Napi Hírek, 1938. május/2
1938-05-16 [0418]
o- Ta/Ln /Az igazságügyi bizottság III. folytatása/ Az. * egyes felszólalásokra válaszolva,először Ángyán Bélának azzal a gondolatával foglalkozott a miniszter, hogy a királyi Kúria, tehát a legfelsőbb bíróság előtt átolyó eljárás során az Ítéletnek a vádlott terhére való súlyosbítása lehetővé váljék abban az esetben, ha a vádlott nem él jogorvoslattal. Figyelemreméltőnak tartja ezt a gondolatot, hiszen ha a vádlott jogorvoslata következtében a Kúria előtt uj bi•zonyitási anyag merül fel és ez azt igazolja, hogy az ítélet a vádlott terhére súlyosbítandó volna, ilyen esetben csak a vádlott terhére való ujrafelvételnek lehetne helye, ami az eljárás gyorsaságát nem szolgálná. Kétségtelen, hogy ha a királyi Kúriának az anyagi igazság kiderítése érdekében ilyen széleskörű belenyúlást enged a javaslat az előtte tárgyalás alatt álló ügy elbírálásába, ez a kívánság érthetőnek látszik. Ebből a szemponthói tehát a felvetett gondolatot figyelemreméltónak tartja, de a bizottság bölcseségére bizza, hogy már e törvényjavaslat kapcsán vagy a bűnvádi eljárásnak egyébként is szükségessé vált reformjával kapcsolatban foglalkozzanak-e ezzel a kérdéssel. Rupert Rezsőnek azzal a gondolatával kapcsolatban, hogy a BTK 139. J-a felvehető volna-e a javaslatba, azt válaszolja, hogy ez teljes joggal beilleszthető volna ugyan ebbe a javaslatba is. de utal az egyik f örög államnak arra a törvényére, amely az apagyilkosságot nem is tilalmaza, mert elképzelhetetlennek tartotta. Rupert Rezsőnek azzal az álláspontjával, hogy a másodfokú, tehát a Kúria előtti eljárásnak határidőt szabijának, nem tartaná helyesnek. Egyetlen törvénynek sincs olyan rendelkezése, amely a Kúria előtti eljárásnál határidőt szabna és ez a Kúria történeti kifejlődéséből is következik. Az elsőfokú bíróságnál az ügy elbírálása talán bizonyos mértékben még indokoltabban sürgős, mert hiszen az első bíróság ítéletének - nem is annyira az itélet-végrehajtásnak,mint az Ítélkezésnek - sürgősen követnie kell a bűncselekményt, ha pádig ezt nem szabja a javaslat határi/időhöz, akkor mégkevésbbé van szükség arra a Kúriánál. Utal arra, hogy a Kúriánál az"ügyek intézésében a múlthoz képest igen nagy javulás állott elő és alig lehet hátralékról beszélni. Nagy Emilnek azzal a kijelentésével foglalkozott ezután a miniszter, amely helyeselte azt a rendelkezést, amely a Kúriának bővebb elbírálási jogot biztosit, mert hiszen a tábla ebből az eljárási szákból kiesik. Nagy Emil emiitette azt is, hogy a törvény lényeges rendelkezéseinek megsértésére való utalás talán túlságosan szűkíti azt a jogkört, amelyrevizionárius hatáskörben a Kúria az eléje került ügyet el fogja bírálni. A törvény lényeges rendelkezéseinek megsértése alatt nem csupán eljárási jogszabályok értendők, mert hiszen ide értetődik például a bizonyítékok helyes mérlegelése is. Ezenkívül az 1928. évif ' t.-c. 3. J-a is biztosítja ezt a lehetőséget a Kúriának. Ami azt a gondolatot illeti, hogy az ügyészség ne szorgalmazza a bűnvádi eljárást ott, ahol ennek alapkellékei hiányoznak, azt hiszi, hogy módja lesz erre megfelelő rendelkezéseket kiadni. „ 1 A. /Folyt .köv./ /-/E/E Prága, május 16./Cseh Távirati ±roda./ a A. külügyminisztérium átnyujtcttta a brit és a francia kormánynak a cseh kormány válaszát nagybriítáSLa és Franciaorsz^j követeinek május 7.-i barátságos lépésére. A londoni Tieuter-iroda jelentése szerint a cseh kormánynak ezt a válaszát a brit külügyminisztérium most tanulmányozza./KTI./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
