Napi Hírek, 1938. május/2

1938-05-19 [0418]

o Vv/Vv /A tőzsde közgyűlése, I. folytatás./ - Ebben a döntő időszakban adta az Isteni Gondviselés Magyarországnak I. István királyt, aki meglátta a katonai értékek és a haroi erények mellett a békés munka értékét s aki a hadviseléshez szokott és harcra termett nemzetet megtanította a békére és a munkára. A kelet és a nyugat mesgyéjén egyik hatalomnak sem vált hűbéresévé, hanem a római pápától kérve , koronáját, egy eszmének és nem egy királynak vagy országnak lett vazallusává, - Az emberek mulandók, az emberi sorsok változnak, de a nemzet életét örök törvények irányitják ás a nemzet problémái ezer esztendő múlva is azonosak. Ha meg akarjuk találni azt a fénysugárt, amely a magyar nemzetet a jelenkor súlyos problémáiban vezetni fogja, ahhoz a fényforráshoz kell visszamenni, amely Szent István élete és megdicsőülése óta ra^Qg Magyarországon. Ha meg akarjuk találni azokat az eszközöket, amelyekhez a magyar nemzetnek napjaink kétségei között nyúlnia kell, azokat az eszközöket kell megkeresni, amelyeket 5 maga hagyott reánk. - A Magyar Törvénytár S«ent István törvényeivel kezdődik. E törvények elseje az a törvény, amelybe Szent István összefoglalta fiához és remélt utódjához intézett intelmeit. Szent Imre nem foglalhatta el édesatyja trónját, de azok az utasítások, amelyeket a Szent Király adott, nem egy emberöltőre, hanem egy ezredévre szólnak. Sient István tiz főpontban foglalta össze a kormányzás művészetének alaptételeit. - Az első helyen emliti a hit megtartását .Valósággal, az állam ereje nemcsak a föld ós a nép, nemosak a gazdaság és a fegyver, hanem elsősorban és mindenekfelett a hit. Hit nélkül a föld parlagon hever vagy gazt terem, - a vagyon romlásra visz, -a nagyszámú nép széthullik és a fegyver megrozsdásodik. A második és harmadik főparancs az egyháznak magának és az egyház nagyjainak Járó tisztelet. A negyedik a főembereknek és országnagyoknak járó tisztelet megadása, miként a Sk.ent Király mondja: "uralkodjál felettük harag, kevélység és gyűlölség nélkül, békésen, szeliden és barátságosan: megemlékezvén szüntelen, hogy minden ember azon egy állapotban vagyon" /"memória retinens semper, quod omnes homines unius sunt conditionis"/. - Az ötödik főkötelesség a türelem és az igaz itélet. A hatodik főparanos a vendég és jövevény népek iránti megértés és barátságaiként a Szent Király mondja: "A vendég és jövevény népekben oly nagy haszon vagyon, hogy a királyi méltóság érdeme szerint nekik adhatja a hatodik helyet", "hagyom azért fiam, adjál nekik táplálkozást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb, hogysem másutt lakozzanak" . - A hetedik parancs a királyt támogató tanáos iránti tisztelet. - A törvény eme része lett a meginditója az alkotmányosság, a parlamentarizmus kifejlődésének. Örökéletű szavakkal figyelmezteti a Szent Király fiát és utódait arra, hogy mily jelentősége van az állam kormányzásában annak, ha a király elhatározásait arra hivatott, érett, meggondolt ás képzett emberekkel megbeszéli. A törvény e részéből idézzük a következő szavakat: "Ki-ki azért abban legyen foglalatos, amit az ő ideje hoz magával, tudniillik az ifjak fegyverben, vének a tanácsban. "Mindazonáltal az ifjakat a tanácsból egészen kirekesztőn d nem kell. De valahányszor tanácsot tartasz velük, ha szinte alkalmatos lenne is tanácsok, vidd mégis mindig az öregebbek eleibe, hogy minden cselekedeteiket a bölcsesség mértékéhez mérjed." /Folyt.köv./