Napi Hírek, 1938. május/2

1938-05-19 [0418]

o Vv/Vv § A budapesti áru- és értéktőzsde ma tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen dr. Móra Zoltán főtitkár felolvasta az elnökségnek a Szent István király országlásához fűződő történelmi évfordulóról szóló alábbi megemlékezését: A magyar nemzet ezévben fogja megünnepelni 900. évfordulóját annak a napnak, amikor Szent István király, a Magyar Állam megalapítója 38 esztendei dicsa országlás után bevonult a halhatatlanságba. Május 3Ö-án kezdődik meg a Szent István jubileumi év. Ebben az ünnep-ben áhítatos lélekkel vesz részt a magyar nemzet minden rétege. - Több mint ezer éve annak, hogy a magyar nemzet, mint a népvándorlás egyik késői hulláma, az Ural hegységtől , a Kárpátok lábáig terjedő nagy sikságon keresztül hosszú és küzdelmes vándorlás után Magyarország földjére érkezett és itt győzedelmes osaták után uj hazát szorzett. Azon az uton, amely az Uraitól Európa szivébe vezetett, a magyarság nem volt az első és nem volt az utolsó. Nyugati és keleti gótok, vandálok és herulok s a rokonfaju népek közül hunok és avarok, besenyők, kunok és tatárok, számban és fegyverben a magyarnál erősebb nemzetük indultak el és érkeztek meg ezen az uton és a magyar kivételével mindegyik elveszett. Egyesek közül annyira, hogy még nevükre is csak tudományos kutatások alapján emlékezünk; -elvesztek, vagy nemzeti egyéniségüket levetve,beleolvadtak más idegen népközösségbe. Egyedül a magyar nemzet az, ameíy ezen a helyen meg tudott állani. Államot tudott alkotni és nemzeti létét ezer esztendő viszontagságain keresztül meg tudta védelmezni. - Ha ennek a jelenségnek az okait kutatjuk, elérkezünk ahhoz a célhoz, amelyet kitűztünk; meg fogjuk ismerni azokat az okokat, amelyek kötelességünkké teszik, hogy a Szent István év megnyitását bensőséges áhitattal és az isteni gondviselés iránti mélységes hálával megünnepeljük. - Amikor a magyar nemzet a kárpátok medencéjében uj hazát teremtett, Európában két nagy birodalom volt .Az egyik nyugaton: a hűbéri szerkezetben felépitett német-római osászárság, a másik keleten, illetve délen: a Bizáno körül csoportosuló,hanyatlásnak induló keletrómai birodalom. A kettő között az államiság kezdetlegesebb formáit élő szláv törzsök éltek. A mai Olaszország, részekre szakitva, egyes városok körül élt széthúzó, a közösségi gondolatot nélkülöaő város-állami életet. A pápaság és a római egyház egész Közép- és Nyugatéurőpában törekedett az emberiesség gondolatát, a széthúzó, elvadult, egymással állandó harcban álló népek lelkében felébreszteni ós fenntartani. - A kelet és nyugat ez érintkező pontján talált hazát a maroknyi magyar nemzet. Katonai képességeivel, pusztitó hadjárataival megfélemlítette és egy évszázadon keresztül rettegésben tartotta Európát. Ha a magyarság ezt az egyoldalú életmódját továbbra is fenntartja, sorsa minden bizonnyal nem lett volna más, mint a hunoké, az avaroké, a kunoké, bessenyőké. Hadjárataival a magyarság a németbirodalom laza szervezetét megeró'sitette, a néptörzseket összefogásra birta; ennek eredménye nem lehetett más, mint a csatavesztés és későbbi következménye a magyar nemzet teljes elpusztulása. /Folyt.köv ./