Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-31 [0434]

o- Za/ln /Képviselőház eesüttes bizottságai, II. folytatás./ /Gratz Gusztáv/ lert szükséges, ma talán inkább, mint valaha, hogy a jelszavak ködébe olykor bevilágítsunk a racionalizmus fényével, aminek egyes túlzásai és elfajulásai azonban előtte sem rokonszenvesek. Bár nem rajong a magát puszta negatívumokban kiélő szkeptikus felfogásért, mégis károsnak találna, ha a kétkedést a szellemi életből ' ' _ A ki akarnok irtani, mert a ketkciés az igazságok felismerésének előszabálya. Nem tartja tehát azt, hogyaz, amit zsidó szellemiségnek szoktak nevezni, - nem egészen helyesen. . mert ez inkább korszellem, amelyet a zsidóság egy része magáévá tett - a nemzet szellemi életéből gyökeresen kiirtandó volna, mert ez több kart, mint hasznot okozna a szellemi életnek. Azt mondják, hogy a zsidó szellemiség különösen a sajtó terén jelentkezik, amely ha zsidók kezében van, szeret mindent lerántani, minden tekintélyt kikezdeni és nem riad vissza az igazság elferdítésétől ás az izgcfcástól sem. Be kellett látnia, hogy ami hibát valamikor ma .a is a zsidók ujságirók terhére rótt, azt általában a modern újságírás anná . bizonyos fajtájának terhére kellett volna írnia, amely abból az elgondolásból indul ki, hogy egy ujságközleménynek nem kell okvetlenül igaznak lennie, hanem elsősorban érdekesnek. Alapjában veve a közönségben van a hiba, amely ilyen szellemű táplálékot keres és megkövetel. A legnagyobb mértékben támogatna minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy a sajtó magasabb szinvonalat érjen el. Egvet árt JJeak Ferenccel, nogy a sajtótörvénynek egy étlen szakaszból kell állania; mindig igazat kell írni. Attól tart azonban, hogy a zsidó elemeknek a sait óban való háttérbe szorításával ezt még nem érjük el. Gazdasági szempontból osak olyan valaki tarthatja helytelennek vagy értéktelennek a zsidóság tevékenységét, aki egy "általában nem ismeri gaz.-sági életünk fejlődését. Az a gazaasagi konstruktív tehetség, amely a zsidóságot jellemzi, a nemzet fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen értéknek bizonyult. Iparunk igen jelentős agai sohasem fejlődtek volna ki a zsidóság vállalkozó szelleme, tőkegyüjtési tehetsége nélkül. Még ha most nélkülözni is tudnánk őket, különös hálátlanságnak tartaná, ha arra az álláspontra he Ivezkednénk, hogy,, a mór megtette kötelességét, a mór mehet". A magyarság még nem is érte él a gazdasági képzettségnek azt a fokát, hogy az iparban, kereskedelemben és a pénzvilágban a zsidó elemeket megfelelően helyettesíteni tudnánk. Évtizedekig nagy megerőltetéssel és sok áldozattal tudtunk magyar ipart teremteni és most kockára akarjuk tenni mindazt, amiá elérnünk sikerült* Za/n A zsidóság gazdasági tevékenységének káros voltat azzal szokták indokolni, hogy igen nagy arányban zsidókat találnak bűnösnek azok között, akik az üzleti erkölcs ellen vétenek, AZ természetes olyan országban, ahol az üzleti élet túlnyomó része zsidók Kezében van. Angliában és Amerikában az ilyen visszaélések épen olyan gyakoriak, de ott a zsidók sokkal kisebb szambán szerepelnek a gazdasági életéén mint nálunk és ezeket a visszaéléseiét úgynevezett árják követik el. . . i i •• Nem tudja elfogadni azt az intézkedést, amely kozio-i gettóba helyezi a zsidóságot, nem pusztán a jogegyenlőség elvére való tekintettel, hanem más, ± a nemzet:', politikai érdekeiből merített okból sem. Ha külön népcsoportot teremtünk a zsidókból, mas népcsoportok is külön . népcsoportként való megszervezésüket fogjak követelni, A javaslat hamis uton keresi azoknak a problémáknak megoldását, amelyeket dalőre akar vinni./Folyt,köv./