Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-31 [0434]

A javaslat két alapvető elgondolását kellene gyökeresen megváltoztatni. Sokkal gondosabbaa's és a múltban kialakult viszonyoíc elfogulatlanabb és tárgyilagosabb megítélése alapján kellene meghatározni azt, hogy a., zsidóságnak mely.'.* eleme tekinthető asszimiláltnak vagy az asszimilálódás utján levőnek, Az asszimilálódás egyik ismérve lehet a vallás. Aki a zsidó vallást otthagyta és ezzel bizonyítékát adta annak, hogy nem akar ahhoz a zárt közösséghez tartozni, azt a nemzeti közösségből kirekeszteni nem lehet csak azért, mert vannak a zsidóságnak még asszimilálatlan elemei is. Megtagadni az asszimilálódás lehetőségét olyanoktól, akik asszimilálódni akarnak, egyértelmű a nemzet erejének szándékos és tudatos gyengítésével. Elégségesnek tartaná, ha csak a bevándorló első vagy legfeljebb második genaációval szemSen alkalmaznánk átmenetileg kivételes intézkedéseket^ amelyeket a gazdasági életben való tevékenység tekintetében kiterjeszthetnénk olyanokra,-zsidókra és nem zsiddkra egyaránt,-akik cselekedeteikkel azt árulnák el, hogy nem tudnak beleilleszkedni abba a magasabb erkölcsi légkörbe, amelynek elérése a javaslatnak is egyik legfontosabb célja. Ki kellene mondani, hogy mindenki,,akinek apja már 1880 előtt magyar állampolgárságot kapott, s itt folytatott üzleti tevékenység után adót fizetett, teljes jogú állimpolgar. Ki kellene mondani, hogy mindazok, akiket az üzleti tisztesség elveibe ütköző cselekmények miatt magyar bíróság elmarasztalt, - zsidók és nem zsidók egyaránt - olyan kategóriába kerülnek, • amelynek tagjai az üzleti életben vezető szerepet nem vállalhatnak, Ha mindezt elutasítják, legalább ki kellene mondani, hogy mindazok a zsidó alkalmazottak, akiknek munka körükből való távozását a javaslat tervbeveszi, csak akkor kötelesek helyüket elhagyni, ha van nem zsidó egyén, aki ügykörüket el tudja látni. Ha a javaslat keresztülvitelével kapcsolatos veszélyeket el akarjuk kerülni, a végreha;'tásnai sokkal hosszabb időt kell adni. Ez az idő egy generációban,' tehát 30 évben volna megállapítható. Attól tart, nogj ez az idő sem lesz elég arra, hogy a magyaráág— ban az üzleti tevékenységgel szemben megnyilatkozó ellenszenvet okszerű neveléssel megváltoztassuk. Ha nem tudjuk sokkal szűkebbre szabni azok körét, akiket a javaslat a gazdasági életbíl kirekeszt, ha nem tudjuk a keresztülvitel ütemét lényegesen lassítani, attól kell tartani, hogy vállalataink nagyrésze összeroskad és gazdasági fejlődésünkben visszazökkenünk egy évtizedekkel ezelőtt fennállott állapotba, amikor az állam szemben még jóval csekélyebb igényeket támasztottak. Attól tart, hogy épen azok fogják érezni elsősorban a maguk testén ennek a javaslatnak káros hatását, akik ma azt hiszik, hogy a zsidóságnak a gazdasági életből való eltávozása rájuk jobb helyzetet teremthet. Kérte a kormányt, vegye revízió alá álláspontját. Rajniss Ferenc kijelenti, hogy azokat a katolikusokat és„ keresztényeket, akik e javaslatot elfogadják, ugyanolyan jó katolikusoknak és jo keresztényeknek tartja, mint azokat, akik a javaslat ellen beszélnek. A túlzó antiszemiták egy pillanatig sem állítják, hogy a zsidó szellemiség a mai politikai helyzetben veszedelmes. Mindig azt állították, hogy akkor - és pontosan akkor - veszedelmes végtelenül a zsidó szellemiség, amikor a nemzet történelme kerül válságba és ez az, aminek idejébaen elejét kell venni. Nem tagadják meg a zsidó erkölcs-iíié^st^ csak ajzdt állitják, hogy az más, mintha nemzet er- • kölcsiségo, HM t 'rtták-értéktelennek a zsrido közgazdálkodást, csak azt állítják * a Bsidfaág beismerése ala ján - hogy minden nemzet ?Pofyt.kW a g^*s4gi életet'építettel fel maguki^^^^ K- S2ekció