzal az akarattal u;j feladatokkal állunk szemben. - Nemzeti keresztény és szociális politikát hirdettünk már akkor. Azóta a nemzetnek és kormányzó iának minden kormánya sorozatosan követte ezt a politikát.Neiii tántoroaott el tőle, mert tudta, hogy az ősi magyar alkotmánynak az ezeréves országnak az őrzőié és semmiféle pillanatnyi érdekért nem szabad feláldozni a nemzet folytonosságának, akár magának a nemzetnek, akár a nemzet alkotmányának érdekeit, Eat a politikát követték a háború utáni kormányok s lassan.fokozatosan emelkedtünk fel a háborús vereség, Trianon és a kommunigir-úsokozta mélységből, a nemzeti függetlenség, a nemzeti erő, a nemzeti önérzet és a Külvilág által való megbecsülés lépcsőin. Fokozatosan emelkedtünk fol ezalatt a husz esztendő alatt, sohasem tévesztve szom elől politikánk nemzeti mi- ' voltát, az országnak azt az érdekét, amelyot csak olyasvalaki érthet meg, aki mélyen gyökerezik ennek az országnak a történőimében, Hint ahogyan' a magyar nép mélyen gyökerozik a maga történelmében, ragaszkodik hozzá, ragaszkodik a maga függetlenségéhez, a maga sajátos államclgondolásánrk a maga alkotmányának folytonosságához és megóvásához. Ma már büszkén mondhatja a magyar miniszterelnök itthon és kifelé, hogy a saját lábunkon állunk, éenkinek , Önszántunkon kigül, nem vagyunk elkötelezve semmire. /Viharos taps/ és büszkén járhat külföldön egy békés, de kemény nemzet ' Képviseletében, amelynek barátságra nyújtott jobbja értéket, karja erőt, szava pedig az őszinteség egész súlyát jelenti./Viharos taps és éljenzés/ Ez az, amit legutóbbi utaimon is éreztem: megbecsülést a magyar egyenesség, a magyar őszinteség, a világos magyar beszéd iránt külföldön, /Megismétlődő lelkes taps es éljenzés./ Ezek a tulajdonságok nom utolsó sorban alapulnak megbecsülésünkön, noha nem tartozunk a nagynéposségü ' nemzetek kozé, viszont megbecsülik bennünk azt, hogy egyenes beszédűek, Kemények, a magunk lábán állók vagyunk, ha valakivel barátságot kátünk akkor JÓD arátok. itélotiiaKbrn igazságosak és a harcban, ha kell i kemények. Ebből az a tanulság, hogy nincs okunk semmiféle csüggedésre. Nincs ok arra, hogy egy nemzet, amelynek ezeresztendős történelme van, amely ezer esztendő alatt annyi . viszontagságot élt át, hisztériásán figyeljen köznapi eseményeket's az ilyen "napi eseményekről azt gondolja, hogy az ő_ sorsára bármiiéleképen kihatással vannak. A nemzetek sorsa nom napi eseményektől, hanem a nemzőt saját erejétől és akaratától függ s attól függ megbecsülesünk./Dörgő taps es éljenzés/ Mi még legnagyobb ' megpróbáltatásunk és elesettségünk időjén som mondtunk mást mint ágazat, nem beszéltünk másként csak önérzetesen. Amikor a magyar békedelegáció' annakidején kintjárt Parisban s a diktált békét kellett elfogadnia, akkor is Írásba foglaltuk, előterjesztettük és amennyire időt adtak rá, meanondtuk a magunk igazát. S amikor azt kérdezték tőlem akkor, mint a • békedelegáció- tudományos munkálatainak előkészítőjétől, hogy miért irunk össze olyan sok mindent, hiszen senki sem fogja elolvasni, azt válaszoltam: Tudom, ma nem fogják elolvasni, de tizenöt év múlva majd elolvassák. S ez be is teljesedett. /Lelkes taps és éljenzés./ Akkor sem figyeltünk az apró napi eseményekre, de bíztunk önmagunkban, a nemzetben, annak ősi ereiében s abban, hogy egy-nemzet igazmondása a végén mindig győzedelmeskedik. Ebben bizünk ma is. /Folyt.köv./