Napi Hírek, 1938. november/2

1938-11-17 [0430]

o Ln /Antal István berlini előadásának 1. folyt./ Ezek az eszmék adták az impulzust Gömbös Gyulának, aki már jóval a Marcia su fkraa megvalósítása előtt konkrét politikai programmba öntötte a fajvédő ideológiát. Magyarországon húsz évvel ezelőtt Gömbös Gyula által - ha a magyar nemzet speoiális viszonyaihoz igazodó speciális tartalommal is - megfogalmazást nyertek mindazok a világnézeti elgondolások ós politikai cé-kitüzásek. amelyek a fasizmusnak és a nemzeti szocializmusnak is lényegét alkotják. Ez a progxamm megalkotása idején szembetalálta rsagát egy egész ellenséges világgal: a zsidóság nemzetközi hatalmával, a liberális pénztőkével, a marxista szakszervezetek tömegeivel s e programm megvalósításáért keserves harcokat kellett vivni mind a külső, mind a belső politikai frontokon. Az egyetemeken és a főiskolákon bevezetett numerus clausus; miatt például az amsterdami II. Internacionálé gazdasági vesztegzár' alá akarta helyezni az országot és a népszövetség többizben a vádlottak padjára ültetett bennünket. Sajnos, abban az időben a weimari Németország sem a mi oldalunkon állt s a német és az osztrák liberális és marxista sajtó is el51 járt az ellenünk inditott hajszában. A helyzet akkor változott meg lényegesen, amikor 1928-ban a magyarság a fasiszta Itáliában erőteljes külpolitikai támaszt kapott, maid a nemzeti szocializmus uralomra jutása után megkaptuk a III. Német Birodalom segítségét is. A történelemnek ez a fordulópont ia egybeesett Gömbös Gyula kormányrajutásával, aki nyomban hozzáfogott nemzeti célkitűzéseinek tervszerű megvalósításához. A külpolitikában a Róma-Berlin tengely, amelyért Gömbös Gyula sokat küzdött, sőt ezt az elnevezést is ő használta elsőnek, megváltoztatta az európai egyensúlyt, ami addig azt jelentette, hogy az egyik félnek mindent szabad, a másiknak pedig mindent zsebre kell vágnia. Ez uj erőviszonyok között megerősítettük az ország nemzetközi pozícióját, visszaszereztük honvédelmi felségjogainkat, talpraállitofctuk gazdasági életünket s most kiterjesztettük országunk határait. Ebben az uj helyzetben hatalmas feladatok állnak előttünka közeli jövőre. Meg kell hatványozni és átszervezni az ország gazdasági, társadalmi és közigazgatási struktúráját, s a pénz és ipari kapitalizmust alá kell rendelni a nemzeti öncélúság követelménveinek. Óriási feladatok előtt állunk agrár-, különösen földbirtokpolitikát illetően is. Bele kell nyó-lmi igen erős kézzel a nemzeti jövedelem eloszlásának kérdésébe. Egészségesebbé, terebélyesebbé ás vonzóbbá kell tenni a vidéki, különösen a^falusi életet megfelelő kultur- és egész- ségügyi hálózat kiépitéséued Honvédelmünk ütőképességét a legnagyobb fokra kell emelni. Kulturéletonk minden megnyilatkozásában dominálóvá Kell tenni a magyar faji szellemet. Mindezeket a nagyszabású reformpkat ugy kell megalkotni, hogy az ország évezredes és a maga sajátos nemzeti géniuszához igazodóan felépített államjogi konstrukciójának és közjogi Berendezkedésének épsége serelmet ne szenvedjen. A magyar nemzet Anglia után Európa legrégibb alkotmányos országa, sajátos közjogi szerkezettel, amelynek lényege a Magyar Szent Korona intézménye. E közjpgi szerkezet épségben leendő fenntartásához a magyar nép ragaszkodik. /Folyt.köv./