Napi Hírek, 1938. november/2
1938-11-17 [0430]
obv P r o d o m o. \ A t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Antal István államtitkár mai berlini előadesáhak kivonatát. Keretet később adunk. Antal István államtitkár azzal kezdte előadását, hogy a müncheni négyhatalmi konferencia és a bécsi döntőbírósági Ítélet uj Közópeurópát alakítanak ki. A páriskörnvéki békediktátumok a győztes hatalmak politikai túlsúlyát akartákvágiegesiteni, amivel szemben az ui Középeurópa a népek ás nemzetek erkölcsi és jogi egyenlőségén és a nepi gondolat érvényesítésén fog felépülni . A Fuhrer es a Duce az erőszak, az önkény és az elnyomás politikája helyébe a jog, az igazság és az erkölcs prinoipiumait s lezek talajába beágyazva a nepi gondolatot emelték Közopeurópa rendező elvévé. Ezzel nem&sak a legmagasabbrendü nemzetközi jogelvek uralmát honosították meg Közápeurópában, de megteremtették az ott élo, egymásra utalt népek békés együttélésének Is harmonikus együttműködésének kedvező légkörét is. A két tengply hatalom bécsi döntése Középeurópa fejlődése szempontjából olyan korszakalkotó jelentőségű, mint a maga ideiében a vesztfáliai béke vagy a bécrsi kongresszus volt. 1 jelentőseget az a különbség is fokozza, hogy ez alkalommal nem százezrek pusztulásának árán teremtettek békJb ás az uj rendet nem szuronyok hatalmára építették fel, hanem erkölcsi alapokra. Azok a fen költ erkölcsi ás jogelvek, amelyeket a háború győztesei fennen hirdettek, de meg nem valósítottak, a bácsi döntés nyomán a maguk eredeti tisztaságában és eszményiségében váltak életet fakasztó valósággá. A magyar nemzet kimondhatatlanul hálás a német és az olasz birodalom nagy vezéreinek, hogy a bécsi döntéssel az ezeréves magyar haza egy nagy darabját és egymillió magyar testvérünket juttatták ismét vissza Magyarországhoz. Az uj Középeurópában Magyar ország történelmi hivatása ugyanaz maradj ami évszázadok folyamán volt: összekötőkapocsnak kell lennie Kelet es Nyugat között. De a jövőben ez a szerep túlnyomórészt kulturális és gazdasági fronton fog kialakulni a magyarság számára. A magyar kultúra lényege és belső tartalma: arányos szintézis Kelet és Nyugat lelkisége között, összesűrűsödött benne Kelet és Nyugat szellemisegének minden értékes anyaga olyan formában, amely mégis jellegzetesen magyar, tehát*minden más nép kultúrájától különböző. Ezután részletesen vázolta az ország háború utáni politikai fejlődését. Magyarországon nem volt másfél évtizedig tartó weimari rendszer, amely a demokrácia álarcában szabad lehetőseget adott a nemzetellenes erők lassú kifejlődésének, hanem a forradalom már 1919-ben eljutott egész a bolsevizmusig. Snnek letörése után olyan nemzeti politikai rendszer alapozódott meg a szegedi nemzeti újjászületés .' 5s annak dicsőséges vezére, Horthy Miklós kezdeményezésére, amely nacionalista vonalon éles harcot vivott a romboló törekvésekkel szemben. Ennek a programmnak lényege a mélységes népi és szociális szellemtől áthatott gyakorlati politika intézményes megvalósítása, a magyarság erőinek maximumig való fokozása, az ellenBező hatások háttérbeszoritasa s köztük a Magyarországon is tulhatalomban lévő zsidóság gazdasági és közéleti befolyásának "illő mértékre" leendő korlátozása a magyar élet minden megnyilvánulásában. /Folyf.köv./ •
